Jóki

(Jókeő, Guttstein, Dobra-Voda), nagyközség Nyitra vmegye pöstyéni j.-ban, (1891) 1204 tót lakossal; romokban heverő várát egykor állítólag a templáriusok lakták.

Joklama

(török) a. m. vizsgálat, keresés, kutatás. Jelenti a csapatszemlét is.

Jokohama

Kanagava ken (megye) székhelye Nippon japáni sziget partján, az előbbi Muzaszi tartományban, a Tókiói-öböl Ny-i partján, vasut mellett, =1893) 157 070 lak., akik közt 1605 civilizált idegen és 3325 khinai; élénk kereskedéssel. 1893-ban 2159 (1677 japáni és 337 angol) hajó 2 259 387 t. tartalommal érkezett ide. A behozott árucikkek (pamutkelmék, cukor, fémek, gyapjukelmék, petroleum) értéke 121288 275 frank, a kivitt áruké (selyem, tea, rész, szén stb.) pedig 176 843 500 frank értéke képviseltek. Az idegen hatalmakkal megkötött első szerződések idejében J. csak halászfalu volt, de ekkor jó kikötőjénél fogva gyorsan emelkedett és ma azon hely, ahol a legtöbb civilizált idegen van (köztük 808 angol, 253 amerikai, 151 német, 133 francia, 22 osztrák-magyar stb.). Mindamellett a japánok igyekeznek a kereskedést a maguk kezeibe keríteni és igy az európaiakat kiszorítani. A város, amely 3 (japán, khinai és európai) részre oszlik, villamos fénnyel van megvilágítva. 1891. 149 nyilvános és 2401 magán lámpával volt ellátva.

Jokohama-tyuk

Japánban honos disztyuk, 2-3 kg. súlyu, valamivel alacsonyabb és nem oly szegletes, mint a maláji tyuk. Taraja széles, lapos, majdnem elcsenevedett, szeme nagy, élénk, pirossárga v. gyöngyszinü. Csőre, valamint lábszára sárga. Tollazata puha, tömött, gazdag. Farktollai a fácánéhoz hasonlítanak, a sarlós tollak méter hosszuságot érnek, farkát viszintesen hordja. Tollazatának szine v. fehér, v. pirosan nyergelt, t. i. háta, vállai, szárnyfedői vérpirosak v. pirosbarnák; melle, hasa piros v. fehér pettyes, többi tolla fehér. (Szines képe a kakaséval együtt a Tyukfajták mellékletén látható.)

Jókszedők

vagy jogkerítők (joccedech, joccerydech), feladata Szt. László törvényei értelmében az volt, hogy összeszegjék a bitang marhákat s egyéb jószágokat s azokat szt. Mihály-napig a vármegye székhelyén, a vár aljában épített istállókban tartsák. Ha gazdáik meg nem kerültek, a jók kétharmada a pristaldust, egy pedig az ispánt illette, de ugy, hogy a püspöknek mindkettő tizedet adott. Az ökröket és birkákat szt. Mártontól szt. Istvánig gyüjtötték. A tilosban ért rabszolgákat szintén bevitték s a piacon mutogatták, mig gazdájuk nem akadt; a gazdátlanokon a király s az ispán osztozott, Jószágvesztéssel, sőt halállal büntették a J.-et, ha az ily bitang javakból valamint elidegenítettek s pénzbirságra itélték, ha eladtak vagy eltitkoltak bitangban ért jószágokat. (Szt. László III. decr. 13, 12. A névre nézve v. ö. Pauler, A m. nemzet tört., I. 187. és 586).

Jola

(Yola), Adamaua (l. o.) fővárosa.

Jolán

az Árpádház három tagjának neve, l. J. vagy Jolánta, Courtenay Péter auxerrei és namuri gróf, utóbb (1216-18) latin császár és Jolánta, flandriai grófnő leánya, kit a magyarok kedveskedve Julisnak (Yoles) neveztek, 1197 táján született. II. András (l. o.) magyar király 1216-ban vette feleségül s jegyajándékul Varasd, Somogy, Zala és a Szerémség jövedelmét kötötte le a számára, amihez pár hónap mulva még a mármarosi sóbányák jövedelméből is biztosított 8000 márkát, oda nem számítva a pesti és bodrogi iszmaeliták adóját; de mindent csak azon esetre, ha elesnék a keresztes hasjáratban. Ő fejeztette be 80 év óta épülő aradi templom építését. 1224 nov. 18. már föl is szenteltette a templomot. 1233. halt meg s az egresi zárdában temették el. Egyetlen leánya, a hasonlónevü - 2. J., 1219 után született. Mintegy 14 éves korában vesztette el anyját, ki őt istenesen nevelte. Atyja három izben is elküldte Arragoniába Bertalan pécsi püspököt, hogy megbeszélje a leánya és I. Jakab arragoniai király közt való házasságot, amit IX. Gergely pápa is óhajtott; negyedszer már az ifju hercegnővel és Dénes comesszel ment oda s a házasság Barcelonában 1235 szept. 8. meg is történt. András király 12 000 ezüst márka hozományt adott vele s ennek biztosítására az ország harmincad-jövedelmét kötötte le. J. egészen családjának és tiz gyermeke neveltetésének élt; fiai közül III. Péter (1239-1285) Arragonia és I. Jakab (1243-1312) Majorka királya, Ferdinánd Roussilon és Cerdagne grófja, Sanchi Toledo érseke lett; lányai közül Jolánt X. Alfonz kasztiliai és Izabellát III. Fülöp francia király vette el. J. 1251. okt. 9. halt meg. - 3. J., IV. Béla leánya, l. Ilona.

Jóléti bizottság

(Comité de salut public), a francia forradalom alatt Danton indítványára 1793 márc. 25. előbb 25, később 9 tagból alakított bizottság, mely minden törvényes forma mellőzésével, sommás uton itéletet hozott. A J. volt a konventben uralkodó jakobinuspártnak legfontosabb bizottsága s tagjai, kik között Robespierre, Couthon és St. Just is voltak, a gyanus egyéneket seregszámra itélték halálra. Robespierre bukása után (1794 Thermidor 9.) a J. is feloszlott; tagjai közül a legtöbben a nyaktiló alatt multak ki. - Az 1871. commune idejében is alakítottak egy J.-ot. V. ö. Aluard, Recueil des actes du comité de salut public (3 köt.).

Joliba

(Dsoliba), l. Niger.

Joliet

(ejtsd: dsolliett), Will county székhelye Illinois É.-amerikai államban, 50 km.-nyire Chicagótól, a des Plaines mindkét partján, vasut mellett, (1890) 23 264 lak., acélművekkel, mezőgazdasági gép-, kályha- és sörgyártással; élénk gabonakereskedéssel; Illinois állam fegyházával.


Kezdőlap

˙