Kereskedelmi súly

azon egység, mely egy hajó hordképességének meghatározásánál, a tonnák szerint fizetendő pénzek, valamint a tengeren szállítandó áruk terhének megállapításánál számításba vétetik. A K. az egyes nemzeteknél különböző, 2600-3000 kg.

Kereskedelmi szabadság

l. Szabadkereskedelem.

Kereskedelmi szakoktatás

a kereskedőknek oktatás útján való képzésére vonatkozó intézmények közös elnevezése. Hazánkban igen széles alapokon van szervezve, de minden rendszer nélkül. Az intézetek száma sokkal nagyobb, mint azt a tényleges szükséglet, kereskedelmünk érdekei kivánnák. A K. legalsóbb fokozata a kereskedő tanonciskola. Ezek ugyanazon alapokon szervezvék, mint az iparos tanonciskolák (l. Ipari szakoktatás). Új szervezetök 1893. adatott ki. A K. magasabb és hazánkban legmagasabb foka a kereskedelmi akadémiák és kereskedelmi középiskolák. A kettő tulajdonképen azonos, mindkét iskola lényegében egyenlő, eltérés csak címükben van, ami gyakran sok visszaélésre is vezet, mert az akadémia címü intézetek magasabb fokozatuaknak tartván magukat, a közönséget is ily értelemben informálják. Ezek az iskolák általában kereskedelmi középiskolák, melyek tényleg egyenranguak a főgimnáziumokkal és főreáliskolákkal. Ezen iskolák tekintetében van hazánkban nagy rendszertelenség. Vannak hazánkban kereskedelmi akadémiák, önálló kereskedelmi középiskolák és polgári iskolákkal kapcsolatosak és pedig kereskedelmi szempontból csekély jelentőségü helyeken, ahol a kereskedelmi iskolának egyáltalában nem lehet jogosultsága. Ezidő szerint hazánkban 37 kereskedelmi akadémia és kereskedelmi középiskola van, melyek közül tiznek akadémia címe van, a többi részben önálló, részben polgári iskolákkal kapcsolatos. Az ezekből évenként kikerülő tanulók száma meghaladja ma már az ezeret, kik legnagyobb részben adó-, vám-, posta- vagy vasúti tisztviselői pályára mennek, nagy részük a katonaságnál marad. Ezek az iskolák a vallás- és közoktatásügyi miniszter hatásköre alá tartoznak; a kereskedelemügyi miniszternek rájok csak annyiban van befolyása, hogy hozzájárulása nélkül ily iskola nem szervezhető, az érettségi vizsgákhoz miniszteri biztosokat küld, akik jogosítvák ugyan tanév közben bármikor meglátogatni az iskolákat, de rendelkezési joguk nincs. Ez iskolákban a tanidő 3 év; a felvétel a közép- v. polgári iskola négy osztályának elvégzése alapján történik. A harmadik év végével érettségi vizsgálat tartatik, melynek bizonyítványa a katonai egyéves ökéntességre jogosít. Ezen kedvezmény egyúttal legnagyobb vonzóereje ezen iskoláknak. A K. új szervezése most van folyamatban. A K. egy magasabb fokozata, mely azonban csak speciális jelleggel és céllal bir: a keleti kereskedelmi tanfolyam (l. o.). Végül vannak a női kereskedelmi tanfolyamok, melyek a kisebb kereskedelmi állásokra képesítik a nőket. Ezen tanfolyamok egy évesek, a felvétel feltétele a polgári iskola négy osztályának sikeres elvégzése és a betöltött 16. életkor. Ezek száma az egész országban nyolc, közülök három a fővárosban.

Kereskedelmi számtan

az alkalmazott mennyiségtannak nem a tudományos rendszer, hanem a gyakorlati szükséglet kivánalmai szerint kiválogatott része, amely a reális és ideális áruk adásvétele és szállítása körében előforduló, számok által kifejezhető viszonyokra alkalmazza az elemi matézis törvényeit. Tulajdonképen egyes feladatcsoportok megoldás módjaira tanít; eközben használja az egészekkel, törtekkel és vegyesszámokkal végzendő négy alapműveletet közönségesen, rövidítésekkel és korlátolt pontossággal; az arányok, aránylatok és a lánc-szabály alkalmazását. Tárgyi tekintetben feloszlik: százalék, ezrelék, kamat és diskont-számításra; reális és ideális áruk közvetlen és közvetett vétele és eladására; egyszerü és összetett áru-kalkulációra, arany-, ezüst-, váltó- és értékpapir arbitragera; reális és ideális áruk árvetésére, egyes üzletágak és események jövedelmezőségének kipuhatolására. L. még Politikai számtan.

Kereskedelmi szerződések

l. Kereskedelmi és hajózási szerződések.

Kereskedelmi szokások

mint az üzletvilág terminus technikusa, jelenti azokat az általánosan elfogadott cselekvésmódokat, amelyeket egyes ügyletek megkötésénél, a teljesítésnél, v. a lebonyolításnál a kereskedők rendesen követnek. Ezek a K. a fejlett gazdasági kulturával biró nemzeteknél a szokásjognak egyik forrásává váltak, sőt a legtöbb művelt államban a tőzsdék jogszolgáltatásának keretében, nálunk pedig ezenkivül még a Kuria döntvényeiben tételes jogszabályok keletkeztek azokból. A K. egy részét, amely t. i. a tőzsdéken kötött ügyletekre vonatkozik, az egyes tőzsdék külön tőzsdei határozatok gyanánt irásban foglalják s kinyomtatják. Ezek a K. az illető tőzsde-biróságokra nézve követendő tételes jogszabályokat képeznek. Vannak azonban ezeken kivül még olyan K. is, amelyek egy-egy piacon általánosan el vannak ugyan terjedve, de nincsenek tételekbe foglalva. A magyar kereskedelmi törvény (1875. XXXVII. t.-c.) minden kereskedeli ügyletnél a K.-at tartja irányadóknak, ha az ügylet megkötésekor ellenkező megállapodások nem köttettek ki. L. még Kereskedelmi jog.

Kereskedelmi takarmányok

a töményített gyári hulladékok, nevezetesen az olaj-, cukor-, sör- és szeszgyári, valamint a malomipar-hulladékok és az állati eredésü anyagok (hús és vérliszt). E takarmánynemek a legkiterjedtebb kereskedés és hamisítás tárgyai, s csak tápanyagkikötés és ellenőrző elemeztetés mellett vásárlandók.

Kereskedelmi társaság

több személy egyesülése azon célból, hogy közös cég alatt és közös kockázatra kereskedelmi ügyletekkel iparszerüleg foglalkozzék. Az u. n. alkalmi egyesülés tehát, mely csak egyes ügyleteknek közös haszon és veszteségre leendő lebonyolítása céljából jő létre, nem sorozható a K.-ok közé. Kereskedelmi törvényünk négy faját különbözteti meg a K.-oknak: a közkereseti, a betéti társaságot, a részvénytársaságot és szövetkezetet. Ez utóbbi kettőnél nem szükséges a kereskedelmi ügyletekkel való foglalkozás, minden részvényekre vagy szövetkezeti alapon alakuló társaság, bárminő, akár jótékony, akár más célokkal foglalkozik, K.-nak tekintetik a magyar kereskedelmi törvény szempontjából. V. ö. Nagy F., A kereskedelmi társaságok természete, különös tekintettel a főbb európai törvényhozásokra (Budapest 1879). L. még Kereskedelmi jog.

Kereskedelmi telep

az az állandó helyiség, amelyben a kereskedő üzletét folytatja; ha valamely üzletnek akár ugyanazon községben, akár más helyen két vagy több telepe is van, akkor megkülönböztetjük a főtelepet, ahol a főnök tartózkodik, a fiókteleptől. A világkereskedelem szempontjából különösen fontosak azok a K.-ek, amelyeket egyes gyarmatosító nemzetek távoli világrészekben alapítottak, hogy először gazdasági, azután pedig politikai hódításokat eszközölhessenek.

Kereskedelmi törvény

A K. első kodifikációját hazánkban tartalmazzák az 1840. XVI. t.-c. a kereskedőkről; az 1840. XVIII. t.-c. a közkeresetre összeálló társaságok jogviszonyairól; az 1840. XIX. t.-c. a kereskedői testületekről és alkuszokról; az 1840. XX. t.-c. a fuvarosokról, amelyek helyébe az 1875. XXXVII. t.-cikket képező K. lépett. Az előbbi törvények a kereskedelmi társaságoknak csak három nemét ismerték, u. m. a közkereseti-, a betéti- és a részvénytársaságot; az új K. szerint ezekhez járulnak a szövetkezetek. L. még Kereskedelmi jog.


Kezdőlap

˙