Kabul

1. Afganisztánnak és ez ország (a Dsellalabad, Hindu-kus, Bamian és Gharna közt fekvő) Kabulisztán nevü tartományának fővárosa, a K. folyó mellett, 395 km.-nyire Attoktól és 800 km.-nyire Herattól, terjedelmes sikságnak 2 hegylánctól alkotott Ny-i szögletében, mintegy 60000 lak., két nagy bazárral; ezekben megy végbe az összes kereskedelmi forgalom, amely tekintve, hogy K. fontos karavánutak keresztezésénél fekszik, elég élénk. DK-i végében van a Bala Hisszar nevü terjedelmes erőd, amelyben áll az emir palotája is. A város negyedekre (mallasz) és ezek ismét kisebb részekre (kucsasz) oszlanak, amelyek egymástól falakkal vannak elkülönítve és csupa szük utcákból állanak. K. legjelentékenyebb épületét az Ali Murdan-bazárt 1842. az angolok lerombolták. Nagy Sándor történetirói K.-t Ortospana néven ismerik; Ptolemaios Kaburának hivja; e régi város a maitól kissé K-re feküdt. A XV. század végén Babera székvárosává tette. 1839. és 1842. angolok szállották meg. - 2. K., 500 km. hosszu folyó Afganisztánban és Indiában; a Koh-i-Baba egyik kiágazásán, 2511 m. magasban ered, K. városától 80-100 km.-nyire. Összes nagyobb mellékvizeit a Hindu-kusból kapja; ezek a Banan, a Dsellalabad. A Khaiber-hegyek E-i lejtője alatt elhaladván, a K. csendesebb folyásúvá lasz, fölveszi a Logart és Attaknál az Indusba torkollik. A Dsellalabad fölvétele után hirtelen ereszkedik le és Pesavarnál már csak 325 m. magas a medre.

Kabulisztán

l. Afganisztán és Kabul.

Kaca

(Katzendorf, Katza), nagyközség Nagy-Küküllő vmegye kőhalmi j.-ban, (1891) 1213 német és oláh lakossal; vasuti állomás, posta- és táviróhivatal, postatakarékpénztár. Régi templomkastélya van. Közelében őskori telep van.

Kacagány

(rokon a tatár kuzsagán a. m. befoglaló, becsavaró szóval), régi magyar öltönydarab, mely kétségtelenül már a honfoglaláskor az ősmagyar öltözetnek részét képezte. Eredetileg párduc vagy tigris bőréből készült felső ruha, melynek helyébe később a mente lépett. Ugy a magyaroknál, mint a rokon török népeknél a méltóság és fenség jele volt. A dervisek keleten ma is párducbőrt vetnek vállukra. A K. később katonai öltözet lett; a dolmány s néha a páncél fölött viselték. Igy fordul elő a XVI. századbeli rajzokon (p. Csoknyay Benedeknek 1580-ik évi cimeres levelén). Ekkor már nemcsak párducbőrből készítették, de farkasbőrből is. Farkas-K.-okat viseltek a hajduk a kuruckorban, még pedig ugy, hogy a K.-t a bal vállon kötötték meg, hogy a kar szabadon mozoghasson. Mindezen divatokkal párhuzamosan a köznép, kivált a pásztorok cserzett báránybőr-K.-t viseltek (igy látjuk ezt a pécsi székesegyház egyik árpádkori domborművén). Mint katonai öltönydarab a K. ma is megvan a magyar testőrség diszruháján (párducból), külföldön pedig (ahová elszármazott) történeti nevezetességü a nagy Ziethennek, II. Frigyes huszárgenerálisának K.-a a berlini «Zeughaus»-ban.

Kacagás

fennhangon való nevetés. L. Nevetés.

Kacagó galamb

(Turtur risorius Swains, nevető gerlice), izabella-szinü, azaz barnássárgásfehéres, mint a tejeskávé. Nyakravalója fekete. Búg és nevet, innét a neve. Nálunk a házakban tartják, hol kalitkában fészkül szolgáló kosárkában 15 nap alatt költi ki kicsinyeit. A meleget nagyon szereti. Magvakkal táplálkozik. Előszeretettel fürdik. Hazája Afrika és Ázsiának melegebb részei. Hossza 31 cm., szárnyhossza 17 cm., farkhossza 13 cm.

Kacagó sirály

(állat, Larus ridibundus L., közönséges, fekete fejü v. nevető sirály), az uszók rendjébe, a hosszuszárnyuak csoportjába és a sirályfélék családjába tartozó madárfaj. Háta és válla kék, feje nyáron barna-fekete, télen fehér, az evező-tollak csúcsa fekete, különben fehér; a fiatalok háta barnás, csőre és lábai vörösek. Hossza 42 cm., szárnyhossza 31 cm., farkhossza 13 cm. Közép- és D.-Európa partjait lakja. Vizeinkben közönséges. Nagy társaságban fészkel.

Kacér

kacérság (eszt.), a vigjáték körébe tartozó női v. férfiaknál is néha előforduló rossz szokás és erkölcsi fogyatkozás. A vigjáték rendesen a K. fölsülését ecseteli, de mig a női kacérsággal gyengébben bánik el, ezt a tulajdonságot férfiaknál pelengérre teszi. A K. még nevetségesebbé lesz, ha előrehaladtabb korban mutatkozik. - K., a halászatban oly nádcsóva, amelyet téli időben az eresztő hálóra öv helyett jelnek kötnek.

Kachetia

tartomány Kaukázia orosz kormányzóság kaukázusontúli részében, egykoron ez volt a kachetiai királyság (a XVI. és XVII. sz. diplomáciai okmányaiban Gruziának nevezik, l. Georgia). Magában foglalja Telav és Szigná járásokat, Szakataly határos részével s a tionety-i és a Tiflisz kormányzóságbeli tifliszi kerületekkel. Nevezetes gazdag borterméséről (körülbelül 360000 hl., évenként 8 millió rubel értékben); terem gabonát, dohányt és selymet is.

Kachexia

l. Diszkrácia és Senyvedés.


Kezdőlap

˙