Jefferson

(ejtsd: dsefferszn), több county az É.-amerikai Egyesült-Államokban és pedig Alabmában (2540 km2 ter., 23 270 lak., Elyton székh.), Arkansasban (3340 km2 ter., 40 881 lak., Pine-Bluff székh.), Coloradoban (2000 km2 ter., 8450 lak., Golden-City székh.), Floridában (2600 km2 ter., 15 757 lak., Monticello székh.), Georgiában (1640 km2 ter., 17 213 lak., Louisville székh.), Illionisban (1370 km2 ter., 22 590 lak., Mount-Vernon székh.), Indianában (935 km2 ter., 24 507 lak., Madison székh.), Jowaban (1120 km2 ter., 15 184 lak., Fairfield székh.), Kansasban (1345 km2 ter., 16 620 lak., Oskaloosa székh.), Kentuckyben (2000 km2 ter., 188 598 lak., Louisville székh.), Louisianában (990 km2 ter., 13 221 lak., Lafayette székh.), Misszisszipiben (1370 km2 ter., 18 947 lak., Fayette székh.), Misszuriban (1700 km2 ter., 22 484 lak., Hillsboro székh.), Nebraskában (1580 km2 ter., 14 850 lak., Fairburg székh.), New-Yorkban (3000 km2 ter., 68 806 lak., Waterton székh.), Ohióban (900 km2 ter., 39 415 lak., Steubenville székh.), Pennsylvaniában (1300 km2 ter., 44 005 lak., Brookville székh.), Tennesseeben (1500 km2 ter., 16 478 lak., Dandridge székh.), Texasban (1500 km2 ter., 5857 lak., Beaumont székh.), Ny.-Virginiában (670 km2 ter., 15 553 lak., Shepherdstown székh.), Wiscosinban (1550 km2 ter., 33 530 lak., J. székh.).

Jefferson

Tamás, az É.-amerikai Egyesült-Államok 3-ik elnöke, szül. Shadwellben, Virginia államában 1743 április 2., megh. Monticellóban 1826 jul. 4. Jogot végzett és 1769. tagja lett Virginia törvényhozó testületének. A szabadságharc idejében Virginia helytartója és két éven át a kongresszus tagja volt; ekkor fogalmazta az 1776 ju. 4. függetlenségi nyilatkozatot. 1779-81. Virginia kormányzója, 1785 óta pedig az uniónak párisi követje volt. 1789. visszatért hazájába és megalapítója lett az amerikai demokráciának és egyuttal az egyes államok autonomiáját a központi hatalom ellen megvédte (l. Hamilton Sándor). 1792. államtitkára lett az ujonnan átalakított szövetségi kormánynak. Mint ilyen jelentést tett a kongresszusnak a mérték-, súly- és pénzegységről, előmozdította a halászatot, a külfölddel való kereskedelmet, és elrendelte a gyermekek ojtását. 1794-97. visszavonultan élt birtokán; 1797. alelnökké, 1801. pedig Ádám helyébe elnökké választották, mely állásban 1805. is megmaradt, 1809. azonban nem engedte magát harmadszor megválasztani. Mint elnök megszerezte Louisianát Franciaországtól és hathatósan megvédelmezte az ifju köztársaságnak jogait Angolország követelései ellen. I. Napoleonnak szárazföldi zárával és Anglia megtorló rendszabályaival szemben általános embargót rendelt, ami azonban Amerikának többet ártott, mint a franciáknak. 1809 óta birtokán a tudománynak élt, de vendégszeretete következtében oly szorult anyagi helyzetbe jutott, hogy Virginia törvényhozó testületének engedelmével, birtokát kisorsolni volt kénytelen.1814. pedig becses könyvtárát adta el a kongresszusnak. Összegyüjtött műveit Washington A. W. rendezte sajtó alá 9 köt.-ben The writings of Th. J. (1853-55), emlékiratait és levelezését pedig Randolph adta ki (4 köt.). Említésre méltók a következők: A virginiai törvénykönyv átdolgozása (1779); Észrevételek Virginiáról (1781); Egy alapalkotmány tervezete (1783); Manuel of parliamentary practice (uj kiad. 1840); A négerek szellemi tehetsége; A haza függetlensége. Élte alkonyán angolra fordítá Destutt de Tracynak Commentaire sur Montesquieu cimü művét. Életrajzát Tucker (Filadelfia 1837, 2 köt.); Randall (New-York 1859,3 köt.); Parton (Boston 1874) és Morse (1886) irták meg. V. ö. Adams H., History of the United States during teh administration of Th. J. and J. Madison (New-York 1889-90, 9. köt.).

Jefferson City

(ejtsd: dsefferszn szitti), Misszuri É.-amerikai állam és Cole county fővárosa a Misszuri jobb partján, vasut mellett, (1890) 6742 lak., malom- és bőriparral, az állami kapitoliummal, amelyet 1881-88. megnagyobbítottak, és állambörtönnel. 1822. alapították.

Jeffersonville

(ejtsd: dseffersznvill), Clarke county székhelye Indiana É.-amerikai államban, az Ohio jobb partján, vasut mellett, (1890) 10 666 lak. A vele szemben fekvő Louisville-lel (l. o.) együtt kiváló ipari központ.

Jeffr.

állatok latin neve után Jeffreys Gwyn angol konchiologus nevének rövidítése.

Jeffrey

(ejtsd: dszefri) Francis, lord, skót iró és kritikus, szül. Edinburgban 1773 okt. 23., megh. 1850 dec. 26. Jogot tanult s később magas birói hivatalokat viselt. Ő egyik megalapítója a hires Edinburgh Reviewnak, mely az ő vezetése alatt a whigek főközlönye lett. Contributions to the Edinburgh Review-jei Londonban jelentek meg (1843, 4 kötet; 2. kiad. 1853, 3 kötet). V. ö. Cockburn lord, J. (2. kiad. Edinburg 1874).

Jeffreys

(ejtsd: dseffrisz) György, később lord J., biró és lordkancellár II. Jakab angol király idejében, szül. Actonban (Wales) 1643., meghalt 1689 ápr. 18. a londoni Towerben. Mint ügyész és biró szigorusága és durvasága által hirhedt névre tett szert Londonban. II. Károly által 1680. a legfőbb törvényszék birójává neveztetvén ki, működését a republikánus Sidney Algernon igazságtalan elitélésével kezdette meg. 1685. a Monmouth herceg felkelésének elnyomása után felállított vértörvényszék által 320 vádlottat itéltetett összeesküvés ürügye alatt halálra, II. Jakab peerré, lordkancellárrá és a King's Bench elnökévé nevezte ki, mely állásában különösen a bevádolt anglikánus püspökökkel bánt el brutális módo.

Jefremov

az ugyanily nevü járás székhelye Tula (ettől 162 km.-nyire) orosz kormányzóságban,a Krasszivaja-Mecsa és vasut mellett, (1888) 10 088 lak., szappanfőzéssel, agyagárukészítéssel, szénkereskedéssel.

Jefta

(héb. Jiftâlh), Gileádnak házasságon kivül szül. fia, akit testvérei elüztek, aminek következtében Tob tartományban rabló életet élt. Midőn az ammoniták a Jordántól keletre lakó izraelitákat szorongatták, Gileád vénei Jeftához fordultak s reábirták, hogy az ammoniták elleni harcban élükre álljon. Midőn J. a háboruba indult, fogadalmat tett, hogy ha győzelmesen fog visszatérni, az elsőt, aki házából eléje fog jönni, föl fogja áldozni. Miután az ammonitákat legyőzte, hazatértekor egyetlen leánya dobszó és tánc között elébe sietett. J. kétségbe volt esve, de két hónap után «megcselekedte az fogadalmát, amelyet fogadott» (Birák k. 11. fej.). Sok szól azon nézet mellett, hogy a J.-ról szóló elbeszélés egy őshéber mitosz maradványa.

Jég

a fagyponton vagy még nagyobb hidegben szilárddá vált viz. A földön óriási mennyiségben és többféle formában fordul elő: mint laza hó, mely a magas hegyeken glecser-jéggé alakul; mint olyan J., mely a folyókon, tavakon és a tengervizből képződött és a sarki tájakon összefüggő J.-mezőket alkot és mint talaj-J., mely főleg viztől áthatott talajban található. A J. rendesen a viz felületén képződik, mert ez +3,99 C°-nál legsürübb és további lehülésnél ismét kitágul. Ha tehát a viz 0°-ig hült le és melegét a környezetnek adva megfagyott, ily állapotban kisebb fajsúlyu, mint a 0°-ig még le nem hült viz, mely ennélfogva lesülyed. 1 gramm J. 79,4-szer annyi melegre szorul olvadásához, mint amennyi 1 g. vizet 0°-ról 1°-ra képes melegíteni. 1 kg. +79,4 C°-u viz 1 kg. 0°-u J.-gel keverve 2 kg. 0°-u vizet ad. Midőn a viz megfagy, 0°-nál elfoglalt térfogatának egy tizedrészével (0,1) kitágul; fajsúlya ekkor 0,918. Nagy nyomásnak kitett viz alacsonyabb hidegfoknál fagy meg, p. 13 000 légnyomásnak megfelelő nyomás mellett csak -18°-nál. Ellenben a 0°-u J. nyomás alatt megolvad. A fagyáskor mutatkozó kitágulás oly erővel történik, hogy azáltal tömör ezüstgolyót, ágyucsövet stb. sikerült megrepeszteni. A mindennapi életben edények, csövek, nedves vakolat stb. repedése elég gyakran tapasztalható. Sőt még sziklák is repednek, ha vékony réseikben a viz megfagy. Ha a már kész J. tovább hüttetik, térfogata csökken, igy p. 100 m.-nyi jégpálca 1 R°-nyi lehüléskor 6,427 mm.-rel rövidül. J.-lemezekben a napsugarak behatása alatt szép hatleveles folyékony virágok alakulnak, melyek közepén kis légüres tér van, ennek oka, hogy a viz kisebb tért foglal el, mint a J. Az ablaktáblákon képződő J.-virágok gyorsan képződő kirstályok eredményei, melyek sima lapon lefelé is törekszenek. A tiszta J. szintelen, de nagy tömegekben kékes vagy zöldes, átlátszó és gyengén kettős törésü. A világító hősugarakat átbocsátja s igy a J.-ből készült domboru lencsékkel gyujtó hatást lehet eszközölni. Sötét hősugarakat a J. elnyel, a benne levő sötét test a napsugaraktól megmelegszik és a környező jeget olvasztja. A kő ilymódon a J.-ben alásülyed és ha az olvadási viz lefolyhatik, a kő körül üreg képződik. A meleget a J. rosszul vezeti, az elektromosságot pedig száraz állapotban éppen nem; dörzsölés által azonban elektromossá válik. Érdekes tünemény a J. összefagyása (regelatio). Ha t. i. két 0°-u J.-darab olvadó felületével érintkezik, összefagynak s ez különösen gyorsan történik nagy nyomás mellett. Ez által még laza hó és J.-törmelék is szilárd J.-tömeggé sajtolható, mely egészen egynemü, átlátszó anyagnak tünik fel. Az ilyen J. nem merev és törékeny, hanem formálható, nyulós. Ez történik a glecserek J.-tömegeivel is. Az összefagyás oka itt az, hogy a nyomás által az olvadási pont mélyebbre száll s igy a felületen levő viz ismét megfagy. Az összefagyott J.-darabok rendkivül erősen függnek össze. A J., mely sótartalmu vizből képződik, sóban sokkal szegényebb, tengeri viz is igen tiszta jeget ad. A tengeri viz azonban 0°-nál még nem fagy meg, sőt könnyen hüthető a fagypont alá. Ha a tengeri viz felületén lehül, a hideg viz alásülyed és melegebbnek ad helyet; tartós hidegnél könnyen képződik J.-burok, ha a viz mozgásban van, v. ha máshonnan J.-darabok kerülnek a felületre, v. ha havazik. Másként a viz nagyon lehülhet, anélkül, hogy megfagyna, s ilyenkor kocsonyás J.-tömeg van a vizben, mely viztől áthatott hóra emlékeztet.

A partok közelében a viz felületén sima J.-kéreg képződik. Sajátságos J.-képződés eredménye a folyók fenekén található fenék-J. (l. o.). Ami a J. alkalmazását illeti, ez igen sokféle. Használják a sör- és szeszfőzésnél, paraffin-gyártásnál, a tejgazdaságnál, mindenféle tárgyak (italok, ételek stb.) lehütésénél, hús szállításánál, hütőkeverékekhez stb. A sebészek mint vérzést csillapító szert használják a jeget, azonkivül sok betegségnél alkalmazzák külsőleg (J.-borogatás) vagy belsőleg (J.-labdacsok). A jeget folyók vagy tavak felületén gyüjtik, de mesterségesen is állítják elő. A J. megőrzésére oly helyiségek szükségesek, melyeket rossz melegvezetők zárnak el a környezettől és melyek az olvadási viznek lefolyást engednek. Előbb csak vermekbe és pincékbe zárták, most gyakran használják az u. n. J.-házakat, melyeket északi fekvés és ültetvények árnyéka által védnek meg a nap melege ellen. A fal deszkákból való és kettős, a köz rossz melegvezetőkkel van megtöltve, az olvadási viz elvezetésére nagy gond fordíttatik. Mennél nagyobb a J.-ház, annál jobban tartható el benne a J. Háztartási célokra alkalmasak a J.-szekrények, melyek kettős falu tartók, belül cinkkel bélelve, mig a két fal közötti ür rossz melegvezetőkkel van kitöltve (szőr, pamut, gyapju, polyva stb.), a J. számára külön rekesz van. V. ö. Schlesinger, Der Eiskellerbau in Massiv- u. Holzkonstruktion; Menzel, Der Bau des Eiskellers; Röthling, Die Eiskeller. A jég geologiai szerepéről l. Glecser.


Kezdőlap

˙