Interlinearis

(lat.) a. m. a sorok közé irt v. nyomtatott; interlinearversio, az eredeti szöveg sorai közt levő szószerinti fordítás, a. is m. interpolatio.

Interlocutum

l. Közbenszóló határozat.

Interludium

(lat.) a. m. közjáték, l. Intermezzo.

Interlunium

(lat.) a. m. ujhold ideje.

Intermaxillaris csontok

állközötti vagy mellső állcsontok (ossa praemaxillaria s. intermaxillaria), az arccsontok közül azon páros csont, melyekben az emlősöknél általában a felső metsző fogak találhatók. E csontpár az embernél már a fiatal embryonalis állapotban a felső állkapocs csontokkal össze nő, mig a többi emlősöknél rendesen külön válva található, l. Csont.

Intermedius

(lat.) a. m. közép, középső.

Intermezzo

(olasz, ejtsd: -medzo, lat. intermedium) a. m. közjáték, zenészeti értelemben olyan önálló részlet, mely drámai szinművek felvonásai közt is szerepel, mint hangulatkifejező a mult, v. mint előkészítő a következő cselekvényre. Dalművekkel szemben rendesen használatban van s egyik felvonást a másikkal összeköti. Az olaszoknál jött divatba, hol régibb időben egészen más jelleggel birt mint jelenleg. A szindarabok felvonásai közt a közönség szórakoztatására egy vagy több személy mindenféle - sokszor a dologra nem is tartozó - bohókás jeleneteket mutatott be, deklamálva v. zenekisérettel is. Ujabb időben jóformán kiment a divatból s helyét a sokszor használt interludiumok foglalják el, melyek a nagyszabásu operáknál is megteszik, sőt nagyban emelik a hatást. Legujabban az uj olasz operairók zsákmányolják ki s velük nagy hatásokat érnek el, mint p. Mascagni a Parasztbecsületben s Leoncavallo a Bajazzókban.

In termino

(lat.) a. m. a megszabott határidőben.

Intermissio

(lat.) a. m. félbeszakasztás, abbahagyás, megszakítás.

Intermittens

(lat.) a. m. félbenhagyó. Orvosok rövidítve használják a febris I. helyett, l. Malária és Láz.


Kezdőlap

˙