Kanca

a lóféle állatok nősténye. - K.-csikó, a még ki nem fejlődött K.

Kancellár

(lat. cancellarius), régente az uralkodók mellett működő főtisztviselők, kik a fejedelmi rendeletek, kiváltságlevelek, egyéb közokiratok szerkesztését és kiadását eszközölték; rendszerint az irás tudományában jártas egyházi rendnek tagjai voltak. De némely államban hatáskörük az idővel igazságszolgáltatásra, valamint a külügyekre is kiterjedt. Emellett azonban egyetemek, lovagrendek és más testületek is birtak K.-ral. A régi római-német császárságban Németországot illetőleg a mainzi érsek, Olaszország részére a kölni érsek, Gallia részére (per Galliam et regnum Arelatense) a trieri érsek volt a főkancellár. De később jelentőséggel csak a mainzi érsek tisztsége birt, amennyiben a választásoknál a birodalmi gyüléseken stb. egészen a birodalom megdőltéig, mint K. szerepelt. Az 1867-iki észak-német szövetségnek pedig első tisztviselője a szövetségi K. volt, akinek helyébe a német birodalom visszaállításakor a birodalmi K. (l. o.) lépett. Franciaországban a K. (Chancelier de France) volt az első állami tisztviselő s mert hatásköre később az igazságügyekre is kiterjedt, a király, XI. Lajos óta rendszerint a jogtudósok közül nevezte ki, még pedig élthossziglan. Angliában a lord-K., Lord High Chancellor, az igazságügyminiszter, a lordok házának és a legfőbb biróságnak elnöke; a lancasteri hercegségi K. társanélküli miniszter, a Chancellor of the Exchequer, pénzügyminiszter. Ausztriában régente az udvari egyesített kancellária elnöke, ahova a külügyek is tartoztak, viselte e címet.

Hazánkban a K. tisztét hajdan szintén egyháziak látták el. Címök néha a notarius magister capellanus, comes capellae. Később, ugy látszik a XV. sz.-tól, megkülönböztetik a fő-K.-t (sammus cancellarius), ez a kettős-pecsét őre, a király személye mellett tényleg működő udvari K.-tól (cancellarius aulicus), aki a titkos pecsétet őrzi. A főkancellári cím az esztergomi érseket, mint az ország primását az 1741. X., 1751. III. t.-cikkek által megerősítve örökösen illeti meg és igy maig is viseli. A Habsburgok alat az udvari kancellária Bécsbe költözik és az osztrák kancelláriától több tekintetben függő helyzetbe jut, mignem II. Mátyás alatt visszanyeri önállóságát és I. Lipót, III. Károly, Mária Terézia, I. Ferenc idejében nyert szervezettel, mint magyar királyi udvari kancellária, az ország főkormányszéke lesz. Élén a főkancellár állott, mellette két alkancellár, tizenkét tanácsos a főpapi, főúri és nemesi rendből kinevezve működtek. A király e hivatal segélyével gyakorolta felségjogait ugy a törvényhozás, mint a pénz- és hadi ügyek kivételével, a kormányzás és biráskodás körében; sőt a kancelláriának a magyar államot érdeklő ügyekre is volt befolyása. Megszünt az 1848. III. t.-c.-kel, de az októberi diploma alapján 1861. visszaállíttatik és egész 1867-ig működött. Erdélynek szintén volt kancelláriája, körülbelül hasonló szervezettel és hatáskörrel, mely ugyancsak 1848., illetve 1867. oszlott fel. Horvátország és Szlavonia hajdan a kir. udvari kancellária alatt állottak, de 1860. külön kancellária szerveztettek részökre, mely az 1868. XXX. t.-c.-kel szünt meg.

Kancellária

l. Kancellár.

Kancellista

a. m. irnok.

Kancsalság

bandsalítás, sandaság (strabismus), a szemnek hibás állása. A két szem vagy összébb fordul, vagy széjjelebb tér a rendes szemálláshoz képest, amennyiben csak egyik szem nézi a tárgyat, a másik egy közelebb levő vagy távolabb levő pontra irányul, a szerint, amint összetérő v. széttérő a K. Némelykor az egyik szem fölfelé vagy lefelé tér ki a nézés irányából. A szemorvos a ferde szemállásban megkülönbözteti az igazi K.-ot a szembénulástól. A két szemet mozgató hat pár izom közül egy vagy több izmot is érhet bénulás, amikor a baj kisebb fokán csak a kettős látás vall bénulásra, nagyobb fokán kancsal állásba is fordul a bénaizmu szem. A kettős látás nagy mértékben zavarja az embert az eligazodásban, ferde fejtartással vagy az egyik szem összehunyorításával, bekötésével iparkodik a kellemetlen állapottól szabadulni. Külön-külön mindegyik szemével jól lát, de együtt nem használhatja a kettőt. Kancsal szemállás mutatkozik agybeli bajok kiséretében is. Az igazi K. rendszerint a szem fénytörése állapotában leli magyarázatát (l. Fénytörés). Igazi K. esetén csak az egyik szemével néz az ember, a félre fordult szemben a tárgyak képe az ideghártya oldalsó részeire vetődik, s ha már állandósult a K., nem is érzéklődik, sőt idővel a kancsal szem egészen elszokik a látástól. Kettős látás nem bántja a kancsal szemü embert, akinek olyanforma a látása, mintha félszemü volna; kancsal állásu szeme minden irányban követi ugyan a néző szemét, de sztereoszkóposan nem egyesíti a tárgyak képét a két szem. De az is lehetséges, hogy valaki fölváltva, hol egyik, hol másik szemével kancsalít. Ekkor sincs sztereoszkópos látás, de legalább külön-külön megmarad mindegyik szemek a jó látása. A fénytöréssel olyan viszonyban van a K., hogy a fiatalkor messzelátóság (hipermetropia) összetérő vagy összenéző K.-ra (str. kovergens) tesz hajlandóvá, a közellátóság (miopia) pedig széttérőre v. szétnézőre (str. divergens). A messzelátó szemü gyermek, mikor közelre kezd nézni, finomabb tárgyakkal foglalkozni, tehát 4-5 éves korában, még inkább mikor irni, olvasni tanul, az alkalmazkodását (l. o.) kénytelen erőltetni, hogy tisztán lásson; az erős alkalmazkodás fölkelti a két szem összefordításának, az összetérítésnek erőltetését is, annál tisztábban lát, mennél jobban összefordítja szemét. Ha e mellett a két szem összefordító izma, a belső egyenes szemizom szertelenül erős, vagy ha az egyik szem valami okból már is gyönge látásu, akkor a gyermek ugy segít magán az erőlködésben, hogy egészen befordítja a gyöngébb szemét s csak a másikkal néz. Ellenben a közellátó szemü emberen akkor fejlődik ki a széttérő K., ha a két szem belső egyenes izma gyönge s előbb csak ki-kifárad, nem birja p. az olvasást két szemmel (asztenopia), ha az izmok e gyöngesége (inszufficiencia) nagy fokot ér el, beáll a széttérő K., az egyik szemmel néz, a másik kifelé tér.

Az igazi K.-ot vagy keletkezésekor kell elhárítani, vay ha már kifejlődött, operálással kell megszüntetni. A régiek lyukas pápaszeme, amit legegyszerübben két átfúrt dióhéjból készítettek, egészen céltalan; a két szemet nem lehet arra kényszeríteni, hogy az eléje kötött két lyukon nézzen keresztül s ne bandsítson. A messzelátó gyermeknek, mihelyt kancsalítani kezd, könnyítsük meg az alkalmazkodást, adjunk neki konvex pápaszemet, elmulik a kancsalsága. A kifejlődött összenéző K.-ot a belső egyenes szemizom lefejtésével s hátrább helyezésével szüntetjük meg (tenotomia). Közellátó embernek kezdődő szétnéző K.-át alkalmas konkáv pápaszemmel háríthatjuk el. Ha a közellátóság kisfoku, vagy ha az izomgyöngeség olyan emberen mutatkozik, aki nem közellátó, hasábos pápaszemet adunk neki az olvasáshoz, iráshoz, szóval a közelnézéshez. Ha már kifejlődött a K., a külső egyenes szemizmot fejtjük le és helyezzük hátrább. A bénulásos K. orvoslása a bénulás gyógyításával történik; ide tartozik a gőzölés, belső orvoslás, elektromozás, a két szemmel nézés gyakorlása, sztereoszkóp képének nézetése. A már állandósult ferde szemállást operálással szüntetik meg, még pedig többnyire nem elég az egyszerü K.-i operálás, hanem a béna izmot meg szokták rövidíteni; a lefejtett izomnak egy darabját elvágván, a megrövidített izmot újra odavarrják. Az agybeli bajok okozta sandítást csak egyik nyilvánulása a betegségnek s a szemre nézve külön beavatkozást nem kiván. Megemlítjük még, hogy ha az ember elgondolkozva a messzeségbe néz, semmi tárgyra nem ügyel, akkor is némiképen kancsalít, széjjel áll a szeme, csakugy mint a csecsemő gyermeké, mikor még nem veszi szemügyre a tárgyat. Ez a szemállás azonban nem K.

Kancsindsanga

nagyságra nézve a Himálajának második, 8588 m. magas hegycsúcsa Nepal K-i részében. Dardsilingből (l. o.) gyönyörü kilátás esik rá.

Kancsítás

l. Kancsalság.

Kancsó

fémből, agyagból, üvegből készített ivóedény.

Kancsóka-virág

(növ.), l. Nepenthes.

Kancsu

(a lengyel kanczug-ból, amely a török kamcsi-ból, a. m. bőrostor v. kancsuka-ból a. m. nyeregszij, ered), rövid, vastag, szíjakból font korbács. Oroszországban a divatos kancsuka-büntetést ezzel a K.-val hajtották végre, mignem II: Miklós orosz cár 1895. a büntetésnek ezt a kegyetlen faját eltörölte.


Kezdőlap

˙