Iglau

(csehül Jihlava), az ugyanily nevü morva kerületi kapitányság székhelye, az Iglawa és vasut mellett, (1890) 23 716 tulnyomóan német lak., jelentékeny posztóiparral, sör-, dohánygyárral (2500 munkás), üvegcsiszolókkal, 2 gőzmalommal és agyagáru-készítéssel, élénk posztó- és lenkereskedéssel; egyéb iskolákon kivül ipar- és kereskedelmi iskolával; nagy piaccal (328 m. hosszu és 114 m. széles). Legjelentékenyebb épülete a plébánia-templom, jó oltárképpel, a minorita-templom és a városháza a városi jogokat magában foglaló 1389-ből való kodex-szel. I. egyike Morvaország legrégibb városainak; állítólag már 799. ezüstbányászata volt; ősrégi a bányajoga. 1436 jul. 5. itt kötötte meg Zsigmond az I.-i egyezményt, amely alkalommal a prágai kompaktatákra is megesküdött. A kat. morva rendek példájára I. is meghódolt Mátyás királynak, amiért Podiebrád 1470. ostrom alá is fogta. A 30 éves háboruban a svédek kétszer szállották meg. 1805 dec. 4. Estei Ferdinánd főherceg itt a Wrede vezérelte bajor csapatokat megverte. V. ö. D'Elvert, Gesch. u. beschr. der Stadt I. (1850).

Iglawa

175 km. hosszu folyó Morvaországban, amelynek Csehország felőli határán ered; balról az Oslavát, jobbról a Rokitnát veszi föl, azután egyesül a Schwarzawával és Muschau alatt a Thayába torkollik.

Iglesias

az ugyanily nevü járásnak és püspöknek székhelye, Cagliari (ettől 52 km.-nyire) szárdiniai tartományban, vasut mellett, (1881) 7885 lak., olaj- és borkereskedéssel, régi körfalakkal és citadellával; környékén, ahol a rómaiak Plumbea és Metalla városokat alapították, igen jelentékeny az ólom- és cinkbányászat, amely évenkint mintegy 800 000 ólom- és 100 000 q. cinkércet termel.

Iglesias

Miguel, Peru köztársaság elnöke, szül. Cajamaccában 1822 aug. 18. Jogot végzett, 1861. képviselő lett, 1879-től kezdve 1881-ig pedig a Chile elleni háboruban szerepelt és egyideig a hadügyminiszteri tárcát is birta. 1883. elnöknek választották, mire a győztes Chilével békét kötni volt kénytelen. Uralmát Cáceres tábornok ismételt felkelései zavarták meg, aki őt elvégre 1885 dec. 1. megbuktatta. I. erre Spanyolországba menekült, hol mint magánember jelenleg is él.

Iglesias de la Casa

József, spanyol költő, szül. Salamancában 1748 okt. 31., megh. Carbajosa de la Pagradában 1791 aug. 26. Tanulmányai végeztével pap lett. Már salamancai egyetemi hallgató korában több költői tehetségü fiatal emberrel, igy Melendezszel, Jovellanosszal, az u. n. salamancai iskolát alapította, mely az akkoriban fennálló ó-nemzeti és francia uj-klasszikai iskola jó tulajdonságait magában egyesítette és nagy hatással volt a spanyol irodalomban. I. az iskola legünnepeltebb és legtehetségesebb tagjaihoz tartozott és mai nap is egyike a legkedveltebb spanyol költőknek; különösen epigrammái és szatirikus letrilla-i (levélkéi) hiresek. Művelte a románcot, eklogát és ódát is. Költeményeit először 1798. (Salamanca, 2 köt.) adták ki, azóta számos kiadást értek, legutóbb Rivadeneyra: Biblioteca de autores espańoles c. vállalatának 61. kötetében jelentek meg; válogatott kiadást Wolf adott belőlük Floresta de rimas modernas castellanas (Páris 1837, 2 köt.) c. művében.

Iglic

ihlic, a lidérc (l. o.) csallóközi neve. V. ö. Ipolyi, Magy. myth. 232.

Iglic

iglice, igricetüsök (növ.), l. Gerlicetövis.

Igló

(Szepes-Igló, Neudorf, Novaves), rend. tan. város Szepes vmegyében, (1891) 844 házzal és 7345 lak. (közte 786 magyar, 2300 német és 4214 tót; hitfelekezet szerint 5328 római kat., 1388 ágostai evang., 112 helvét, 429 izr.). I. a hernádvölgyi járás szolgabirói hivatalának s járásbiróságnak, bányakapitányságnak, telekkönyvi hatóságnak s közjegyzőségnek székhelye. Van állami tanítóképző intézete, ág. ev. főgimnáziuma, polgári fiu- és leányiskolája, tanonciskolája, mű- és gőzmalma, nagy mekanikai szövő-, fadoboz-, szesz- és keményítőgyára, vasuti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára.

[ÁBRA] Igló város cimere.

Itt székel a szepesi 16 városi takarékpénztár és a szepes-iglói takarék- és hitelintézet, s itt jelenik meg a Szepesi Lapok c. hetilap (szerk. Zimann János). I. a Hernád balpartján 458 m. magasságban fekszik, hosszan nyulik el Ny-ról K-felé, főutcáján vannak nevezetesebb épületei, közte az evang. főgimnázium, a hajdani kerületi ház, a bányapolgárság háza, az evang. leányiskola stb. Határában mintegy 50 kisebb vas- és rézércbánya van; van továbbá haltenyésztője is. A várostól 5 km.-nyire DK-felé fekvő Iglóhután a legutóbbi időben csinos nyaralótelep létesült Iglófüred néven (l. o.). A szepességi 24 plébános testvérülésének 1298. megujított statutumaiban mint «Villa Nova», majd 1312. Róbert Károlynak a szepesi szászok részére V. István által 1271. kiadott szabadságlevelet megerősítő okmányában «Neudorff» néven a 24 szepesi város közt szerepel. Zsigmond király 1435. kiadott oklevelében megerősíti I.-nak elődeitől nyert, a husziták dulása következtében elpusztult szabadalomleveleit. Ekkor I. mint «Nova Civitas» szerepel, amiből azt lehet következtetnünk, hogy városi jogait nem sokkal ez előtt nyerhette. A felvidéki bányavárosok 1328. Selmecbánya bányajogában részesülvén, mikor I.-t I. Lajos király 1358. szabad bányavárossá tette, ő is részesévé lett az említett jognak és belépett a felvidéki 7 bányaváros közé. Az elzálogosítás ideje alatt I. is osztozott a lengyel uralom alá került városok jó és balsorsában. A XVII. sz. nemzeti küzdelmei közben a hajdu és kuruc hadak a lengyel hatóság alatt állott városokat sem kimélték. A 360 éven át tartott idegen uralom alól 1772-ben felszabadult szepesi városok élére az ekkor már legfejlettebb I.-t állították. Itt folytak le a visszakebelezés alkalmával volt fényes ünnepélyek. I. ekkor a 16 szepesi város grófságának székhelyévé lett. II. József rövid időre megszüntette az uj grófságot, Szepes vármegyébe olvasztva azt be, de halála után a régi rend helyre állván, I. ujra visszanyerte a provinciális székhelyet és vezérlő állását megtartotta egészen az 1876. XXXIII. t.-c. keletkezéséig, amelyik a 16 szepesi városi provinciát megszüntetve, azt Szepes vármegyébe kebelezte.

Iglófüred

Szepes vmegyében, Igló városától DNy-ra, 5 km.-nyi távolban, a régi Iglóhutta helyén legujabban keletkezett nyaralótelep, kies fenyves erdők közepett, hidegviz-gyógyintézettel; részvénytársaság tulajdona. Itt főszgyár van.

Igmánd

(Nagy-), nagyközség Komárom vármegye gesztesi j.-ban, (1891) 2199 magyar lak., a járási szolgabirói hivatal székhelye, járásbirósággal, vasuti állomással, posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztárral. Keserü forrásának vize jól kezelve jön forgalomba.


Kezdőlap

˙