Kenyérvas

v. vaskenyér, az a szivacsszerü kovácsvas, melyet a bucatűzhelyekben, firss tűzhelyeken és a kavarókban nyernek. A lyukacsos, salakkal tele, alaktalan tömegü izzó vaskenyeret kalapácsok alatt tömörítik és alakítják.

Kenyérvirág

(növ.) a. m. kenyérbélvirág (l. o.).

Kényesség

általában tulságos fogékonyságot jelent külső hatások iránt, tehát ingerlékeny, könnyen sértődő, válogatós emberre illik; innét kényeztetni, elkényeztetni. Dolgokra, ügyekre is alkalmazzák: kényes ügy, amivel óvatosan kell bánni, mert könnyen ronthatnak rajta. L. még Elkényeztetés.

Kényszer

cselekvésre való rábirás oly okok útján, melyek az akarat hozzájárulását teljesen kizárják. A K. lehet fizikai, külső vagy erkölcsi, belső, mely nem kevésbbé K. mint amaz. Ha valakit bűnös cselekedetre kényszerítenek, a cselekedet nem büntethető. L. még Jogtalan kényszer.

Kényszerárfolyam

lényege az, hogy részint az állam, részint a bank által kibocsátott jegyeket az állam beleegyezésével, sőt legtöbbször éppen annak kezdeményezésére pénz jellegével ruházzák fel, ugy hogy e jegyeket fizetésképen névértékükben reá lehet a hitelezőre kényszeríteni, anélkül hogy akár a közpénztárak, akár a bank pénztárai kötelesek volnának azokat ércpénzre beváltani. A K. a modern államokban a hitelnek fontos eszköze lett s ma Olaszországban, Poroszországban, Ausztriában, Magyarországban, Braziliában, Argentinában nagyon erősen használatban van; Anglia, Franciaország és az Egyesült-Államok egykor szintén nagy mértékben éltek vele. Minthogy a K. pénzértéket tulajdonít bizonyos papiroknak: lényegére nézve is nagyon közel áll a pénzhamisításhoz. Legtöbbszrö ugy keletkezik, hogy az állam háboruk vagy nagy anyagi csapások idején jövedelmi forrásul használja. Ilyenkor aztán a K. valóságos kényszerkölcsön jelleget ölt fel s nagy bajokat szül. (L. Assignáták és Devalváció.) Az állam két alakban gyakorolja a K.-ot; nevezetesen vagy közvetlenül maga bocsát ki annyi jegyet, amenyi pénzre szüksége van, vagy pedig akár egyes banktól, akár valamely bankcsoporttól annyi jegyet vesz fel, amennyire szükséges van s aztán az illető bankokat felmenti a beváltás kötelezettsége alól. A K.-nak más fajtáju esete az, mikor gazdasági válságok és rémületek idején felmenti a bankokat az ércfizetés kötelezettsége alól. Ez a K. csak ideiglenes és nagyon sok esetben jótékony hatása van. (L. Jegybankok.)

Kényszerdologház

l. Dologházak.

Kényszeregyesség

Az általános felszámolási tárgyalás után a végfelosztás megkezdéséig a csőd a közadós v. örökösei és a csődhitelezők között létrejött egyesség által befejezhető olykép, hogy a megkötött egyesség joghatálya kiterjed azoka a hitelezőkre is, akik az egyességet el nem fogadták, v. ép követeléseiket a csődbe be sem jelentették. Ennél a joghatálynál fogva hivják az egyességet K.-nek. A K. akkor érvényes, ha a tárgyalásnál megjelent szavazatképes hitelezők legalább 2/3-a akiknek követelései a szavazatképes hitelezők összes tőkeköveteléseinek legalább 4/5-ét képezi, az egyességhez hozzájárul. Joghatályához a csődbiróság jóváhagyása szükséges, mely bizonyos esetekben megtagadandó. K.-nek nincs helye. a) ha a közadós szökésben van; b) ha csalárd bukás miatt vád alá helyeztetett, mindaddig, mig jogérvényesen fel nem mentetett; c) ha a közadós már egyszer csőd alatt volt, v. hitelezőivel K.-et már kötött; d) ha a felfedező esküt le nem tette; e) ha legalább 40%-ot fel nem ajánl; f) kereskedőknél, ha a mérleget be nem mutatják v. azt esküvel nem nem erősítik, s ha könyveket nem vezettek; g) szövetkezetek csődjében.

Kényszerérmék

nagy szükségben adatnak ki a közönséges forgalom számára, néha nemes ércekből, de csekélyebb értékben, legtöbbször azonban olcsó anyagból. Ilyen érmefajok az 1807-ik, és 1813-ik évi osztrák 6, 15 és 30 kros rézpénzek, melyek később névértékükön alul voltak forgalomban.

Kényszerítés

l. Jogtalan kényszer, Hatóság elleni erőszak.

Kényszerképzet

l. Gátlás.


Kezdőlap

˙