Kaprifélék

(növ., Capparideae), kétszikü, különszirmu, mintegy 350 fajt számláló növénycsalád a keresztesviráguak rendjében. Füvek v. cserjék. Leginkább a keresztesek családjával rokonok, de a négy v. sok himjök, valamint a cséklyés magrejtő tőlök jól megkülönbözteti. Gyümölcsük bogyó v. becő. A trópusi és szubtrópusi vidék, különösen Afrika és Amerika szülöttjei, csipős anyagot termelnek, ezért némelyik officinális (Capparis, Cleome, Crataeva, Moringa). V. ö. Baillon, Historie des plantes, 6. k0t.

Kaprifikálás

l. Fügedarázs és Fügefa.

Kaprilsav

C7H15COOH. A zsirsavak közé tartozó szénvegyület; közelebbről csak a normál K.-at ismerjük. Szabad állapotban az izzadságban előfordul, azután előfordul gliceridje a vajban és kókuszolajban. A fehérje rothadásakor is képződik. Szintelen, kellemetlen szagu folyadék; fs. 0,91, fp. 237°.

Kaprinai

István, tudós jezsuita, szül. Érsekujvárt 1714 szept. 14., megh. Nagyszombatban 1786. Már 15 éves korában a Jézus-társaság kötelékébe vétetett föl. A bölcsészet és hittudományok doktorává avattatván föl, Nagybányán és Nagyváradon mint hitszónok működött, Kolozsvárt öt esztendeig tanította a bölcsészetet, majd ismét mint hitszónok működik Győrött két esztendőn keresztül. Kassán kilenc esztendőn keresztül a történet és a szónoklattan, majd a szentirás magyarázat tanára. Közben-közben pedig az egész országban népmissziókat tartott, sokat visszatérített a kat. hitre. Fejér György különösen kiemeli, hogy hét esztendőn keresztül a cigányok oktatásával foglalkozott. A magyar történetre vonatkozó okmányok és egyéb adatok egyik legszorgalmasabb gyüjtője volt. Közel százhatvan kötetet tesznek ki összes munkái, gyüjteményei. A történetirással már Kassán kezdett foglalkozni 1764., majd 1766-tól a rend eltörléséig Nagyszombatban. A rend eltörlése után Budán tartózkodott. Nemcsak latin, hanem magyar nyelven is irt. Művei közül megemlítjük: Ecclesiae Dei propagator (Kassa 1745); De arte amicitiae parendae, conservandae, et dimittendae, libri tres (Kolozsvár 1750); Hungaria diplomatica temporibus Mathiae de Hunyad regis Hung. (Bécs 1767-71).

Kaprinsav

C9H19COOH. A zsírsavak közé tartozó szénvegyület, melynek gliceridje a vajban, a kókuszolajban, továbbá más növényi zsiradékban és az állati szervezetben is előfordul. Tisztán előállítva fehér kristályos test, mely 31°-on megolvad és 270°-on forr.

Kápri-olaj

(növ.), l. Kápri.

Kápri-szarvacska

(növ.), l. Kápri.

Kapronca

1. K. (Koprivnica, Kopreinitz), sz. kir. város Horvát-Szlavonországban, Belovár-Kőrös vmegyében, a Koprivnica völgyében, (1891) 1092 házzal és 6512 lakossal (közte 5757 horvát-szerb, 171 magyar, 311 német, 187 vend); a K.-i járási szolgabirói hivatal széke, van járásbirósága és adóhivatala, közjegyzősége, ferencrendi kolostora, vasúti állomása, posta- és táviróhivatala, postatakarékpénztára. Lakói élénk kereskedést űznek. K. már 1308. említtetik város gyanánt; 1356. szabad királyi várossá emeltetett s vásárjogot nyert. 1427. Zsigmond király K. várost és várát Alben Iván zágrábi püspöknek zálogosítá el. 1526. szept. 23. itt ült össze a horvát tartománygyülés, mely Frangepán Kristófot Horvátország «gyámjává és oltalmazójává» választá meg. A török betörések idejében K. megerősíttetett s jelentékeny erősség maradt egész századunk közepéig, amidőn erődítvényeit lebontották. - 2. K. (Deutsch-Litta), kisközség Bars vmegye garam-szentkereszti j.-ban, (1891) 1151 német lakossal.

Kapronczai Nyerges

Ádám, könyvnyomtató és betümetsző, szül. 1744., megh. Marosvásárhelyt 1786 jun. 17. Iskolai tanulmányait Nagyenyeden végezte, a könyvnyomdászatot és betümetszést pedig Kolozsvárt tanulta. 1772. Bécsbe ment. Itt három esztendeig dolgozván, visszament Kolozsvárra s átvette a ref. kollégium nyomdájának vezetését. 1785. Marosvásárhelyt nyitott nyomdát. K. egyike volt kora legügyesebb betümetszőinek. Arab és örmény betüi különösen kiváltak finom és egyenletes metszésükkel, s messze fölülmulták az angolok és hollandok csinálta betüket. V. ö. Magyar Könyvszemle 1882.

Kapronsavak

C5H11COOH összetételü izomer szénvegyületek neve. Elméletileg 8 izomer kapronsav létezhetik, melyek közül ötöt közelebbről tanulmányoztak. Közöttük legfontosabb a normal kapronsav, melynek gliceridje több zsiradékban előfordul. A vajsav-erjedés is a fehérjék rothadásakor képződik, de rendesen a normális hexilalkohol oxidációja útján készül. Szintelen olajszerü, kellemetlen szagu folyadék, fs. 0,93, fp. 205°. A leucin amidokapronsavnak tekintendő.


Kezdőlap

˙