Ipartörvény

l. Iparjog.

Iparvágányok

a vasutakból kiágazólag egyes ipartelepekre vezetett vágányok, melyek kizárólag magánhasználatra vannak szánva. E vágányok engedélyezése mindig a kereskedelemügyi miniszter hatásköréhez tartozik. Ezek engedélyezésénél fontosságuk szerint, de kivált hogyha általuk közutak avagy vizfolyások érintetnek, előzőleg szintén közigazgatási bejárás tartatik; ellenben hogyha a magán- v. közérdekek érintése nélkül vezethetők, az építéshez az engedély előzetesen is megadatik, s az üzleti feltételek a vágányok használatba vételének engedélyezhetése céljából mindig megtartani szokott műtanrendőri bejárás alkalmával állapíttatnak meg. E vágányok engedélyezése tehát látszólag könnyen megy, de a valóságban igen sok nehézséggel jár, mert a csatlakozó pálya gyakran igen sok feltételhez köti a csatlakozásba való beleegyezését.

Iparvállalati értékek

a tőzsdén összefoglalása első sorban mindama vállalatok részvényeinek, melyek ipari termeléssel foglalkoznak, továbbá ugyane vállalatok elsőbbségi és egyéb kötvényei.

Iparvasutak

a személyszállítás kizárásával csakis ipari, bánya- stb. termékek szállítására használt vasutak. Az I. fogalma törvényes intézkedéssel mindez ideig nincs még szabatosan megállapítva, habár az elnevezést törvényesen használjuk. Engedélyezésük a «Közigazgatási bizottságnak a közmunka és közlekedésügyi m. kir. minisztérium hatáskörét érintő» rendeletben van szabályozva s az engedélyezés céljából szükséges hivatalos eljárásokat a közigazgatási bizottság tartja meg, de az engedélyokiratot a miniszter állítja ki. Iparvasutaink összes hossza az iparvágányokkal együtt 1893. év végén 528 kilométer volt. L. még Mezei vasutak.

Iparvédegylet

l. Honi iparvédegylet.

Iparvédjegy-oltalom

l. Védjegy.

Ipeh

l. Dong.

Ipek

város Kosszovo török vilajetben, a Bisztrica mellett, Novibazár határa közelében, 16 000 lak., akik közt több mint 12 000 mohammedánus. 1690 előtt a szerb patriárkának székhelye volt. 1562-ből való templomában a régi patriárkák székét máig is mutogatják.

Ipekakuanha

(növ., Uragoga l., Cephaëlis Sw., Callicocca Brot., Ipecacuanha Arrud.), a ragadványfélék kávénemüinek cserjéje, ritkán többnyári füve, mintegy 120 faja mind a két földrésznek tropikusi vidékein nő. Levele rendesen tojásdad, átellenes; virága apró fehér, rövid és hosszu bibeszálas. Gyümölcse száraz v. húsos csonthéjas. Az Uragoga vagy Cephaëlis I. Rich. (I. officinalis Arrud.), braziliai és ujgranadai félcserje. Gyökeréből (radix ipecacuanhae) tinkturát, bort és szirupot is szoktak készíteni, de leggyakrabban használatos (hevenyés tüdő- és légcsőgyuladásoknál mint köptető v. pedig hánytató) a forrázata. A gyökér maga 4-5 mm. széles, szürkésbarna paráju, féregszerüen csavarodott, dudorzatos, gyürüzetes felületü, sajátságos penészféle szagu, kissé keserü izü.

[ÁBRA] Ipekauanha.

Kérgének legfőbb hatóanyaga az emetin (l. o.) nevü kristályos alkaloid, mely okozza az I. heves hánytató hatását. A gyökérben azonfelül egy glikozidsav, az I.-sav is foglaltatik, mely szintén keserü izü, de nem kristályos. Az I. már századok óta mint nevezetes gyógyszer szerepel s régebben a vérhas különös orvosságául ismerték; e tulajdonságát Helvetius rheimsi orvos fedezte fel, ki titkát 1000 Louis d'orért adta el XIV. Lajosnak.

Ipeki érsekség

l. Pétyi érsekség.


Kezdőlap

˙