Időjárástan

l. Meteorologia.

Időjelző oszlop

nyilvános helyeken szokott állani és arra szolgál, hogy az érdeklődő közönséges az időjárásról tájékoztassa. Ehhez képest az I.-on sokféle meteorologiai műszer van felállítva, a levegő nyomásának, hőmérsékletének s nedvességének a mérésére, azonkivül rajta vannak kifüggesztve a meteorologiai központi intézetek időjárási jelentései is, melyek a prognózist és számos európai város időjárási adatait közlik. Az I.-ok jelenleg jobbára külföldi városokban találhatók. Budapesten az Erzsébet-téren van egy, de az inkább időjelző házikónak mondható. Sok helyütt az I.-on önműködő műszerek is járnak és rendszerint van rajta egy pontosan járó óra is, mely szerint a lakosok zsebóráikat igazítják. Ezen óra megint a központból elektromos áram segítségével állíttatik be a pontos időre. Nálunk a pontos időt a posta- illetőleg a távirdahivatalok kapják naponkint a kereskedelmi minisztériumtól, ahol egy óra van, melynek mutatóját a meteorologiai intézettől igazítják be a helyes időre. Az időjel déli 12 órakor körözvénytáviratban közöltetik az összes távirdahivatalokkal és vasuti állomásokkal.

Időjóslás

(prognosztika, l. a mellékelt képet). Igen régi törekvése az emberiségnek a bekövetkezendő időjárásnak a megjóslása. Az ókori népek, melyek az időjárást isteni eredetünek tartották, az istenekhez fohászkodtak kedvező szélért hajóik számára, vagy esőért, ha vetéseiket a szárazság pusztította. A középkorban az asztrometeorologia élte virágzását; a jövendő időjárást a csillagokból olvasták ki az asztrologia módjára. Azon vélemény, hogy a hold szabályozza időjárásunkat, az ujkorban is uralkodott, sőt tanult embereknél is találkozunk vele.

[ÁBRA] IDŐJELZŐ ÁRBOC.

Igy a Falb-féle kritikus napok szintén a hold fázisain alapulnak. Falb a holdokozta tömegvonzást a földgömböt környező légtengerre veszi elmélete alapjául. Ha a Hold és a Nap oly állásban vannak, hogy hatásuk fokozódik, a légkör nagyobbszerü zavargásait tételezi fel és a közreműködő tényezők hatályossága szerint a kritikus napok három fokozatát különbözteti meg, amelyekre a rendkivüli meteorologiai események egész sorát helyezi kilátásba. Mai álláspontján a meteorologia Falb elméletét nem fogadja el; nem tagadja ugyan a Hold hatását a légkörre, de azt oly minimálisnak tartja, hogy az időjárásban egyáltalán alig mutatható ki. Az a módszer, melyet a gyakorlati meteorologia prognosztikai célra jelenleg alkalmaz, az utolsó 2-3 évtizedben fejlődött ki. Voltaképen azon a megfigyelésen alapul, hogy az időjárás egy bizonyos helyen nem független a környezet időjárásától, hogy az időjárás vándorol a maga sajátosságaival együtt, helyről-helyre. Az időprognózis problémája következő két feladatra bontható: a) Ha nagyobb területről, egy egész földrészről, ismerjük a meteorologiai elemek eloszlását, vagyis az időjárási helyzetet, meg lehet-e állapítani bizonyos összefüggést az időjárási helyzet és az egyes területek tényleges időjárása között? b) Lehet-e egyik időjárási helyzetből az uj keletkező helyzetre következtetni?

Az első feladat megoldása könnyebb, mint a másodiké. A tapasztalás u. i. igazolja, hogy az időjárásbeli helyzet egy bizonyos nemének (az időjárási tipusnak) mindig megfelel az időjárásnak egy bizonyos neme, hogy valahányszor a meteorologiai elemek bizonyos módon el vannak oszolva, mindannyiszor valamely helyen ugyanazon időjárási viszonyok következnek be. Prognosztikai szempontból legfontosabb a légnyomás eloszlásának ismerete, mert annak következménye a szél, mely az időjárási állapotok leghathatósabb továbbterjesztője; ismerni kell továbbá, hogy a szelekkel más-más évszakban milyen időjárási tulajdonságok járnak együtt és ismerni kell végre a földrajzi fekvésből eredő helyi hatásokat, melyek az általános időjárási jelleget módosítják. Röviden mondhatjuk, hogy az izobárok iránya és alakja, a barometrikus maximumok és minimumok elhelyezése és nagysága tipusokat alkotnak, melyeknek határozott időjárási viszonyok felelnek meg. Sokkal nehezebb megmondani, hogy egyik időjárási helyzetből milyen másik helyzet fejlődik, ami pedig a prognosztikának második lényeges feladata, mert ha a jövő helyzetet tudjuk (a hozzá tartozó időjárást ismertnek tételezve fel), biztos prognózist adhatnánk. Hogy célt érjünk, vizsgálnunk kell az egynemü helyzetek átalakulásait. Van Bebber a depressziók vonulási irányát vette vizsgálódásainak alapjául és meghatározta, hogy a téli és nyári félévben milyen körülmények között szoktak a depressziók bizonyos irányban tovahaladni. Ő az Európában leggyakrabban előforduló minimumoknak 5 főutját különbözteti meg, melyek közül az első 4 Európa északi részén vonul el. Magyarország időjárására legfontosabb az ötödik, mely a Biscaya-öböltől (télen) Itálián át Magyarországnak tart és vagy a Fekete-tenger, vagy nyugati Oroszország felé veszi utját. Ide tartoznak továbbá azok a depressziók, melyek a Földközi-tenger nyugati medencéjéből (a Genovai- és Adriai-öbölből) kiindulnak és télen-nyáron egyaránt hatnak hazánk időjárására. Ha megtudjuk itélni, hogy valamely depresszió merre fog vonulni, akkor meg tudjuk mondani, hogy az őt jellemző időjárási állapot mely tájakon fog bekövetkezni. Európában a depressziók majdnem kivétel nélkül nyugatról keletre vonulnak, még pedig nagyjában azt lehet állítani, hogy a vonulási irány télen inkább délkelet, nyáron ellenben északkelet felé hajlik. Általában: ha a minimum centrumából a legsürübb izobárok felé egy egyenest huzunk, akkor a minimum erre az egyenesre merőleges irányban halad tovább, olyképen, hogy a magas légnyomás tőle jobbra fekszik (Ley); a minimum utja a legerősebb szelek irányába esik (Bebber). Legsürübben jönnek a minimumok az Atlanti-tenger felől és Európában legelőször a brit szigetek táján jelentkeznek; mélységük, intenzitásuk és gyorsaságuk igen különböző és változik az évszakkal. Átlagos sebességük 27 km. óránkint. A legmélyebbek a tél idejére esnek, amidőn egyáltalán az időjárási tipusok a nagy nyomási külnbségek következtében élesebbek, ami a téli prognózist megkönnyíti. Mivel azonban a légnyomás változásainak törvényei még tökéletlenek és az azokkal járó időjárási változások sincsenek még pontosan kiderítve, a prognózis egyelőre empirikus uton halad és nem is tarthat igényt oly szabatosságra, mint a csillagászat, mely valamely csillag megjelenési helyét és idejét kétségbevonhatatlanul megjósolja. Ekkora megbizhatóságot nem is fog elérni soha. Valószinüsége megközelíti a 90%-ot.

[ÁBRA]

Gyakorlati szempontból az I.-t kétféle irányban alkalmazzák. Először a tengerparton mint viharjelzést, - ez a legtöbb tengeri államoknál törvény utján rendezett szolgálat s arra való, hogy a hajósokat és halászokat a közelgő viharra figyelmeztesse. Vannak a part hosszában viharjelző állomások, melyek a központokból érkező telegrammok szerint bizonyos jelvényeket tüznek ki; a jelvények jelentését a lakosság ismeri. Másodszor a mezőgazdaság érdekében, ahol a szél nem olyan fontos, mint a légköri csapadék és a hőmérséklet, mivel e két utóbbi tényező ismerete a mezőgazdasággal járó munkák okszerü beosztásánál igen hasznos. Magyarországon jelenleg az orsz. meteorologiai intézet ad ki prognózist. 1891. az intézet távirdát kapott, melyen a hazai és külföldi meteorologiai állomások időjárási telegrammjait veszi, 1891 jun. 1. óta pedig időjárási (szinoptikus) térképet (l. Időjárási jelentés) közöl, melyen a következő 24 órára vonatkozó prognózis is rajta van. A hirlapok utján terjesztett prognózis azonban későn jutván a nagy közönség tudomására, gyakorlatilag érvényesíthető nem volt, amiért is 1892 aug. 1. óta a prognózis mint körözvény-telegramm terjesztetik az egész országban. A meteorologiai intézet ugyanis mindennap délután 3 óra előtt adja fel a prognózist, mely azután a budapesti érték- és gabonatőzsde árjegyzéseivel kapcsolatban az összes telegráfvonalakat bejárja. Egyes távirdaállomások azután meg vannak bizva azzal, hogy a prognózist közszemlére tegyék ki. E célból időjelzési táblával vannak ellátva, melyekre azokat a felirásokat aggatják ki, amelyek a Budapestről érkezett prognózisban benfoglalvák. Minden táblához ugyanis tartoznak kifüggesztésre alkalmas lemezkék, melyeken az időjárást jellemző kifejezések rá vannak festve. Az illető hivatalnok tehát nem tesz egyebet, mint kikeresi a megfelelő lemezeket és reá aggatja az időjelző táblára. A felirások körülbelül kimerítik az időjárás tulajdonságait; a felhőzetre vonatkoznak a következők: borus, ködös, változóan felhős, derült; a hőmérsékletre: meleg, enyhe, hüvös, hideg, fagy, éjjeli fagy, fagypont körüli hőmérséklet, hőemelkedés, hősülyedés; a csapadékra: eső, hó, havas eső, helyenkint csapadék, jelentékeny csapadék nélkül, északon csapadék, keleten csapadék, délen csapadék, nyugaton csapadék; a szélre: szeles. Ezek, valamint a «változás nem várható» felirások mind a következő 24 órára érvényesek; a későbbi 24-48 órára vonatkoznak: később borulás, később csapadék, később derülés, hosszabb ideig állandó. Jelenleg már vagy 300 távirdahivatal van időjelzési táblával felszerelve. Kérelmezheti különben minden község, hol táviróhivatal van, mivel a prognózis, tekintettel a közérdekre, teljesen ingyen terjesztetik. Egyes helyeken a távirdahivatalokhoz érkezett prognózis optikailag jeleztetik a környéknek (gazdaságoknak, tanyáknak) azáltal, hogy dombon v. egyéb szabad helyen magas árbocfát állítanak, melyekre szines lobogókat és egy kosárkúpot huznak fel. A mellékelt kép mutatja az árbocfa szerkezetét (Konkoly ó-gyallai mintája nyomán) és a szövegábra a jelvényeket. Az A szálfa felső végére a felhuzó szerkezet van reá erősítve, melynek főrészei a (gg) támaszokkal megtámasztott (DD) kettős kar és a (BB) csigák. A csigákon (II) kötél jár, mellyel a jelvényeket (lobogók, kosárgömb és kosárkúp) fel lehet huzni. A 16-18 méteres árboc körülbelül 2 méterre van a földbe eresztve és hogy az erős szeleknek ellenállhasson, a (G) karikából kiinduló (H) vasdróttal van 3 vagy 4 egyenlő távolságban a földhöz erősítve az (E) cölöpök segítségével. A sodrony kifeszítése az (F) keretbe levő (h) csavar meghuzása által eszközöltetik. A mellékábrák mutatják az egyes részek szerkezetét. A (DD) vastartó mindkét végén (ff) villaalakban van felhasítva és a csigakerekek a vágásba pontosan beillesztendők. A villákat felülről (d) pléhfedő fedi, mely a kötelet a kiugrástól védi. A (DD) vastartót a (K) ellenkarika (xx) csavarokkal szorítja az árbochoz, ugyszintén a támaszokat tartó (C) karikát a (K) ellenkarika az (yy) csavarokkal. Az árboc tetején van egy bádogfedő (X), alsó végén pedig egy T alaku (MM), melyhez a felhuzó kötelet kötik.

Időjós növény

az időjárás virága, v. meteorvirág (planta meteorologiae), az olyan, amely virágját az időjárás szerint nyitja v. csukja. Igy p. a Calendula pluvialis, meg a tyukhúr száraz, derüs időben reggel 6-8 óra közt nyilik, d. u. pedig 4-6 órakor zárja be a virágát. Midőn az idő esős avagy borongós, reggel nem nyilik ki. Néhány időjós növény a magyar nép életéből is ismeretes. Ha az ökörfarkkóró nyár végével sarjadzással másodizben egész a hegyéig végigvirágzik, nagy tél lesz. Legszebben kifejezi az I.-t a Calendula pluvialisnak burongó fű (Csapó) magyar elnevezése.

Időközi jövedelem

(proventus intercalares), a megürült egyházi javadalmak jövedelme. Erre sok helyütt a püspökök, majd a pápák is tartottak igényt. Hazánkban a megürült püspökségek és apátságok jövedelme századokon át a királyt illette, ki azonban arról a vallásalap javára lemondott. A jövedelemnek kezelésére a káptalan van hivatva, mely a politikai hatóságtól kirendelendő biztossal együtt pontos leltárt készíteni, s az I.-ről számadást adni tartozik. A megürült káptalanbeli állások I.-e 1/3 részben a püspökmegyei alapnak jár, 2/3 rész a káptalanbeli tagok között felosztható. A megürült plébániák I.-e egészben a helyettest, az u. n. adminisztrátort, a vallásalap v. más közalap kegyurasága alá tartozó plébániáknál azonban felerészben az illető alapot illeti. Az I.-nek az előbbi javadalmas és utódja között való felosztását illetőleg a különböző püspöki megyékben különböző szabályok érvényesek. Általános elv, hogy a földjövedelem s a hivek által fizetett illetmények az év első napjától vétetnek tekintetbe. Január 1-től a javadalmas haláláig terjedő időre járó jövedelem a hagyatéknak; a halál idejétől az uj javadalmasnak hivatalba léptéig járó jövedelem az adminisztrátornak, a többi az uj javadalmasnak jár. A stola mindig azé, aki a vallási cselekményt teljesítette.

Időközi kamat

l. Interusurium.

Időközi kormány

a törvényes uralkodónak elüzetése után visszatértéig (restauratio) tényleg fennálló, tehát nem jog- s alkotmányszerü államkormány. Időközi uralkodók voltak p. I. Napoleon s a tőle Spanyolországban, Olaszországban, Vesztfáliában s egyebütt behelyezett fejedelmek. Hogy az ily időközi állapot jár-e s mily, a restaurált fejedelmet is kötelező jogi következményekkel, az több tekintetben vitás. Ha a legitim uralkodó a maga s családja nevében a trónról formaszerüen lemondott, igényei természetesen nincsenek. De máskülönben is, amennyiben az I. állandóságra jutott s tényei államtények jellegével birnak, az általa teremtett állapotokat és nemzetközi viszonyokat a restaurált fejedelem nem történteknek nem tekintheti. Különbség teendő mindenesetre politikai kormány és a szorosabb értelemben vett közigazgatás között. Az I. a politikai kormányt is - tényleg - gyakorolja ugyan, azt azonban a restaurált uralkodó, aki gyakran egészen más, ellentétes politikai elveket és irányokat követ, elismerni nem tartozik. A politikai jelleget nélkülöző közigazgatási s igazságszolgáltatási tények ellenben szabály szerint megtartják érvényöket.

Időközös forrás

l. Forrás.

Időkülönbség

Két hely órájának állása közti különbség az I. Valamely helyre nézve 12 óra van, mikor a Nap azon a helyen delel; ugyanazon a déllőn fekvő, vagyis egyenlő földrajzi hosszuságu helyeknek az idejök ennélfogva ugyanaz. Mivel a Föld nyugatról keletre forog tengelye körül és pedig 24 óra alatt, a Nap egy óra lefolyása után oly helyek déllőjébe jut, melyek az előbbiektől 15°-nyira vannak nyugatra; ez utóbbi déllőn fekvő helyeknek órái tehát az előbbeniekéi mögött 1 órával hátrább állanak, ennélfogva I.-ök 1 óra. Két hely I.-e igy nem más, mint földrajzi hosszaságaiknak különbsége, kifejezve időben, még pedig 15°-nak 1 óra, 1°-nak 4 időperc, 1´-nek 4 időmásodperc felel meg. Milyen az I. némely a Föld felületén elszórt helyre nézve, a következő kis táblázat mutatja:

[ÁBRA]

Időmeghatározás

azon csillagászati művelet, mellyel levezetjük az állócsillagok (vagy a Nap) állásából a megfigyelés pillanatában a helyi csillag (napi) időt. L. Helyi idő, Helymeghatározás, Időmérés.

Időmérés

Bármely tünemény szabályos ismétlődése alkalmas az idő mérésére. Már régótától fogva főleg a csillagos ég látszólagos mozgása, a Napnak, a Holdnak járása voltak azok a jelenségek, melyeket az I.-re felhasználtak. Ha megfigyelték, hogy valamely álló csillag ugyanazon helyről nézve egymásután kétszer ugyanazon helyet foglalja el, p. egy ugyanazon fal mögött eltünik, az eközben lefolyt idő a csillagnapot és ezzel a csillagidőt szolgáltatta. Ha ugyanazt a jelenséget a Napra nézve figyelték meg, p. a Napnak két egymásra következő delelése közt lefolyt időt, akkor a valódi napot és vele a valódi napi időt kapták. A valódi napi időt (röviden valódi időnek is neveztetik) mutatják a napórák (l. o.). A Napnak látszólagos mozgása folytán a valódi nap hosszabb, mint a csillagnap, mert a nap nyugatról keletre halad, ha tehát egyik napon egyszerre delelt is valamely álló csillaggal, másnap már valamivel későbben jut a déllőbe. De minthogy maga a mozgása a Napnak sem egyenletes, azért ez az elkésés sem egyforma és igy a valódi nap hossza sem mindig ugyanaz, egyszer rövidebb, másszor hosszabb, legrövidebb szeptember közepén (23 óra 59 perc 39 másodperc), leghosszabb december 23-án (24 ó. 0 p. 59 mdp.). Ezen különbözőségnek oka, hogy egyrészt a Föld (és igy látszólag a Nap) az ekliptikában hol gyorsabban - perihéliumkor -, hol lassabban - aféliumkor - halad; továbbá, hogy nem az egyenlítőben, hanem az ehhez 23 1/2° alatt hajló ekliptikában mozogván, csakis a solsticiumokban fog haladása teljes értékében a rektaszcenzió növekedésére befolyni, az equinokciumokban pedig csak részben. Ennélfogva a valódi napnak órái és percei sem lesznek egyformák. Mindazonáltal a Nap mozgását - mint legkönnyebben követhetőt - vették fel I.-re és a napot 24 órára, ezeket 60-60 percre, egy percet ismét 60 másodpercre osztottak fel.

A Nap delelésének - tehát a nappal közepének - észlelésére a gnomon-t (l. o.) használták, megállapítva a függélyesen álló pálca v. oszlop legrövidebb árnyékát, az órákat napgyürüvel, majd napórákkal mérték. De mert ezek csak nappal és verőfényes időben voltak használhatók, már korán oly mesterséges berendezésekre gondoltak, melyekkel az időt bármikor meg lehetne mérni, igy támadtak a viziórák, melyeknél az egyforma időközökben lefolyó vizzel mérték az időt. Ezekre állítólag a régi egyiptomiak által templomaikban tisztelt hamadryas vezette volna az embereket; Trismegistos u. is azt észlelte volna, hogy ez a páviánfaj naponként egyenlő időközökben 12-szer vizel; ez volna a 12 órára való oszlásnak is az alapja. A viziórákkal egészen azonoselvüek a homokórák, melyeket aztán követtek és kiszorítottak a kerekes órák. A középkorban néha az időt bizonyos vastagságu és hosszuságu gyertyák elégése által is mérték, természetesen csak nagyon közelítő eredménnyel. Mindezeket a mesterséges készülékeket - órákat - természetesen délben megint a valódi napi idő szerint kellett beállítani, ha azt akarták, hogy jól mutassanak; e mellett oly órákat, melyek a valódi nap különböző hosszaságu óráit mutatták volna, természetesen szerkeszteni nem lehetett. A csillagnapot és csillagidőt az I.-re, a mindennapi életre meg az tette hasznavehetetlenné, hogy kezdete a nappal és éjjel minden óráján átmegy. Ezért a XVIII. sz. közepe táján az angol csillagászok, első sorban Bradley, a középnapi időt vezették be; középnapnak egy olyan képzelt Nap két egymásra következő delelése közti időt nevezve, mely Nap az egyenlítőben egyenletesen mozog. A valódi Nap a tavasz-napéjegyenponttól kiindulva ahhoz 336,2422 csillagnap mulva tér megint vissza, mialatt éppen 1-gyel kevesebbszer delel, mint az álló csillagok; ezen időtartam - tropikus év - 365,2422-ed része egy középnap; ennélfogva 366,2422 csillagnap = 365,2422 középnap és igy 1 középnap = 1 nap és 3 perc 56,55 másodperc csillagidőben és fordítva 1 csillagnap = 23 óra 56 perc 4,09 másodperc középidőben. A valódi és a középidő közötti viszonyra l. Időegyenlet. A részeiben is egyforma középidő aztán teljesen átment a polgári életbe is; csak annyiban tér el a csillagászati középidőtől, hogy ez utóbbinál a Nap délben kezdődik és az órákat 24-ig számítjuk, mig a mindennapi életben a napot éjféllel kezdjük és délben ujra 1-nél kezdjük az órák olvasását. A legujabb kor a kronográfok- és kronoszkópokkal az I. mikrometrikus részét is nagyban tökélesítette és ma már a másodperc 1000-ed, sőt 10 000-ed részét is megmérhetjük.


Kezdőlap

˙