Kayser

1. Henrik, német építő, szül. Duisburgban 1842 febr. 28. Kölnben, Bonnban és a berlini építészeti akadémián tanult; 1872. Grossheim Károly (szül. Lübechben 1841 okt. 15.) építésszel építési és műiparműhelyt alapított. 1872. és 1882. az országház építésére kitűzött pályázaton a második díjat ők nyerték. Berlinben és másutt számos magán- és nyilvános épületet építettek.

2. K. Pál, német jogász és államférfi, szül. Ölsben 1845 aug. 9. Jogot végzett s 1875. városi biró lett Berlinben, 1885. az újonnan szervezett birodalmi biztosítási hivatalba mint titkos kormánytanácsos lépett be; 1888. titkos követségi tanácsos; 1890. a külügyi hivatal gyarmatosztályának vezetője; 1891. valóságos titkos követségi tanácsos lett. 1892-ben Afrikába utazott az ottani német gyarmatok megvizsgálására. A birodalmi gyülésen gyakran szerepel gyarmatügyi kérdésekben mint a kormány képviselője. Művei: Abhandlungen aus dem Prozess- und Strafrecht (Berlin 1873); Strafgerichstverfassung u. Strafverfahren (Paderborn 1879); Die gesammten Reichsjustizgesetze (4. kiad. Berlin 1887); Kommentar zur Aktiengesetznovelle (2. kiad. u. o. 1891); Kommentar zur Gewerbeordnung (2. kiad. u. o. 1888). - K. öccse, K. Miksa (szül. Tarnowitzban 1853 máj. 9., megh. Boroszlóban 1888 március 27.) 1878-1886-ig képviselő volt.

Kayserling

Májer, zsidó teologus és iró, szül. Hannoverában 1829 jun. 17. Talmudi tanulmányait Nikolsburgban és Würzburgben, bölcsészeti és történelmi tanulmányait (1851 óta) a berlini egyetemen végezte; 1861. az endingeni (Svájc), 1870. a pesti izr. hitközség hivta meg rabbi- és hitszónoknak. Termékeny irodalmi tevékenységét kivált a zsidó történelemnek szentelte. Főbb munkái: Moses Mendelssohns philosophische und religiöse Grundsätze (Lipcse 1856); Moses Mendelssohn, Sein Leben und sein Wirken (u. o. 1862, 2. kiad. u. o. 1888); Moses Mendelsshohn. Ungedrucktes und Unbekanntes von ihm und über ihn (u. o. 1883); Sephardim, Romanische Poesien der Juden in Spanien (u. o. 1859); Geschichte der Juden in Spanien u. Portugal (I. rész, Berlin 1861); Menasse ben Israel. Sein Leben und Wirken (u. o. 1861); Geschichte der Juden is Portugal (Lipcse 1867); Die rituale Schlachtfrage (Aargau 1867); Die jüdischen Frauen in der Geschichte, Litteratur u. Kunst (Lipcse 1879; magyarul: Zsidó nők a történelem, az irodalom és a művészet terén, 2. köt., Budapest 1883); Die Blutbeschuldigung v. Tisza-Eszlár (magyarul is, u. o. 1882); Biblioteca espanola-portugueza-judaica (Strassburg 1890); Sterbetage aus alter und neuer Zeit (Prága 1891); Gedenkblätter. Hervorragende jüdische Persönlichkeiten des XIX. Jahrhunderts (Lipcse 1892); Christoph Columbus und der Altheil der Juden an den spanischen u. portugiesischen Entdeckungen (Berlin 1894, és angolul New-Yorkban). Azonkivül kiadta a Bibl. jüdisch. Kanzelredner két évfolyamát (Berlin 1870-72) és (Kohn Sámuellel együtt) az Ungarisch-jüdische Wochenschrift c. heti lapot (Pest 1871-72) és közzétett több zsinagógiai beszédet és számos tudományos cikket zsidó és nem-zsidó német, magyar és francia folyóiratokban.

Kaystros

l. Kücsük-Mendere.

Kaza

(Sajó-), nagyközség Borsod vármegye szendrői járásában, (1891) 1932 magyar lakossal, posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztárral. Határában köszénbánya van.

Kazá

l. Kádi.

Kazal

hosszukás négyször alakban rendszeresen összerakott szalmás gabona, széna v. szalma. A K. szélessége 6-8 m., hossza az összerakandó gabona vagy széna mennyisége szerint 10-20 m. között váltakozik. Ennél hosszabra készíteni a tűzveszélyre való tekintetből nem tanácsos. A K. alsó, függélyesen v. kissé kifelé rakott része a falazat, melyet 4-5 méter magasságig szokás felvinni; a K.-nak a falazatot tetőzetszerüen borító része pedig a tetőzet s ennek a falazat szélét borító része az eresz (az utóbbi módon gyürés nélkül kezelt rakományt, ha gabonanemüekből készült, asztagnak nevezzük). A helyesen készített K.-nak alakja rendes, tetőzete lehető meredek legyen s hogy a benne elhelyezett gabona vagy széna szárai a K. leülepedése után ne vizszintes vagy befelé lejtő, hanem kifelé lejtő iránnyal birjanak, hogy a K.-ba esetleg jutó esővizet kivezessék. Ezt az által érjük el, hogy rakáskor a K. belsejét mindig magasabban tartjuk, mint a széleit, mit völgyelés-nek mondanak. Az ezen elvek szerint készített K.-ban széna- és szalmafélék, kivált szárazabb éghajlat alatt kitünően eltarthatók, ellenben csapadékos éghajlat alatt tanácsosabb e célra szineket, pajtákat s csűröket építeni.

Kazalinszk

(Kazala), az ugyanily nevü járás székhelye és erősség Szir-Darja orosz középázsiai vidéken, 750 km.-nyire Taskendtől a Kazala mellett, (1891) 5772 lak., akik közt sok a kirgiz, nagy bazárral. K. strategiailag fontos hely, uralkodik az Aral-tón, Szir-Darja alsó részén, a khivai és orenburgi úton.

Kazalozó

a kazalrakásnál az összerakandó gabona vagy széna emelésére szolgáló készülék. Ilyen a szalmaemelő gém, mely emberi erőre van szerkesztve s a gőzkazaló vagy szalmaemelő gép, szalmaelevator, melyet a gőzcséplő gépeknél alkalmaznak. A K. főjelentősége abban van, hogy kézi erő megtakarítását, továbbá gyorsabb és olcsóbb munkát tesz lehetővé.

Kazaly

Imre, kat. hittudományi iró, szül. Szegeden 1846 febr. 8-án. A középiskolákat u. o. és Nagyszombatban, a teologiát mint pazmanita Bécsben végezte. Pappá 1869. szentelték. Egy kis ideig nevelő és káplán volt, majd váci püspöki cerimoniárus. 1873-89. Vácon teologiai tanár, 1889. lőrincii, majd dorosmai, 1893 óta pedig nagy-kátai plébános. Önálló művei: A kath. egyházjogtan kézikönyve (2. köt., IV. kiad., Vác 1888); Az egyetemes egyháztörténelem kézikönyve (3. köt., u. o. 1789-81); Élet és társadalom (beszélyek és tárcák, u. o. 1883); Gyakorlati útmutatás a házassági ügyekben (Temesvár 1888); A plábános hatásköre a házassági perekben (1890); Hadkötelesek és katonák nősülése (Temesvár 1886).

Kazamáta

(ném. Kasematte), bombamentessé befödöt helyiség várakban, melyek részint raktárakul, részint pedig lakásokul és lövőrésekkel ellátva ágyuknak, mozsaraknak meg lövészeknek harcra való felállítására használtatnak; ez utóbbi esetben védelmi kazamátáknak neveztetnek. A keskeny, folyosószerü K.-kat galleriáknak (védelmi tornác) nevezik.


Kezdőlap

˙