Keletfríz sirályka

(Todtleger), Belgium homok vidékein, a Campineban, Németalföldön s K.-Fríziában honos, korai érésü, igénytelen s edzett parlagi tyúkfajta, középnagy, aránylag rövid, sima, palaszürke lábszárakkal. A kakas 2-2,5, a jérce 1,5-2 kg. nehéz. Taraja aránylag nagy, 5-8 cm. magas, 9-12 cm. hosszu, a kakasnál felálló, a tyúknál oldalt hajló. Csőre palaszürke, erős, kissé görbült. Tollazata tömött. A hamburgi tyúkhoz hasonlóan két szinváltozatban (arany és ezüst tarka) fordul elő. Az É-i belga kendermagos «Kempi kicken»-nél megkivánják a kakas és tyúk azonos rajzát. Szorgalmas tojó, fiatal korában keresett pecsenyét szolgáltat.

Keleti

1. Gusztáv, tájképfestő és képzőművészeti iró, szül. Pozsonyban 1834-ben. Eleinte Pesten és Bécsben jogi tanulmányokkal foglalkozott, azután pedig mint nevelő Eötvös József b. házába ment, kinek szellemi iránya tehetsége és ízlése fejlesztésére nagy hatással volt. Nem sokáig maradt a tanítói pályán s tulajdonképeni hajlamát követve, művésszé képezte ki magát. Több évig tanult a müncheni akadémián s ott Fischbach, Voltz és Schleich vezetése alatt a tájfestésben tökéletesítette magát. Művei közül az Elhagyott park, a nemzeti muzeum képtárában, búskomor hangulatával s rajzának szabatosságával köti le figyelmüket. K. mint műkritikus is nagyobb tevékenységet fejtett ki; a képzőművészeti tárlatokat ismertető cikkein kivül nevezetesebb művei: A közképtárak, mint művelési tényezők (1870) Idősb Markó Károly (1871), továbbá: A képzőművészeti oktatás külföldön és feladata hazánkban (Buda 1870); Az Esterházy-képtár (szöveg a Ráth Mór által kiadott fényképekhez, 1871). K. 1871 óta igazgatója a rajztanárokat képző intézetnek, tagja a Kisfaludy-társaságnak, a magyar tud. akadémiának s 1880. a kir. műipariskolához nevezték ki igazgatónak. K. a régi, idealisztikus festészeti iskola hive. Ecsetjét hosszas ideig pihentette, újabban (1893-1894) azonban néhány kisebb képpel úja szerepelt a képzőművészeti kiállításokon.

2. K. Károly, hirneves magyar statisztikus, szül. Pozsonyban 1833., hol atyja, a drezdai születésü Klette Nándor, József nádor gyermekeinek rajztanítója volt; megh. Budapesten 1892 máj. 29. A főhercegi udvarban növekedett fel s állandóan Alcsuthon tartózkodott. A szabadságharc kitörésekor még csak a negyedik gimnáziumi osztályt végezte, de beállott honnvédtüzérnek; egész Világosig résztvett a hadjáratban. Több hónapig tartó bujdoklása után pénzügyőrré lett s mint ilyen szolgált Budán és főkép Szolnokon, közel 10 évig. A szabadabbá lett közélet az 50-es évek végén visszavonzotta a fővárosba, hol irodalommal foglalkozott; egy évig Eötvös Józse b. Politikai Hirlapját szerkesztette. Greguss Ágost nővérét vevén nőül, az irói körökben csakhamar otthonossá lett s azzal együtt ő is sok más iróval együtt az újonnan alkotott magyar földhitelintézetnél nyert alkalmazást. Döntő hatása volt életében az 1867. alakult statisztikai osztály vezetésére meghivása, melyből 1871. önálló statisztikai hivatal fejlődött ki. K. a hivatal élén maradt egész holta napjáig s itt szokatlan nagy tevékenységet fejtett ki, olyannyira, hogy a hivatal csakhamar európai hirü lett, amihez hozzájárult az is, hogy K. 1869. Hágában, 1872. Szt. Pétervárt, 1876. Budapesten a nemzetközi statisztikai kongresszusokon tevékeny részt vett s ezenkivül többek között az 1873-iki bécsi és az 1878-iki párisi nemzetközi kiállításokon is. Számos kitüntetést nyert külföldről és a hazában. A magyar tudományos akadémia 1868. levelező-, 1875 rendes-, 1890-ben igazgatótagjává választotta; a budapesti egyetem doktori diplomával tüntette ki. Nagy érdemeket szerzett különösen az 1880. népszámlálás adatainak feldolgozásával, midőn először alkalmazta az egyéni laprendszert s az áruforgalmi statisztika szervezésével. Irodalmi működése nagy. Jelentékenyebb munkái a következők: A politikai gazdaság kézikönyve (Baudrillart után, Pest 1863); Telekadó és kataszter (u. o. 1868); Hazánk és népe (u. o. 1871); Magyarország hivatalos statisztikája és továbbfejlődésének szüksége (Budapest 1873); Honismertető (u. o. 1873, németül és franciául is); Magyarország szőllőszeti statisztikája (u. o. 1875); Hivatalos jelentés a Párisban 1878-ban tartott egyetemes kiállításról (u. o. 1889, bevezető kötete: Magyarország közgazdasági és művelődési állapota); Nemzetiségi viszonyok Magyarországban az 1880. évi népszámlálás alapján (u. o. 1881); Tengerészetünk és Fiume jövője (u. o. 1883); Magyarország élelmezési statisztikája (u. o. 1885); A Balkán félsziget (u. o. 1885). Ezekhez járulnak a népszámlálási jelentések s más hivatalos statisztikai kiadások, melyekhez K. legalább előszót irt; számos akadémiai értekezés, köztük emlékbeszédek Quetelet, Palugyai, Fényes és mások felett. Az akdémia megbizásából 1867. először Hunfalvyval szerkeztette a Statisztikai és mezőgazdasági közleményeket és sajtó alá is adta a statisztikai tanfolyam előadásait.

Keleti akadémia

a külügyminisztérium alatt álló tanintézet Bécsben, mely a keleti államok diplomáciai ügyeinek ellátására képző intézetül szolgál. Alapította Mária Terézia 1874. Az intézetbe csak osztrák és magyar állampolgárok fiai vehetők fel. A tanfolyam öt évre terjed. A tanfolyamot sikerrel végzett növendékek mint konzuli növendékek, leginkább Keleten nyernek alkalmazást. Tantárgyak a jog- és államtudományok, diplomáciai államtörténet, nemzetközi jog, konzuljog, francia, olasz, arab, török és persa nyelv.

Keleti-Alpok

az Alpesek (l. o.) hegyrendszerének azon szakasza, amely az Adige, Brenner-hágó és Inn alkotta mélyedéstől K-felé egészen hazánkba nyulik. Legmagasabb részök az Orteli-Alpok Tirolban (l. o.). Egyéb jelentékeny részeik: a Tauernhegylánc (l. o.), a Karavankák (l. o.), a Stiriai-, az Osztrák-Alpok, a Karszt, a Ny-i részükon az Adula-Alpok, az Ammergaui-Alpok, a Beveren. L. Alpesek.

Keleti ciprusgyökér

(növ.), l. Iszapsás.

Keleti császárság

máskép keletrómai, keleti vagy bizanci birodalom, valamint görög császárság. L. Keletrómai birodalom.

Keleti dögvész

l. Pestis.

Keleti egyház

l. Görög egyház, Görög keleti egyház.

Keleti expresszvonat

l. Személyszállító vonatok.

Keleti gótok

l. Gótok.


Kezdőlap

˙