Jenicseri

l. Janicsár.

Jeni-gel

l. Ingul.

Jenikale

orosz város, l. Kercs.

Jenikői

villatelep és kisközség a Bosporus mellékén, Konstantinápolytól ÉK-re. A szultán egyik nyaralója itt van és itt épül az osztrák-magyar nagykövet villája is, melynek költségeit a delegációk 1894. megszavazták.

Jenil

folyó Spanyolországban, l. Genil.

Jeni-seher

város Tesszáliában, l. Larissza.

Jenisszej

(Joandezi a. m. Nagy folyó), az É-i-Jeges-tengerbe torkolló, 4300 km. hosszu, nagy folyó. Khinai területen, a Szajani-hegység és a Tannu-ola közti nagy hegykatlanban, 1200 m. magasban a Bei-kem és Khua-kem összefolyásból ered és mielőtt orosz területre lépne, ÉNy-nak folyik, ami 1 km.-nyire van a Kemcsik torkolatától. A Szajani-hegység láncai közt szük (egy helyen csak 32 m. széles) völgyekben és hegyszakadékokban tör utat magának, számos selőt alkotván. Szajanszkojénél kiér a sikságra; innen kezdve nyugodt folyásuvá lesz; balpartja rendesen alacsonyabb mint a jobb és a hajózásnak csak a jég páncélja állja utját, amely 7-8 hónapig takarja. A tengertől 330 km.-nyire öböllé kezd szélesedni, amelyet J.-öbölnek vagy a 70 sziget öblének hivnak. Ezen számos szigetet magába foglaló öböl 80 km.-nél sehol nem szélesebb, kijáratánál pedig csak 20 km. A tengeráradás benne Jakov-Krasznoiig (É. sz. 70° 45') érezhető. A folyó Minuszinszktől kezdve hajózható. Vizkörnyékét 2 950 000 km2-re becsülik. Nagyobb mellékvizei jobbról: Usz (215 km.), Oia (160), Tuba (320), Szida (220), Mana (270), Kan (430), Felső-Tunguszka (1700), Podkamennaja-Tunguszka (1100), Bakhta (480), Alsó-Tunguszka (1300), Kureika (640); balról: Abakan (320), Szim (700), jelogui (420), Turukhan (480) stb.

Jenisszeji föliratok

l. Orkhoni föliratok.

Jenisszeji osztjákok

a hiperboreusokhoz tartozó néptörzs Szibériában, a Jenisszej és mellékfolyói környékén Jenisszejszk és Turuchanszk között; a déli sims és a nyugati imbazk osztjákok ágára szakad. A közönségesen osztjákoknak nevezett néppel kevés közösségük van; arcvonásaik inkább török, mint mongol jellegüek; keresztények, azonban pogány isteneiket még mindig tisztelik. Halászattal, prémes állatok vadászásával és rénszarvasok tenyésztésével foglalkoznak. Hozzájuk tartoznak a most már csaknem teljesen kihalt kottok, kik az Agul folyónak, a Jenisszejbe szakadó Kau egyik mellékfolyójának mellékén laknak. Nyelvük az imént nevezett kottokéval elszigetelt nyelvcsaládot alkot, melyet a hangvonzat hiánya, az elő- és belső ragok használata és az ötös rendszer alapján álló számnevek gyökeres különbsége választ el élesen az ural-altaji nyelvcsaládtól. V. ö. Castren, Versuch einer Jenissei-ostjakischen und kottischen Sprachlehre (Szt. Pétervár 1858).

Jenisszejszk

1. orosz-szibériai kormányzóság a Jeges-tenger, Tobolszk, Tomszk, a khinai birodalom, Irkutszk és Jakutszk közt, 2 556 755 km2 területtel, 447 076 1 km2-re 0,17 lak., akik szamojédek, jakutok, osztjákok, tunguzok, szojotok, kamasszincek, kojbalok és oroszok. D-i részeit a Szajani-hegység ágazza be, amely a kormányzóság DNy-i szögletében Sabina-Daban nevet visel. Az ágak nagyjából É-nak nyulnak és a Jenisszei mellékfolyóinak felső völgyeit zárják körül. Ezeken kivül J.-ben egyenesen a tengerbe torkolnak a Taz (640 km.), a Piaszina (650 km.), a Khatanga (1100 km.) és az Anabara (850 km.). A D-i részek hegyeit szienit, gránit, porfir alkotja. A Jenisszei völgyében a hegyektől az É. sz. 58°-ig még kevésbé ismert nagy széntelepek vannak, Krasznojarszk járásban gipsz és sósvizek találhatók; a Tuba és Mana mellékvizeinek völgyében aranyat, Abakan völgyében ezüstöt és D-en vasat bányásznak. A legfontosabb vaskohók Irbinszkben láthatók. Az éghajlat zord; az erdők nagy kiterjedésüek; az É. sz. 70°-tól a tengerig tundrák terülnek el. Legvirágzóbb a földmivelés Minuszinszk járásban, ahol rozsot, árpát, zabot és burgonyát termesztenek. A nagy kiterjedésü legelők az állattenyésztésnek kedveznek. A halászat és a prémes állatokra való vadászat sok kezet foglalkoztat. J. a következő járásokra oszlik: Krasznojarszk, Acsinszk, J., Kanszk, Minuszinszk és Turukhanszk. - 2. J., az ugyanily nevü kormányzóságnak és járásnak fővárosa, a Jenisszej partján, az É. sz. 58° 27' 8" alatt, (1890) 6648 lakossal, vasművekkel és szőrmekereskedéssel. Az 1618. alapított városnak még megvannak a régi körfalai.


Kezdőlap

˙