Kandi

(Candy), város Cejlon sziget belsejében a Mahaveli-Ganga és vasút mellett, egy festői hegykoszoru közepén, ahol egy kis tó látható, (1891) 20,252 lak. Az egyik buddhista templomában pompásan ékesített szekrényben őrzik a daladát, Buddha állítólagos, szentnek tartott fogát. 6 km.-nyire tőle van a peradeniai pompás botanikus kert. K.-t a XIV. században alapították. 1592. a sziget fővárosává lett; a régi királyi palotája az angol kormányzó lakóhelyéül szolgál. A portugálok és hollandok, későbben pedig az angolok foglalták el; ez ostromok miatt sokat szenvedett.

Kandi

kendi, keletindiai súly-mérték. A bombayi K. = 5 angol mázsa 8hundredweights), 560 angol kereskedelmi font = 254,012 kg. Vannak azonban Bombayban más K.-k is 5 1/4-7 angol mázsáig = 266,711-355,617 kg.; van továbbá a rizs mérésére és egy más gabonanemüek mérésére szolgáló K., amely 215 15/16 angol keresk. font = 97,948 kg. és 3584 angol kereskedelmi font = 162,568 kg. A madrasi K. = 500 angol kereskedelmi font = 226,796 kg. A suratei K. rendesen = 7,488 angol kereskedelmi font = 339,65 kg. Pondichéryban és Karikalban a K. 234,963 kg.-ot nyom. L. még Bahar és Candy.

Kandicsfélék

(állat) a. m. ágascsápuak.

Kandidátus

l. Candidatus.

Kandiscukor

a nádcukor kristályosítása által jól képződő kristályos cukor. Legalkalasabb e célre tiszta nádból készült cukor, de répacukorral (körülbelül 30-40%) keverve is szép kristályokat nyernek. A kereskedésben háromféle K. fordul elő: fehér, mely teljesen viztiszta kristályokból áll, a sárga szalmasárga szinü és barna, a nádcukor szinéhez hasonló szinnel biró kristályok.

Kandisgyömbér

(növ.), l. Gyömbér.

Kandiyohi

(ejtsd: kendajohi), county Minnesota É.-amerikai államban, 1125 km2 területtel, 10,160 lak., Willmar székhellyel.

Kandó

Kálmán (egerfarmosi), képviselő, miniszteri tanácsos, szül. ősi nemes családból Miglészen (Zemplén) 1811 márc. 16., mehg. Budapesten 1888 máj. 7. Atyja Gábor, nagybirtokos s nemesi felkelési ezredes, kinek mint ilyennek emléket állított Zemplén vmegye; anyja Bernáth Zsuzsánna. Atyjának első neje Fáy András nővére volt; ő maga nőül vette Vladár Klárát és sok oldalról rokonságban állott a felső-magyarországi előkelő családokkal. Sárospatakon tanult, korán lépett a közpályára és 1848. az országgyülésen Ung vmegye egyik választókerületét képviselte, hol Csertészen gazdálkodott és magának kies lakhelyet teremtett. A szabadságharc után ide vonult vissza, és utazást tett Franciaországban és Angliában, meglátogatva emigrans barátait. Az alkotmány helyreállítása után 1865. mint elnöki miniszteri tanácsos lépett be gr. Andrássy Gyula oldala mellé, kit gyermekkora óta ismert, s ki őt korlátlan bizalmával ajándékozta meg. Ekkor lépett szoros baráti viszonyba Deák Ferenccel is, ki őt rendkivül kedvelte. Mint egykor Mikes Rákóczinak, olyan volt Kandó Kálmán gr. Mikes Jánossal, ama másik Mikesnek utódával együtt, Deák Ferencnek. Ezáltal nyert K. kiváló politikai fontosságot, ezért kinálta meg őt, a függetlenségről nehezen lemondót, gr. Andrássy Gyula magas állással a miniszterelnökségben, hogy a miniszterséget el nem vállalt nagyhatalom, Deák Ferenc, s a kormány között e kétségkivül abnormis helyzetben a közvetítő és kiegyenlítő szerepet vigye. Bármint változtak is egymás után a deákpárti minisztériumok, K. megmaradt helyén egész a fuzióig. Visszalépése alkalmával a király a Szt. István-rend kis keresztjével díszítette fel. Ettől kezdve nyáron falusi birtokán, télen a fővárosban lakott. Itt részt vett egyháza ügyeiben mint tanácstag, s vitte az Atheneum ügyeit, melynek megalakulása óta igazgató tanácsosa volt; az erdélyi vasút ügyvezetésében is részes volt, mint kinevezett kormánybiztos. A főváros Deák kápolnája közelében adott neki kivételes sírhelyet, hogy barátja közelében pihenjen, Mikes János gr. szomszédságában. K. finom művészi s biráló ízléssel is birt, körében melegen pártolta a művészetet. Munkácsy Mihálynak az első ösztöndíját az ő közbenjárására adták meg, valamint Liszt Ferencnek is ő eszközölte ki a 4000 frtos stipendiumot a zeneakadémia létrejötte előtt. Miniszteri tanácsos korában ő kezelte a honvédügyet s pénztárt és igazán szivén viselte, gr. Andrássy Gyula miniszterelnökkel, a honvédség megteremtőjével együtt annak érdekeit.

Kandra

Kabos (Jakab), történetiró, szül. Felsőbányán (Szatmár) 1843 április 29. Az elemi iskolát szülőföldjén és Szatmárt, a gimnáziumot és teologiát Egerben végezte; mint segédlelkész Szihalmon, Kis-Tályán (Eger mellett) és Verpeléten működött, 1877. hejőbábai, 1878. nyirlugosi lelkész lett. Tanulmányai kedvéért különben is szegényes állomásáról lemondván, 1881. Egerbe tétette át magát főszékesegyházi karbeli papnak, s ott működik jelenleg is. Jegyzője a káptalani országos levéltárnak, s tagja több tudományos társulatnak és bizottságnak. Nagyszámu archeologiai, történelmi, helyrajzi tanulmányt, cikket, monográfiát, ismertetést közölt a Századokban, Archaeologiai Értesítőben, Arch. Közleményekben, Turulban, az Osztr.-M. Monarchiában, és egri meg miskolci lapokban, továbbá az Adatok az egri egyházmegye történetéhez c. folyóiratban, melyet ő alapított s két első kötetét szerkesztette 1885-88. (kiadja az egri egyházmegyei irodalmi egylet.) Eredeti oklevéltanulmányokon alapuló buvárlatai különösen egyes ősnemzetségek, várispánságok, megyék, egyházak történetére nézve, első sorban Borsod, Heves, Szabolcs vármegye, az egri egyházmegye multjára nézve fontosak. Önállóan megjelent munkái: Szabolcs vármegye alakulása (akad. értekezés a tört. tudom. köréből XII. köt. 2. sz. Budapest 1885); Alba Samu király (u. o. Budapest 1891). Vannak egyházi és szépirodalmi munkái is (ford. Fabiola nővérét stb.)

Kandsár

a. m. handsár (l. o.).


Kezdőlap

˙