(ejtsd: dsonszn), több county az É.-amerikai Egyesül-Államokban és pedig Arkansasban (2250 km2 ter.,m 16 758 lak., Clarksville székh.), Georgiában (646 km2 ter., 6129 lak., Wrightsville székh.), Illionisban (775 km2 ter., 15 013 lakossal, Vienna székh.), Indianában (830 km2 ter., 19 561 lak., Franklin-City székh.), Jowaben (1590 km2 ter., 22 771 lak., Jowa-City székh.), Kansasban (1300 km2 ter., 17 385 lak., Olathe székh.), Kentuckyben (775 km2 ter., 11 027 lak., Paintsville székh.), Misszuriban (2000 km2 ter., 28 170 lak., Warrensburg székh.), Nebraskában (970 km ter., 10 333 lak., Tecumseh székh.), Tennesseeben (550 km2 ter., 8818 lak. Taylorsville székh.) és Texasban (220 km2 ter., 22 313 lak., Cleburne székh.).
1. András, az É.-amerikai Egyesült-Államok 17. elnöke, szül. Raleighban (Észak-Karolina) 1808 dec. 20., megh. Carter Countiban (Tennessee) 1875 jul. 31. Korán elvesztvén szülőit, nagy nyomorba jutott s 1826 óta mint szabó kereste Greenvilleben kenyerét. Az irásra és olvasásra utóbb neje tanította. Később tevékeny részt vett a politikai életben. 1830. Greenvilleben polgármesterré megválasztották; a következő években pedig több alkalommal mint képviselő, szenátor s végre mint kongresszusi tag működött. 1853-57. Tennessee kormányzója volt. Az 1862 tavaszán tábornokká s Tennessee katonai kormányzójává neveztetett ki. 1864. a köztársasági párt Lincoln mellé alelnökké s 1865 ápr. 14., néhány héttel Lincoln megöletése után az Egyesült-Államok elnökévé választotta meg. Elnöksége kezdetén a déli államok demokratáival keményen bánt, később azonban politikáját megváltoztatta, a korábbi forradalmárokkal szemben elnézést gyakorolt. A kongresszus legfontosabb végzéseit, nevezetesen a rekonstrukcióra vonatkozó törvényjavaslatot, továbbá a négereket politikai jogokkal felruházó törvényt stb. ellenezte, de vétója a kongresszus kétharmad többségével szemben sikertelen maradt. Mindamellett az uralkodó republikánus párt és J. közötti ellentét mindig hevesebb és elkeseredettebb lett, ugy hogy végre J. 1868 márc. 13. mint vádlott a szenátus elé került, mely őt azonban három szavazatnyi többséggel a vád alól felmentette. Népszerüségét azonban teljesen eljátszotta és midőn 1869 márc. 4. elnöki állását elhagyta, gúny és szitoktól kisérve vonult a magánéletbe. Csak 6 év mulva, 1875. választották meg Tennesseeben ismét szenátorrá.
2. J. Eastmann, amerikai festő, szül. Lovellben Freiburg mellett (Maine) 1824 jul. 29. 1849. Düsseldorfba ment, aztán Hágában, Belgiumban, Olasz- és Franciaországban tartózkodott. 1858. visszatért New-Yorkba. Genreképei nagyon népszerüek, leginkább: A szavojárd; Játékosok; Vasárnap reggel; A régi kentuckyi lak; A mezítlábas fiu; A falu kovácsa; Lincoln Ábrahám ifju évei. Művein meglátszik a német iskola hatása.
3. J. Sámuel, angol tudós, költő és műbiráló, szül. Lichfieldben 1709 szept. 18., megh. Londonban 1784 dec. 13. Ifjusága küzdelmek és nélkülözések közt folyt le, kényszerülve volt tanítói állást vállalni egy vidéki magán nevelőintézetben. Zabolátlan természete azonban nem engedte, hogy sokáig megmaradjon ebben az állásban; hivataláról lemondott és az irodalomnak szentelte magát. Eleinte hirlapirással kereste kenyerét. 1755-ben kiadta főművét a Dictionary of the English language-t, amely három év alatt hat kiadást ért és ma is egyike a legjobb angol lexikográfiai munkáknak. a későbbi években szerkesztője volt két folyóiratnak, ugymint a The Rambler-nek (1750-1752) és a The Idler-nak (1758-60). Szakadatlan és nagyhatásu tevékenységével végre elérte, hogy 1762-től kezdve a kormánytól 300 font sterling évdijat huzhatott. Shakspere műveit kiadva (1765) kiragadta a nagy brit költőt a feledésből és reá irányította a közfigyelmet. Legismertebb műve a The lives of the most eminent English poets (1779-1781), amely még most is közkézen forog. Szépirodalmi művei közül említésre méltó a History of Rasselas, prince of Abyssinia cimü tanregénye. Nem utolsó érdeme J.-nak, hogy ő volt az, aki Goldsmith Olivért, a Wakefieldi pap szerzőjét felfedezte. J. életrajzát legkörülményesebben hű bámulója Boswell irta meg (London 1791).
természetrajzi latin nevek mellett Johnston György nevének rövidítése.
(ejtsd: dsonsztn), county É.-Karolina É.-amerikai államban, 1735 km2 területtel, 27 239 lak., Smithfield székh.
1. György, skót természetbuvár, szül. 1798., megh. mint orvos Berwickben (Tweedham) 1855 jul. 3. Művei: History of British sponges and lithophytes (1842); History of British zoophytes (2 kiad., 2 köt., 1847); Introduction to conchology (1850); Natural history of The Eastern borders (1 köt., Botany 1854) stb. - 2. J. Henrik Hamilton, angol afrikai utazó, szül. Londonban 1858 jun. 12. 1884. a Kilima-ndsarón járt. 1885-88. a Guineai-öbölnél alkonzul volt, azután portugál Kelet-Afrikába nevezték ki konzulnak. Onnan a közeleső nagy tavak vidékére utazott. Művei: The River Congo (1884); The Kilima-njaro expedition (1886); Livingston életrajza (1891). - 3. J. Keith, angol tájképrajzoló és utazó, szül. Edinburgban 1844 nov. 24., megh. Beroberóban 1879 jun. 28. 1874-1875. Paraguayban járt (Geographical Magazine 1875); 1878. Stanford gyüjteményében megjelent tőle egy kötet Afrikáról, 1879. Afrikának legpontosabb térképe (General map of Africa 1:8 420 000). 1878. a londoni földrajzi társaság Közép-Afrikába küldte ki, de alig hogy elindult, meghalt; utazását Thomson József folytatta.
(ejtsd: dzsonsztn), gyárváros Renfrew skót grófságban, 9267 lak. akik gyapjuszövéssel, vas- és kőszén-bányászattal foglalkoznak.
(ejtsd: dsonsztaun), több város az É.-amerikai Egyesült-Államokban, a jelentékenyebbek. 1. J. város pennsylvania Cambria countyjában, a Conemaugh és Stony Creek összefolyásánál, vasut mellett, (1890) 21 805 lak., nagyszerü vasművekkel (Cambria Steel Works), amelyek 8000 munkást foglalkoztatnak. 1791. Jahns József alapította. 1889 máj. 31. a 18 mértföldnyire fekvő Conemaughi-tó 33 m. magas töltése a hosszas esőzések miatt átszakadt és 7 perc alatt a várost elérvén, azt nagyrészt tönkretette; 3-5000 ember elpusztult, a kár 10 millió dollár volt. - 2. J., Fulton county székhelye New-Yorkban, 65 km.-nyire Albanytól, (1890) 7768 lak., kesztyükészítéssel. Alapítójának, Sir William Johnstone-nak kőháza még most is látható.
a. m. Dsohor (l. o.).
(ejtsd: zsoányi), az ugyanily nevü járás székhelye Yvonne francia départementban, 25 km.-nyire Auxerretől, az Yvonne jobbpartján, vasut mellett, (1891) 6218 lak., vászon- és posztószövéssel, fegyverkovácsolással, vadászati cikkek készítésével és lókereskedéssel, 3 érdekes, renaissance-izlésben épült templommal; jó vörös bort termelnek vidékén. J.-t többször ostromolták ellenséges hadak; igy 1429. az angolok is, de siker nélkül.
(ang., ejtsd: dsoint sztok banksz), részvénytársulati bankok. A régibb angol törvényhozás szerint a banküzlettől hat személynél több tagból álló társulat el volt tiltva. Csak 1826. engedték meg parliamenti aktával, hogy 65 mérföldnyi távolságban Londontól szabadon működhetnek részvénytársulati J.-ok, csakhogy jegyeiket Londonban be nem válthatják.