Kékítő

fehérnemü mosásánál használt szer oly célból, hogy az idővel megsárguló fehérnemü a K.-vel ismét fehér szint nyerjen. A K.-t leginkább berlini és párisi kéknek indigóval való elegyítése által készítik.

Kékiván

(Kekywan) nemzetség első és egyetlen okleveles nyoma 1303-ból az, hogy Gyurka (Jurk) fia Gyurka két birtokot a vele egy nemzetségből származott Ivánka mesternek, Barabás fiának adott el.

Kékizzadás

l. Kromidrózis.

Kék kereszt

az iszákosság kiirtására és a mértékletesség terjesztésére alakult egyesület, melyet a Genfben tartott és az erkölcsök javítását célzó kongresszus határozatainak megfelelően, Rochet L. L. plébános alapított (1877 szept. 21.) és Bouvet plébános terjesztett a német Svájcban, ahonnan Németországba is átszármazott. Az egyesület közlönyei: Der Illustrierte Arbeiterfreund és Der Kalender des Blaue Kreuz (Bern 1883 óta). V. ö. Martius, Das Rote u. das Blaue Kreuz (Lipcse 1887); u. az., Die jetzigen deutschen Mässigkeitsbestrebungen (Gütersloh 1888).

Kékkő

kisközség Nógrád vármegye balassagyarmati j.-ban, (1891) 1189 tót lakossal; sziklás hegyen épült régi vára részben még ép. A vár belső kapuján egy négyszögletü kék kőbe vésett 1612. felirat szerint, a Balassa-család már 1237. megvetette volna alapjait. Ez ugyan kétséges, de annyi bizonyos, hogy már ugyanazon században, 1290. a Balassák kezén volt, kiknek birtokában maradt egész a legújabb ideig. 1576. Balassa Jánosé volt, midőn Musztafa pasa vezére, Ali bég ostrom alá vette; a várbeliek a szomszéd Divénybe szöktek, átengedve a várat a töröknek. A török, mint végvárra nagy gondot fordított: megerősítette egy szegletbástyával és egy kapuval. 1593 decemberében Tieffenbach császári fővezér ostromolta, s a török puskaporral vettetvén föl a várat, romokban hagyta hátra. 1604. Balassa Zsigmonnd az ország segítségével kezdte meg újjáépítését, s 1612. fejezte be. Károlyi Tibor gr., K. tulajdonosa, a várat restaurálni készül.

Kékkő

népies neve a rézgálicnak, l. Rézszulfát.

Kék könyv

(ang. blue book), Angliában a kormány által a parlament elé terjesztett könyv, mely a diplomáciai tárgyalásokat, jegyzékeket tartalmazza. Kötésének szinéről nevezik K.-nek. Ugyanezeket a könyveket másutt fehér, szürke, veres stb. könyveknek nevezik.

Kékleny

a kobalt nem használatos, rossz magyar neve.

Kék lóhere

(növ.), a Melilotus coeruleus és laxiflorus neve, l. Somkóró.

Kéknyelü szőllő

(olaszul piccoleto bianco), a Balaton mellékén, főleg Badacsonyban és Dalmátországban elterjedt fehérszemü szőllőfajta, mely nevét kékes-barna fürtnyeléről kapta. Bora tüzes és zamatos.


Kezdőlap

˙