Juhrüh

l. Rühösség.

Juhszalag

(növ.), l. Iszalag.

Juhszigetek

l. Färöer.

Juhteve

(Auchenia lama Desm.), a láma elavult neve. E nevet hosszu, teve nyakához hasonló nyakáról és gyapjuszerü szőréről nyerte.

Juhturó

l. Turó.

Juif errant

(franc., ejtsd: zsüiferrań) a. m. bolygó zsidó (l. o.).

Juist

Aurich porosz kerülethez tartozó K.-frizlandi sziget (6 km2) az Északi-tengerben, 12 km.-nyire a parttól, tengeri fürdővel, (1893) 3000 fürdővendég. V. ö. Scherz, Die Nordseeinsel J. (1893).

Juiz de Fora

(ejtsd: huiz-), azelőtt Parahybuna, város Minas Geraes braziliai tartományban, vasut mellett, mintegy 8000 lak., kávékereskedéssel.

Jujubafa

(növ., csudaj Brassai és Kováts szerint; Zizyphus Tourn., zsidótövis), a kutyafafélék cserjéje vagy kis fája, mintegy 50 faja leginkább Ázsia és Amerika tropusi vidékein él. Ága nem ritkán heverő, vagy a szőllőéhez hasonló, igen gyakran tövises. Levele váltakozó, gyakran csaknem kétsoros, többnyire bőrnemü, virága apró és zöldes, a levél tövében kevés, csembőkalaku vagy álernyős, gyümölcse hosszas vagy gömbölyded, csonthéjas, 1-3 magu. A vörös J. (Z. sativa Gaertn., Z. vulgaris Lam.) 1-2,5 cm. magas terebélyes bokor vagy kis fa. Olajgyümölcs- v. szilvanagyságu termését (spanyol v. francia J., baccae jujubae) fogyasztják, hurutos betegség ellen meg a mellfájósoknak teát készítenek vele. Fáját az esztergályos dolgozza fel. Z. Jupiba Lam. Khinának és Kelet-Indiának tekintélyes fája. Levelét a selyemhernyó eszi. A Z. Lotus Willd. Európa D-i és Afrika É-i partvidékein terem, virága fehér. Gyümölcse apróbb és nem olyan jóízű, mint az előbbieké. Olasz J.-nak nevezik. Ezt az alig embermagasságu fát vagy cserjét tartják a régiek lótuszfájának. Gyümölcsét olyan jóízünek mondották, hogy ha az idegen ette, tőle saját hazája után való vágyakozása is elenyészett. Kis-Szirtis mellékén most is eszik, italt erjesztenek belőle, a jószágukat etetik vele. A Z. spina ChristiWilld. (igazi Krisztustövis, szentföldi zsidótövis) Berberországban és Egyiptomban és a Szentföldön, Jordán völgyében meg a Holt-tenger mellett termő bokor; ágából fonták volna Krisztus urunk koszoruját.

Jujuy

(ejtsd: huhuij), l. Argentina legkisebb tartománya Salta tartomány és Bolivia közt, 45286 km2 területtel, 60000 lak. Az Andok szivében fekvő tartományt mindenütt hegyek takarják, amelyek a Sierra de Zentában 4530 m. magasságot érnek el; 1/33-át kopár fensík, a J.-i puna foglalja el. Legnagyobb folyója a San Francisco vagyis Rio Grande de J., amely a hosszu Humahuacai völgyben folyik. A mélyedésekben sok a sós tó. Són kivül érceket, aszfaltot és bő petroleumforrásokat találni. A munkás lakosság főképen földmiveléssel, gabona-, dohány-, rizs-, cukornád- és kukoricatermeléssel és állattenyésztéssel foglalkozik. Az állatállomány (1889) 89855 szarvasmarha, 22896 ló és 617803 juh. 13 departamentóra van fölosztva. Fővárosa J. - 2. J., San Salvador de J., az ugyanily nevü argentinai tartomány fővárosa, 300 km.-nyire Tukumantól, a J. jobbpartján, vasut mellett, 1230 m. magasban, 5000 lak., egészségtelen klimával, öszvér-, szamár- és kukoricakereskedéssel, széles, egyenes utcákkal. Az 1850. alapított várostól É-ra de Reyes-völgyben ásványvizforrás fakad, amelyet reumatikus bajok ellen használnak.


Kezdőlap

˙