Ingelheim

(Alsó- és Felső-I.), két község Rajnai-Hessen hesseni tartományában, egymástól 2 km.-nyire, a Salzbach és vasut mellet; mindkettő több mint 5000 lak., papir-, cementgyárral, bortermeléssel. Alsó-I. mellett építtetett Nagy Károly egy fényes palotát, amelyet mintegy 100 márványoszlop, Olaszországból származó faragványok és mozaikdiszítések ékesítettek s amelyben a frank király fontos birodalmi gyüléseket tartott. A palotát 1462. a mainziak feldulták. V. ö. Hilss, Der Reichspalast zu I. (Mainz 1868).

Ingelmünster

község Ny.-Flandria belga tartományban, 11 km.-nyire Roulerstől, a Mandel és vasut mellett, (1890) 6224 lakossal; gobelinkelme-, pakkoló vászon- és csipkekészítéssel.

Ingelow

(ejtsd: ingló) Janka, angol költőnő, szül. Ipswichben 1830 táján. Tales of Orris (1860) c. elbeszélés-kötetével kezdte irodalmi működését, majd Round of days c. költemény-kötetet adott ki, mely nagy sikert ért el. Egyéb művei: Home thoughts and home scenes (1865); A story of doom, and other poems (1867); Mopsa the fairy (18969); Little wonder-horn (1872); Off the skelligs (1873, 4 köt.); Fated to be free (1875); Don John (1876); Sarah de Berenger (1880) stb. 1885. uj költemény-kötet jelent meg tőle; 1866. pedig egy Lyrical and other poems c. verskötet.

Ingemann

Bernát Szeverin, dán iró, született Torkildstrupben (Falster sziget) 1789 május 28., megh. Soroëban 1862 febr. 24. 1807. egyetemi hallgatóvá lett, 1818-1819. külföldi tanulmányutat tett, 1822. lektor, 1842. igazgató lett a soroëi egyetemen. Szentimentális, naiv költő. A lirai költés terén sok becses művet alkotott, regényei és elbeszélései pedig kincseivé váltak nemzetének. Nevezetesebb munkái: Valdemar den Store og hans maend (1824; költeménygyüjtemény); Valdemar Seir (1826); Erik Menvede Barndom (1828); Kong Erik og de Fredlöte (1833); Prinds Ottó of Danmark og hans Samtid (1835), regények és a Dronning Margarethe (1836) epikus költemény. Egyik legkiválóbb műve: Lands by börnene (1852).

In genere

(lat.) a. m. általában; ellentéte: in specie.

Ingenhousz

János, hollandi természettudós, szül. Bredáben 1730., megh. Bowoodban, London mellett 1799. Mint orvos működött és oly nagy hirre tett szert, hogy Mária Terézia osztrák császárnő Bécsbe hivatta és miután ott több főherceget himlő ellen beoltott, osztrák császári udvari orvossá nevezte ki. II. József császár is nagy kitüntetésekben részesítette. Később Angliába utazott, hol 1769. a Royal society tagjává választották. I. mutatta ki először, hogy a növények napfénynél oxigént, sötétben pedig szénsavat válsztanak ki. Tőle származik a fizikai műszertárakban rendesen található kis műszer, melynek segítségével a fémek különböző hővezető képességét lehet kimutatni. Nevezetesebb munkái: Electrical experiments, to explain how far the phenomena of the electrophoon may be accounted for by dr. Franklin's theory (Phil). Transact. 1778); Sur les métaux comme conducteurs de la chaleur (Journ. Phys. XXXIV. 1789). Ezenkivül még sok botanikai munkát irt.

Ingenieur

(franc., ejtsd: enjenzsőr) a. m. mérnök. Népies magyar nyelven inzsellérnek mondják.

Ingenium

(lat.) a. m. természetes értelem, lángész.

Ingenui et liberti

v. libertini (lat.), a római jogban a szabad emberek v. szabadon szülöttek, v. felszabadítottak.

Inger

igy nevezzük az élettanban azon hatásokat, melyek által az élő szövetek, ingerlékeny testrészek nyugalmi állapotból tevékenységi állapotba hozhatók. Azon külső behatások, melyek befolyása alatt bennünk érzések támadnak, tehát szintén ingerek. Minthogy szervezetünk kiválóan ingerlékeny részei az idegek, az ingereket idegingereknek is szokás nevezni. Megkülönböztetnek általános idegingereket és fajingereket. Az általános I.-ek azok, melyek minden ingerlékeny testet izgalomba hozni képesek; ezek a villamosság, hőbehatás, erőművi és vegyi hatás. A vegyi behatás a legrosszabb ideg-I., mivel csak akkor hat ingerképen, midőn egyszersmind a szövet életképességét is megtámadja. Az erőművi behatás már nem kell, hogy életképességében is megtámadja az ideget, midőn ingerképen hat; mint idegnyujtás a gyógyászatban is szerepel. A hőt illetőleg ki van mutatva, hogy +4-68° C-ig terjedő határon belül történő ingadozásai által képes ideget izgatni. A villamosság végre a legkönnyebben kezelhető, erejében könnyen megváltoztatható ideg-I., mely az ideg életképességét csak bizonyos magas fokon tul alkalmazva támadja meg, ennél alacsonyabb fokon pedig sokszor igen üdvös hatásu. (l. Villamos kúra). Fajingerek azok az I.-ek, melyek csak bizonyos szervet képesek izgalomba hozni és mást nem. Igy a fény fajingere a szem, a hangé a fül, az izlőú anyagoké a nyelv, az illó szaganyagoké az orr és a hőingadozások s nyomás a bőr fajingerei. Külön végkészülékek szükségesek tehát a fajingerek felfogására, melyek nélkül ezek nem szolgálhatnak ingerül. Mindezek egyszersmind külső I.-ek; belsőknek azokat a szervezet belsejében fellépő behatásokat, változásokat nevezik, melyek szokszor szintén érzéssel v. más működéssel járnak. L. még Érzés.


Kezdőlap

˙