Kapilláris depresszió

l. Depresszió.

Kapilláris edények

l. Hajszálerek.

Kapilláritás

(lat.). Ha valamely folyadékra csak a nehézség hat, akkor a hidrosztatika elveiből következik, hogy egyensúly esetében a folyadék szabad határfelülete a nehézség irányára mindenütt merőleges, tehát nem tulságos nagy kiterjedésben síknak tekinthető. A tapasztalat azt mutatja, hogy ha p. elég nagy üvegedénybe vizet vagy kénesőt töltünk, az edény falaitól elég messze, a szabad határfelület tényleg síknak tekinthető, az edény falaihoz közel azonban jelentékeny görbületet mutat, a viz az edény falain felemelkedik, felfelé homoru, a kéneső az edény falain alászáll, felfelé domboru. Ha közlekedő csöveket készítünk egy igen szűk nyilásu u. n. kapilláris üvegcsőből s egy bő nyilásuból, akkor tapasztaljuk, hogy a szűk csőben a viz szembetünően magasabban áll, mint a bővebb csőben, a kéneső ellenben alacsonyabban, pedig ha csak a nehézség hat a folyadékra, akkor a hidrosztatika tanai alapján a két csőben a folyadéknak egyforma magasan kellene állania. Kétségtelen azonban, hogy a folyadék egyensúlyi alakja csak olyan lehet, melynél a szabad határfelület az erő irányára mindenütt merőleges. A fizikának azon részét, mely egymással érintkező folyadékok és szilárd testek határfelületének alakjával, az azokban fellépő nyomásviszonyokkal s az ebből folyó jelenségekkel foglalkozik, K. tanának neveztetik.

Hogy a K. tana a tapasztalattal s a hidrosztatika elveivel ellenkezésbe ne jöjjön, az előbbiek alapján fel kell tennie, hogy általában két folyadék határfelületében a folyadékra ható külső erőkhöz bizonyos más erők járulnak még hozzá (kapilláris erők), melyek az előbbiekkel együtt a határfelületet alakját megszabják. (L. Depresszió.) Ugyanazon eredményre jutunk, ha anélkül, hogy a kapilláris erők eredetére vonatkozólag közelebbi feltevéseket tennénk, felvesszük, hogy a felület nagyságával arányos (Gauss). Egyértelmü ez azzal, hogy a folyadék határfelületének létesítése bizonyos munkával jár, mely a létesített felület nagyságával arányos, s pedig a szabad határfelület kisebbítésénél a kapilláris erők pozitiv munkát végeznek. A kapilláris erők tehát olyanok, hogy a szabad határfelületet lehetőleg kicsivé törekesznek tenni. P. ha a szappanbuborék hártyáját nagyobbítani akarjuk, a kapilláris erők ellenében munkát kell végeznünk, bele kell fújnunk; ha pedig a fúvó cső végét nyitva tartjuk, a buborék teljesen összehúzódik. A folyadék határfelülete ugy viselkedik, mint valami kifeszített rugalmas hártya, mely összehúzódni törekszik s hogy az egyensúlyban maradjon, a hártya széleire, valamint a hártyából kimetszett felületi rész széleire feszítő erőnek kell működnie a hártyában. A folyadék határfelületében is ily feszítő erők működnek; a vonalegységre, rendesen 1 mm.-re ható feszítő erő neve feszültség, mely csak az érintkező folyadékok minőségétől függ.

Ha a folyadékra külső erő nem hat, vagy a kapilláris erők mellett elhanyagolható, akkor az előbbiek alapján a határfelület oly alaku lesz, hogy az adott feltételek mellett lehető kicsiny legyen. Plateau olajcseppet tett viz és alkohol keverékébe, melynek sűrüsége az olaj sűrüségével egyenlő volt; az olajcseppre gyakorolt felhajtó erő egyenlő levén akkor az olajcsepp súlyával, az oly állapotban volt, mintha semmi külső erő sem hatna reá; tehát oly alakot vesz fel, melynél a csepp adott térfogata mellett a felület a lehető legkisebb; ilyen természetü felület pedig a gömb; tényleg az olajcsepp gömbalakot öltött. Ha a folyadékra a nehézség is hat, akkor az a kapilláris erőkkel egyetemben megszabja a határfelület alakját. Az előbb körvonalozott elmélet a felület alakjának meghatározására egy másodrendü parciális differenciálegyenletre vezet, melynek integrációja csak igen kevés egyszerü esetben sikerült (hengerfelület); ha a határflület forgásfelület, akkor is csak közelítő megfejjtéssel kell megelégednünk. A kisérleti vizsgálatok jelentékeny részét a felületi feszültség értékének meghatározása képezi; felhasználható p. ezen célra a folyadékok felemelkedése kapilláris csövekben. Kiváló előnyökkel rendelkezik Eötvös Lóránd br. n. n. reflexiós módszere, mely kapilláris hengerfelületre alkalmazva közvetlenül megadja a felületi feszültség értékét, forgásfelületre alkalmazva pedig egyetlen egy folyadék, p. a viz felületi feszültségének értékét ismerve, bármely folyadékét igen egyszerü úton megadja. Eme módszer előnyei főkép abban állanak, hogy általa a felületi feszültség értéke meghatározó teljesen zárt üvegcsőben foglalt s csk telített gőzével érintkező folyadékon, miáltal a felület tisztasága biztosítva van. Lehetségessé teszi továbbá eme módszer a felületi feszültségnek igen tág hőmérsékleti körben - az olvadási ponttól közel a kritikus hőmérsékletig - való meghatározását.

Egészen új szempontból vizsgálta a kapilláris jelenségeket Eötvös Lóránd br. Vizsgálatai ugy fizikai, mint kémiai szempontból kiváló fontosságu eredményre vezettek, amennyiben általuk a folyadék molekula-súlya és felületi feszültsége közötti igen egyszerü kapcsolat az u. n. Eötvös-féle törvény derült ki. Eme törvény ugy fejezhető ki, hogy a molekuláris felületi energia a hőmérséklet minden, u. n. normal-folyadékra egyformán arányosan változik. Azaz ha a a a felületi feszültség, n a molekuláris térfogat, akkor an 2/3 minden normal-folyadékra a hőmérséklettel arányosan változik, az arányossági faktor pedig mind e folyadékokra ugyanaz; a normál-folyadéknak nevezve az olyat, melynek molekulái egyformák és egyszerüek, tehát nem alkotnak molekula-csoportokat. A megy anyagok ezen törvénytől eltérnek, azoknak molekulái nem egyszerüek s a hőmérséklet emelkedésével fokozatosan egyforma és egyszerü molekulákra bomlanak. Ebből is látható az Eötvös-féle törvény jelentősége a molekulasúly s fizikai disszociáció szempontjából. V. ö. Magy. tud. akad. III. oszt. ülése 1885.

Kapir

l. Kefir.

Kapisztrán

János (Capistrano), szt. Ferenc-rendi szerzetes, Magyarország történelmének nevezetes alakja, szül. 1386 jun. 24-én, a calabriai tartomány Capistrano nevü városkájában, honnan előnevét vette. Megh. 1456 okt. 23-án. Perugiában elvégezvén a jogot, büntető törvényszéki biró lett; de összeütközésbe jövén polgártársaival, börtönbe vetették, s mig ő ott sinylődött, szép fiatal felesége meghalt. 30 éves volt, mikor kiszabadult, s a világgal meghasonolva, a szt. Ferenciek szerzetébe lépett. Izzó szenvedélye ezentul az egyház érdekei előmozdítására irányult. V. Márton, IV. Jenő és V. Felix pápák megbizásából 1426-tól fogva 30 esztendőn át üldözte mint legátus és inquizitor a szerzete kebelében eretnekségre hajló u. n. Fratricellieket, főként a nápolyi tartományban és az egyházi államban. Ugyanekkor sienai Bernáttal együtt alapította meg a szt. Ferenc-rend szigorubb rendtartásu ágát, melynek magyar tartománya, «Provincia s. Joannis a Capistrano» címmel 1757. alakult meg, s mai napiglan virágzik 9 magyarországi, 9 szlavoniai és 4 alsó-ausztriai rendházzal. 1450-ben V. Miklós pápa Németországba küldte, hogy a husziták és a törökök ellen keresztes háborut prédikáljon. Ékesszólása bár csak latin nyelven érvényesülhetett, mindamellett nagy sikert ért el. Csehországban számos huszitát térített meg, mig végre Podiebrád György parancsára el kellett hagynia az országot. Szenvedélyes lelke csakhamar új működési teret talált Magyarországon. Midőn II. Kalixtus pápa a török ellen keresztes háborut hirdetett, Magyarországba Carvajal bibornokot és K.-t küldte az ügy elősegítése végett. K. annyira felizgatta a kedélyeket a keresztes háboru hirdetésében, hogy az 1456-iki budai országgyülésen egyhangulag kimondották a rendek a fegyverre kelést. A török azonban hirtelen Nándorfehérvár alatt termett, 150 ezernyi hadával s 300 ágyuval. Hunyadi János, miután a Cilley által felbujtogatott főurak egymásután pártoltak tőle el, K.-tól segítve, 1456 jul. 14. megtámadta a törökök hajóhadával, s annak hajós hadseregét tönkretette; mire a török jul. 21-ére elrendelte Belgrád ostromát. Hunyadi a maga vitézeivel és K. a keresztesekkel két ízben verte vissza a törököket, mig harmadszor a városba nyomultak s a keresztényeket részint a várba, részint a külső bástyákra szorították. Szilágyi Mihály s a kis számu őrség már-már kétségbe estek a vár megtarthatásán, de a K. Jézus nevét kiáltozó szava által feltüzelt keresztesek lelkesedése a harcot rendkivül hevessé s a török tulnyomó száma ellenére sokáig kétessé tette. A keresztesek a bástyákról szuroka mártott égő rőzsekötegeket dobálnak alá az ellenségre, melyektől annak tábora csakhamar lángtengerben áll. Eközben Hunyadi és K. újabb rohamot intéztek a megzavart törökre, mely most már futásban kereset menedéket. Maga a szultán, Mohammed is megsebesül és csak Szófiánál szedheti össze futamodó seregét. A győzelem 20-ik napján meghalt Hunyadi János, két hónapra rá K. is Újlakon, hol a szt. Ferenc-rendi zárdában temették el. Magyarországon azonnal mint szentet tisztelték, ugy hogy már Mátyás király sürgette a pápai széknél K. boldoggá (beatus) avatását, mi azonban csak 1690. történt meg. Végre 1724-ben XIII. Benedek pápa szentté avatta, s tisztelete emléknapjául október 23-át rendelte. (V. ö. Voigt G. cikkét a Sybel-féle Historische Zeitschrift 1864. évfolyamában, mely különösen a Tagliacozzo által kiadott levelezésre van tekintettel.) Számos teologia művét és szentbeszédet hagyott hátra. Életrajzát megirta Petri, Leben des heil. Johannes Capistranus (München 1854); Mircse János, Adalék Capistránói szent János életéhez (Esztergom 1870). V. ö. Lánczy Gyula cikkét: Sienai dolgok (Századok 1895. 97. l.).

Kapisztránusok

l. Ferenc-rendiek.

Kapitai

(Capitay) és Koba, két parti tartomány francia Guineában, Szenegambiától D-re, a Rio Pongo és Skarries folyó közt. Kobát Kapitaitól a Dembia-folyó választja el; az előbbi 660, Kapitai pedig 1650 km2; mindkettőnek lakossága mintegy 30,000, akik a buga és szuszu néger törzsekhez tartoznak. koba sík, K. hegyes felületü. Kobában főtermék a kola-dió.

Kapitälchen

(német), a könyvnyomdászatban a latin metszésü betük egyik fajtája, amely a verzálisok (nagy betük) formájára van öntve, de a betü képe nem nagyobb, mint a kurrentté (kis betü). Legtöbbnyire verzális kezdőbetüvel használják, p. kazinczy. Lexikonunkban a cikkek aláirásai szintén K.ből vannak szedve.

Kapitalizmus

(lat.), a tőke uralma, a termelésnek azon rendszere,melyben a tőke vezérszerepet visz és az egész termelési processzus a tőke vezetése alatt áll. Ez állapot, ill. gazdasági rendszer különösen korunkban fejlődött ki a természettudomány nagy vivmányai: a gőzerő, a villamosság által okozot nagy átalakulás alapján, melynek következtében a termelés nagy vállalatokban folyik, melyeknek létesítéséhez első sorban nagy tőke szükséges. A szocializmus egyik iránya főleg a K. ellen irányul és arra törekszik, hogy a tőke, a termelési eszközök a magántulajdon kivitessék. L. Szocializmus.

Kapitány

(olaszul Capitano) a. m. főnök. A katonaságnál egy század előljárója. Ezelőtt és még e század elején is, a magyar nemesség felkelő csapatainál az ezredest is «ezred-K.-nak» nevezték. - K. a neve egy kereskedelmi hajó vezetőjének, parancsnokának is. L. még Főkapitány és Rendőrség.


Kezdőlap

˙