Kamptz

Károly Alb. Henrik, porosz jogtudós és politikus, szül. Schwerinben 1769 szept. 16., megh. Berlinben 1849 nov. 3. Előbb Mecklenburgban, majd a wetzlari birodalmi kamránál, elvégül pedig a porosz igazságügyi minisztériumban szolgált. 1832. igazságügyi miniszter lett, 1838. visszalépett, 1842 pedig nyugdíjazták Az államtanácsnak is tagja volt. Politikai meggyőződése a reakció uszályhordozójává és a demokrácia kiméletlen üldözőjévé tette. Művei: Beitr. zum mecklenburg. Staats- u. Privatrecht, 6. köt.; Civilrecht von Mecklenburg; Codex der Gendarmerie; Beitr. zum Staats- u. Völkerrecht; Die Provinzial- und statutarischen Rechte in der preussischen Monarchie, 3. köt.; Actenmässige Darstellung der preuss. Gesetzrevision; Zusammenstellung der drei Entwürfe des preuss. Strafgesetzbuches. Több jogtudományi folyóiratot is szerkesztett.

Kamrat

(Komrat), bolgár gyarmat Besszarábia orosz kormányzóság benderi járásában, a Jalpuck mellett, (1885) 6186 lak., agyagárukészítéssel és kelmefestéssel.

Kamrup

Asszam brit-indiai tartomány egyik disztriktusa Butan, Dorang, a Khassziasz-hegyek és Goalpara közt. 9404 km2 területtel, (1881) 644,960 lak., K. fővárossal (12,000 lak.). É-i részét a Himálaja lábánál nagy erdők és mocsarak borítják; középső része sík; itt a Brahmaputra öntözi és különösen rizst terem; D-i része dombos, itt sok teát termesztenek.

Kamthi

Kampti (ang. Kampte), kereskedelmi város az indo-brit központi tartományok nagpuri kerületében, a Kanhan mellett, (1891) 43,159 lak. A lakosok durva szövetekkel, európai rövidárukkal, fával, sóval, marhával és gabonával kereskednek. Az utóbbival való kereskedés majdnem teljesen a Morvarból való kereskedők kezében van.

Kamuka

v. kamoka, asztalnemüek s törülközők szövete, melyet damaszk szövetnek is neveznek. Jellemzője, hogy az ábrák és az alap egyaránt atlasz- (fénylő-) kötésből állanak. (l. Alapkötés), csakhogy az ábráknál a fénylőkötés vetülékes oldala, az alapnál pedig ennek láncoldala jut érvényre. E szövetek szövéséhez jacquardgépen kivül még nyüstökkel is felszerelik a szövőszéket; újabban a nyüstöket el lehet kerülni a Wein késmárki szövőgyáros által feltalált székfelszereléssel.

Kamus

Békés vmegyében Mező-Berény határához tartozó puszta, hajdan falu (Kamaolth, Kamavlthér), mely a XV. sz.-ban a Kamuthy-család fészke volt; ugyanakkor (1515) a Gál-család is megszerezte K. egy részét. K. ekkor jelentékeny hely volt, melyen a vmegye törvényszéki közgyüléseit tartotta. 1656. még létezett, 1705. a rácok elpusztították s ujra nem épült fel, 1733. a templomnak már csak némi csekély maradványa állott fenn s ma a község helye is ismeretlen. Nevezetes, hogy K. lakói oláhok és helvétek voltak. V. ö. Haan, Békés vármegye hajdana (Budapest 1870, 211 l.).

Kámzsa

Szt. Benedek óta a szigoru szerzetesek durva szövetből készült hosszu, földig érő öltönye, amelyet a derékon kötéllel, vagy szíjjal átkötve viselnek. Hátul a nyakon, a két váll közt, csuklyával van ellátva.

Kan

széles értelemben minden himállat, p. K.-disznó, K.-kutya, K.-veréb stb.; szoros értelemben azonban a sertések himje.

Kan

holland mérték = 1 liter.

Kán

l. Keán és Khán.


Kezdőlap

˙