Káliumbromát

brómsavas kálium, KBrO3. E vizben nehezen oldható só kristályosan kiválik, ha töményebb káliumhidroxid-oldathoz brómot elegyítünk. Az egyidejüleg képződő brómkáliumtól átkristályosítással könnyen megtisztítható. Szintelen, a hatszögü rendszerbe tartozó kristálykákból áll. Fs. 3,2. Hideg vizben elég nehezen, forróban könnyebben oldódik. A hevítéskor oxigén fejlődése közben elbomlik. Vizes oldatához káliumbromidot és ásványos savat elegyítve, bróm válik szabaddá, és pedig egy molekula K. hat atom brómot ad. Ezért alkalmazása a térfogatos analizisben. A m. gyógyszerkönyvben a brómra 1/10 normál K.-oldat hivatalos.

Káliumbromid

brómkalium, KBr. Előállítása a káliumjodidéhoz (l. o.) hasonló; természetesen jód helyett brómot használnak. Szintelen kockaalaku kristályokból áll. Másfél sr. vizben oldható; íze csipős sós. Fontos gyógyszer; fotográfiai célokra is használják. A m. gyógyszerkönyvben hivatalos K. különösen bromáttal és karbonáttal ne legyen szennyezve.

Káliumcianát

ciánsavas kálium, CNOK. A ciánkáliumból a levegőn való hevítéskor képződik. Szintelen kristályokból áll, vizben könnyen oldódik.

Káliumcianid

ciánkálium, K(CN) vagy KCy. E rendkivül mérges só akkor is képződik, ha káliumkarbonát és szén fehér izzó keverékéhez nitrogéngázt vezetnek. Tiszta K. ugy készül, hogy borszeszben fololdott káliumhidroxidhoz ciánhidrogént vezetnek. A tömény borszeszben kevéssé oldható K. kristályosan kiválik. A borszesszel való leöblítés után enyhe melegben megszárítják. Az árubeli ipari célokra való K.-ot vizmentes sárga vérlúgsóból készítik. A vizmentes vérlúgsót addig hevítik, mig a nitrogéngáz fejlődése megszünik. A vérlúgsó a hevítéskor ugy bomlik, hogy szabad nitrogén távozik és K. meg vaskarbonid marad vissza. A megolvasztott tömegből a vaskarbonid leülepedik, ugy hogy róla a megolvadt K. leönthető. Több K.-ot ugy csinálhatnak a vérlúgsóból, ha ezt a káliumkarbonáttal vegyest hevítik. Az igy előállított K. azonban ciánsavaskáliumot is tartalmaz (Liebig-féle K.). Ha a vérlúgsót káliumkarbonáttal és szénnel izzítják, a ciánsavas-kálium képződését nagyobbára elkerülhetjük. Szintelen kristályos test; veszedelmes méreg. A kereskedésben a készítmény v. fehér nem átlátszó darabos, v. rudacskákba öntött. Fs. 1,52. A levegőn megnyirkosodik, s egyúttal a széndioxid hatására lassacskán káliumkarbonáttá alakul; egyidejüleg ciánhidrogéngőzök is fejlődnek, miért is keserü mandulaszagu. Vizben könnyen oldódik; borszesz csak keveset ad belőle. Vizes oldatban elbomlik. Erősebb hevítéskor megolvad és a levegőből egyidejüleg oxigént véve fel, ciánsavas káliummá alakul. A tüzesfolyós K. hatalmas redukáló szer, a vele együtt hevített oxidokat szinfémmé redukálja. A kénnel való összeolvasztáskor szulfociánkáliummá alakul. A nehéz fémek sóiból cserebomlás folytán, csapadék alakjában a fémcianideket választja ki, amelyek azonban a K.-oldat feleslegében, többnyire - oldható kettős cianidek képződése folytán - feloldódnak. Ipari alkalmazása kiterjedt; így különösen a galvános aranyozás és ezüstözéshez való fürdők előállítására való. A fotografus az ezüst haloid sóinak feloldására, a kémikus kémlőszerül használja.

Káliumcsillám

l. Csillám.

Káliumdioxid

l. Kálium oxidjai.

Káliumezüstcianid

l. Ezüstcianid.

Káliumferricianid

a. m. vörös vérlúgsó, l. Vérlúgsó.

Káliumfluorid

fluorkálium KFl. v. KF. Szintelen só, mely a fluorhidrogénsav vizes oldatának káliumkarbonáttal való telítése és az oldat beszárítása útján készülhet. Ha a fluorhidrogénsavoldatot káliumkarbonáttal telítjük, azután a folyadékhoz újból ugyanannyi fluorhidrogénsavoldatot elegyítünk, az erős besűrítés után, a kihüléskor, káliumhidrogénfluorid KFl.HFl kikristályosodik. Ugy az K. mint különösen a káliumhidrogénfluorid az üveget megtámadja, ezért üvegmaró szerül használják.

Kálium foszfátjai

Az ortofoszforsavnak 3 káliumsóját ismerjük:

K3PO4 K2HPO4 KH2PO4

szabályos káliumfoszfát dikáliumhidrofoszfát káliumdihidrofoszfát

A szabályos káliumfoszfát ugy készül, hogy foszforsavat fölös káliumkarbonáttal izzítunk. A tömeget vizben oldva és az oldatot erősen besürítve a só kikristályosodik. Szintelen kristálykákból áll; vizben igen könnyen oldható. A dikálium hidrofoszfát akkor képződik, ha foszforsavhoz annyi káliumkarbonátot elegyítünk, mig a folyadék határozottan lúgos. Alig kristályosítható. a hevítéskor vizet veszít és pirofoszforsavas káliummá K4P2O7 alakul. A káliumdihidrofoszfát akkor képződik, ha foszforsav egy molekula súlynyi mennyiségére 1/3 molekulasúlynyi káliumkarbonátot veszünk. Ez oldat besűrítésekor a só jól kifejlett kristályokban kiválik. Vizben könnyen oldható, kémhatása savanyu. Erős izzításkor metafoszforsavas káliummá alakul.


Kezdőlap

˙