Illucz Oláh

János, hirlapiró, szül. Tokajban 1817., megh. Budapesten 1875 febr. 15. Tanult S.-A.-Ujhelyen és Kassán, jogot hallgatott Pesten, majd egy keleti tárgyu beszélyével a Garay Regélőjében mint iró lépett fel, utóbb pedig egészen politikai hirlapirásra adta magát. 1843-ban a Nemzeti Ujság munkatársa, 1845. társszerkesztője lett, 1848 ápr. 1-től pedig az év végéig mint önálló szerkesztő folytatta a lapot Nemzeti Politikai Hirlap c. a. A lap ekkor megszünt, s I. visszavonult az irodalomtól. Később az igazságügyi pályára lépett s mint kir. táblai biró halt el.

Illudálás

(lat.) a. m. valakinek kijátszása, esetleg jogaitól való alattomos megfosztása, továbbá kicsufolás és valamely terv meghiusítása.

Illuminatio

(lat.) a. m. megvilágítás, kivilágítás (különösen házaké, utcáké valamely ünnep alkalmából); átvitt értelemben a rajzok, a fametszetek szinesre festése, l. Enluminure.

Illuminátusok

négy különböző társaság viselte e nevet: az alombrádoké Spanyolországban (l. o.); az entuziászta és vizionárus álmadozókból álló guerineteké Franciaországban 1684 körül; a misztikusok által alkotott egyesület Belgiumban, a XVIII. század második felében és végre az illuminátusok rendje, melyet Ingolstadtban Weishaupt Ádám kánonjogi tanár alapított 1776 máj. 1. és csakhamar elterjedt Németországnak csaknem minden, római katolikusok által lakott részén. Ma már közönségesen csak ezen utóbbiakat értik I.-on. Alapítójuk perfektibilisták rendjének nevezte őket. Idegenséggel telve el a jezsuitarend és a szellemi bilincsek iránt: azon eszme fogamzott meg Weishaupt agyában, hogy ő egy társaságot alakít, mely hatását mindenfelé kiterjeszti, a leghatalmasabb szellemeket öleli föl, az ész uralmának helyreállításáért munkálkodik s előmozdítja a vallásos s politikai felvilágosodást és emancipációt. A vallásos dogmák és istentiszteleti formák elvetendők, a deizmus rendszere terjesztendő, a köztársasági elvek hirdetendők. Báró Kniggének közéjök belépése s a szabadkőmivesektől nyert támogatás folytán az uj rend oly rohamosan terjedt, hogy volt idő, mikor több mint 2000 kiváló férfiut számíthatott Németországon tagjai közé. Az I. közt csakhamar kölcsönös kémkedési, vallatási s más ilyen rendszer fejlődött ki, mely ugyan határozott ellentétben állott az igaz szabadsággal, de arra valónak tekintetett, hogy minden szálat egy kézbe adjon, mely aztán a szent sereget az emberiség boldogítására vezesse. Ezen várt eredmény helyett azonban a rend felbomlása következett be, amennyiben Weishaupt és Knigge, a két vezető is meghasonolván egymással, a bajor választó-fejedelem, az immár közveszélyesnek hiresztelt rend feloszlatására 1784 junius 22. s ismét 1785 márc. 2. rendeletet adott ki, melyben Weishauptot megfosztja tanári állásától s számüzi Bajorországból. Weishaupt Halleba vonult s itt is halt meg 1830. 83 éves korában. A rend sok más tagját is szigoruan büntették, nem nagyon nézvén az ellenük való eljárásban a szigoru igazság követelményeire. Régebben nagy jelentőséget tulajdonítottak e rendnek s ennek kezét látták működni a francia forradalom egyes mozzanataiban, de ma már nézeteik tulzott voltát általában mindenki beismeri.

Illustris

(lat.) a. m. fénylő, hires, fönséges, a rómaiaknál a lovagok (equites) diszcime; továbbá Konstantin óta a legfőbb hivatalnokok cime. Nagy Károly óta a grófok, hercegek, püspökök viselték e cimet. Tudósok és professzorok illették egymást e cimmel ilyen formában: Vir illustrissimus.

Illusztráció

(lat.), tulajdonképen értelmezés, magyarázás; ujabban a könyveknek diszítése, a szövegnek értelmezése képekkel. Illusztrált könyv, vagy folyóirat az, melynek szövegébe fametszetü, cinkmaratásu, vagy egyéb módon előállított ducok segélyével képek vannak nyomva.

Illuzió

(lat.) a. m. csalódás; erkölcsi értelemben ha valamit, ami nem értékes, értékesnek tartunk. Az esztetikában a művészet külső véghatása. Miután a művészet vagy a természetet akarja utánozni, vagy egy uj világot természetszerüen alkotni, mind a két esetben oda kell hatnia, hogy vagy az utánzást teljesen mint eredetit, vagy az ujat mint teljesen lehetőt élvezhessük. Mind a két esetben egy másik, vagy egy uj világba kell magunkat beleélnünk és magunkat és való világunkat elfelejtenünk. Ez az önkivület, ez a magunkról való megfeledkezés, ez az odaadás az uj eszme- v. tárgyvilágba képezi az I.-t. A művet tökéletesnek mondjuk, ha I.-ba ejt. Ez természetesen csak külső mérték, mely a mű valódi belcsére nézve nem határoz. - Illuzorius, csalárd.

Illye

1. nagyközség Bihar vármegye nagyszalontai j.-ában, (1891) 1968 oláh és magyar lak., postahivatallal meg postatakarékpénztárral. - 2. Maros-I. (Illya, Ilia), kisközség Hunyad vármegye maros-illyei j.-ában, (1891) 1054 oláh s magyarlak.; a járási szolgabirói hivatal és j.-biróságszéke, van gőzmalma, vasuti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. Marhavásárai élénkek. Itt született Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, kinek várából ma már csak omladékok láthatók.

Illyefalva

község, l. Ilyefalva.

Illyefalvi

István, kat. egyházi iró, a kassai Kisdianum seminariumbeli filozofus és teologus, később egri kanonok, kassai plébános. Polemikus műve: Bányász Csákánynak Tompítása, avagy Vásárhellyi Matkó István hazugságának másodszori megtorkollása stb. (1669). Ezenkivül magyarra fordította Buchanan versét: Jephta, sive Tragoedia Jephtae, hungaricis versibus reddita (1690) radnóti Kendi Ferenc és Zsófia leánya tiszteletére.


Kezdőlap

˙