Juviadió

(növ.), l. Bertholletia.

Jux

(német, a latin jocus-ból) a. m. tréfa.

Juxtapositio

(lat.), egymásmellé helyezése p. a számoknak; valamely testnek növekedése kivülről; a szervetlen testek oly módon való növése, midőn a felületen mindig ujabb és ujabb rétegek rakodnak le.

Jühlke

1. János Bernát Ferdinánd, német műkertész, szül. Barthban (Pommeránia) 1815 szept. 1., megh. Potsdamban 1893 jun. 12. 1834. akadémiai kertész lett Eldenában, aztán tovább képezte magát a vegytanban, fizikában, nemzetgazdaságtanban és 1854-ben kir. kertfelügyelő és 1866. a sanssoucii, berlini stb. udvari kertek és a Potsdam melletti kertészeti iskola igazgatója lett. Alapított kertészeti egyesületet, szerkesztett szaklapot és több munkát irt: Fortschritte des Gartenbaus während der letzten zehn Jahre (Berlin 1854); Beiträge zur Naturgeschichte der Forstpflanzen (Greifswald 1854); Gartenbuch für Damen (Berlin 1854, 4. kiad. 1889); Leitfaden zur Behandlung der Samen (Erfurt 1857); Gesichtspunkte bei der Samenprobe als Merkmal für die Güte d. Samens (Berlin 1869); Die Gärten d. österreichischen Kaiserstaats (Hamburg 1861); Hilfsmittel zur Verbesserung der Kulturpflanzen (Berlin 1868); Die Rassenverbesserung der Kulturpflanzen (Erlangen 1869); Die kgl. Landesbaumschule u. Gärtnerlehranstalt zu Potsdam (Berlin 1872). Kiadta továbbá Schmidlin, Blumenzucht im Zimmer (4. kiadás, u. o. 1880) c. művét.

2. J. Károly Lajos, német Afrika-utazó, J. János B. F. fia, szül. Eldenában 1856 szept. 6., megh. (egy szomál meggyilkolta) Kiszmájuban, Szomálországban 1886 dec. 1. Több egyetemen jogot tanult, aztán igazságügyi szolgálatba állt; 1884. részt vett a Gesellschaft für deutsche Kolonisation alapításában és ez év szept. 24. az első expedicióval K.-Afrikába ment. 1885 elején megszerezte Uzambara, Pare, Arusa és Dsagga tartományokat és 1886. a Benadir-partvidékeket. Műve: Die Erwerbung d. Kilima Ndscharo-Gebiets (Köln 1886).

Jük

(török), kerekszámban 1000 piaszter; súlyban 40 okka, körülbelül 40 kg.

Jülep

l. Gyülep.

Jülg

Bernát, német nyelvbuvár, szül. Ringelbachban (Baden) 1825 aug. 20., megh. Innsbruckban 1886 szept. 14. Filologiai tanulmányai befejeztével 1851. Lembergben, 1853. Krakóban, 1863. Innsbruckban működött mint egyetemi tanár. 1883. kormánytanácsos lett. Érdemeket a keletázsiai nyelvek és az összehasonlító nyelvészet és mondagyüjtés terén szerzett. Nevezetesebb művei: Die Märchen des Siddhikür (1866); Mongolische Märchensammlung (1868); Wesen u. Aufgabe der Sprachwissenschaft (1868); Die griechische Heldensage im Wiederschein bei den Mongolen (1869); On the present state of Mongolian researches (1882).

Jülich

az ugyanilyen nevü járás székhelye, Aachenben porosz kerületben, a Roer és vasut mellett, (1890) 4869 lak., papir-, esernyő- és cukorgyártással, nagy kórházzal. Erődítményeit, amelyeket a spanyol örökösödési háboruban a franciák siker nélkül ostromoltak, 1860. lerombolták. Az egykori J. hercegségben, 4130 km2 terület, mintegy 400000 ember lakott.

Jülich-clevei örökösödési pör

Erre a hosszadalmas és komoly válságot előidéző pörre a clevei hercegi család kihalta (1609) szolgáltatott okot. A család hagyatékához tartozó jülichi örökségre a szász, a brandenburgi és a pfalzneubergi fejedelmek tartottak igényt. Ebből vita, majd harc keletkezett az igénylő felek között, mely majdnem egész Nyugat-Európát lángba borította s a harminc éves vallásháboru kitörését siettette. Ugyanis Szászország, hogy örökösödési igényeit érvényesíthesse, Spanyolországot és Ausztriát hivta segítségül, mig a brandenburgi és pfalzneuburgi hercegek egymással, továbbá a protestáns hit védelmére alakult unióval szövetkeztek és IV: Henrik francia király segélyére is számítottak. Csakhamar kitünt, hogy e harcokban az egymással amugy is ellenkezésben levő felekezetek - katolikusok és protestánsok - fognak egymással szembe szállni. Először Ausztria tolta föl magát biróul s azt követelte, hogy a vita eldöntéséig a hercegség az ő, illetőleg Lipót főherceg, strassburgi és passaui püspök fenhatósága alatt álljon. Erre IV. Henrik fegyveres kézzel készült beavatkozni, midőn váratlan halálának hirére Brandenburg és Pfalz fejedelmei a dortmundi szerződésben (1609) abban állapodtak meg, hogy egyelőre közösen fogják Jülich-Clevet kormányozni. Nemsokára azonban összevesztek és ekkor ujra nagy háboru látszott közelegni. Szerencsére azonban ekkor is kibékültek (xanteni szerződés 1614 nov. 12.), még pedig olyformán, hogy Pfalz megkapta Jülichet és Berget, Brandenburg pedig Clevet, Markot, Ravensberget és Ravensteint; Szászország fejedelme pedig erkölcsi elégtételül a jülichi és clevei hercegi cimet vette föl. Utóbb, 1666. megujították a xanteni szerződést. V. ö. Droysen H., Gesch. des 30-jähr. Krieges (Oncken-féle vállalat 1888), Anquez, Henri IV. et Allemagne (I-II. 1887).

Jün-nan

Khina tartománya Szü-csuan, Kuei-csou, Kuang-hszi, Sziam, Felső-Birma és Tibet közt, 317161 km2 területtel, (1879) 11721576 lak. Hegyes lépcsőzetes felföld; hol a Himalája és az ÉÉNy-DDK-i irányu hegyek találkoznak, 4-4500 m. közepes magasságu, a Kin-sa-kiang D-i kanyarulatától Ta-li-fuig 3000, ÉK-i szögletében pedig 2000 m. közepes magasságu; a Ta-szüe-san, Nu-san és egyéb hegységek vonulnak rajta át. Folyói közül egy sem hajózható; jelentékenyebbek a Jang-ce, amely Kitt in-sa nevet visel, a Szaluen és Mekong felső részei mellékvizeikkel és a Szong-ka. Magas fekvésü, terjedelmes tavai (Tien-csi, Fu-hszien-hu) is vannak. J. hires a bányáiról; ezüst, nikol, ólom, réz, ón, cink, vas bőven van, sót a sós tavakből főznek, aranyat a folyókból mosnak. Az éghajlat a fekvés szerint igen különböző és ezért az alacsonyabb részeken tropusi, másutt a mérsékelt éghajlat növényzete tenyészik. Erdeiben tigrisek, leopardok és egyéb ragadozók tanyáznak. Fővárosa J.-fu az É. sz. 25° 2´ 44 1/2 és K. h. 102° 40´ alatt a Tien-csi-tó É-i végében mintegy 50000 lak., pénzverővel, 6 km2 területet körülfogó falakkal és közelében egy egészen rézből készült emléktemplommal. J.-t a XIII. sz.-ban hódították meg a khinaiak, de uralmukat csak a XVIII. században erősítették meg. 1855-71-ig a mohammedánus vagy pantáj lázadás miatt szenvedett sokat. V. ö. Lóczy, Khina 551-6081; Rocher, La province du Yun-nan (1879-80).


Kezdőlap

˙