Keresztszeghy

Etta (püspöki és keresztszegi), irónő, szül. Gebén (Szatmár) 1866 máj. 1., ős, nemes birtokos szülőktől. Atyja korán elhunyván, nevelését anyja, Dessewfy Anna vezette. 1893 férjhez ment Strozzi Vidats Jánoshoz, de 1894. elvált tőle. Az irói pályát 12 éves korában kezdte, vidéki lapokban közölt fordításokkal. Később a Debreceni Ellenőr, Szatmármegyei Közlöny és az erdélyi lapok számára irt elbeszéléseket. Nagyobb elbeszélései (köztük az Örökség és Láttuk csillagát napekeleten) a Pesti Naplóban jelentek meg, a Fővárosi Lapokban pedig tárcákat irt (Érmelléken, szüreti tárca, 1887). Önálló regényei: Olga grófnő (Budapest 1887); Zsidó esperes (u. o. 1890); Egy asszony története (1895).

Keresztszelvény

l. Szelvény.

Keresztszemes öltés

l. Himzés.

Keresztszövés

l. Alapkötés és Fonalgó.

Keresztszülők

(patrini) hivatása a keresztelendő csecsemőhöz intézendő kérdésekre felelni és a kivánt fogadásokat az ő nevében megtenni; ezért sponsores, fidejussoresnek is nevezik. Vallási kötelességök, ha a szülők arra nem képesek, a gyermeknek keresztény neveléséről gondoskodni. Ugyanezért főleg a kat. egyházjog a keresztszülői tisztségből kizár olyanokat, akiknek személyében erre nézve kellő biztosítékot nem talál; kizárja jelesül a nem katolikusokat, a serdületlen komákat, a szerzetesket és apácákat. Egyes partikuláris jogok még tovább mennek e tilalomban. Hazánkban még az 1858. esztergomi tartományi zsinat a nyilvános ágyasságban élő s más köztudomásu bűntettesek mellett különösen említi mint olyanokat, akik a keresztszülői tisztségre nem bocsájtandók, a vegyes házasságban élő katolikusokat, akik beleegyeztek abba, hogy gyermekeik más, mint katolikus hitben neveltessenek. A kat. egyházjog szerint a keresztszüleség a K. és a keresztelt v. ennek szülei közt bontó házassági akadályt állít fel.

Kereszttartó

valamely híd, vagy egyéb szerkezetben az áthidaló részeken (főtartókon) azokra merőlegesen elhelyezett másodrendü szerkezetek. Kiképzésük anyagukhoz és nagyságukhoz képest különböző; igy lehetnek egyszerü vagy ékelt fagerenda, kettős t-(I)-alaku hengerlet vagy szögecselt, tömör v. rácsozott vasgerenda, szekrény-alaku vasgerenda. L. Hídszerkezet.

Kereszttöltés

minden oly töltés, menynek iránya többé-kevésbbé merőleges a folyóviz irányára. a fattyuágakat elzáró vagy a párhuzamműveket a parttal összekötő K.-ek célja a folyóviz hordalékának fölfogása által a fattyuágnak vagy a párhuzammű háta mögött levő térnek feltöltését előmozdítani; valamint általán a hullámtérben levő legtöbb K. célja, illetve eredménye az iszapolás előmozdítása. Éppen azért ott, hol ez utóbbit kerülni akarjuk, nem szabad K.-t alkalmaznunk; és ha valamely okból, p. a közlekedés fentartása végett mégis szükség van rá, akkor gondoskodnunk kell kellő számu és megfelelő nyilással biró híd beépítése által az itt folyó viznek akadálytalan tovavezetéséről.

Kereszttűz

akkor keletkezik, ha két csapat lövővonala akként állíttatik fel, hogy a lövedékek egymást keresztezik, vagyis midőn az ellenségre rézsutosan két oldalról lőnek.

Keresztur

1. K., nagyközség Bács-Bodrog vmegye kulai j.-ban, (1891) 734 házzal és 5038 román lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. - 2. Bodrog-K., (l. o.) - 3. Cserna-K., (l. o.) - 4. Gerend-K., (l. o.) - 5. Német-K. (Deutsch-Kreutz), nagyközség Sopron vármegye soproni j.-ban, (1891) 3149 német lakossal, posta- és táviróhivatallal és takarékpénztárral. A község mellett fakadó savanyuvizforrás vize Rudolf-forrás neve alatt kerül forgalomba s kedvelt üdítőitalul szolgál. Hajdani vára most raktárul és istállóul szolgál. 1707 okt. 2. itt Vak Bottyán és Nádasdi Ferenc közt kemény ütközet volt. - 6. Rába-K. (Heiligen-Kreutz), kisközség Vas vármegye szent-gotthárdi j.-ban, (1891) 3330 tót, magyar és német lakossal, a Podmaniczkyak szép kastélyával. Van vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. Élénk összeköttetésben van Budapesttel, melyet élelmi cikkekkel lát el. A török uralom alatt az addig magyar község elpusztult; a hódoltság után a hagyomány szerint Nógrádból vallási üdlöztetések miatt ide vándorolt evang. tótok szállották meg a község alsó részét, kik a máig török-kútnak nevezett kút környékén építették földházaikat. 1750 körül Bujanovszy nagybirtokos a felső részt Württembergből behivott gyarmatosokkal telepítette meg, de ezek később elszéledtek és más németek telepedtek be ugyancsak Württembergből. - 8. Sár-K., nagyközség Fejér vármegye sárbogárdi j.-ban, (1891) 2464 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. - 9. Sarkad-K., nagyközség Bihar vmegye cséffai j.-ban, (1891) 1603 magyar és oláh lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztáral. - 10. Szécs-K., kisközség Zemplén vmegye gálszécsi j.-ban, (1891) 1189 tót lakossal. - 11. Székely-K., l. o. - 12. Szerb-K., nagyközség Torontál vmegye török-kanizsai j.-ban, (1891) 2677 szerb és magyar lak. - 13. Tót-K., kisközség Sopron vármegye kapuvári j.-ban, (1891) 1027 magyar lakossal, vasúti állomás, posta- és táviróhivatal, postatakarékpénztár.

Keresztúri

József, történetiró, szül. Keresztuson 1755., megh. 1825. Nagyváradon lett a magyar történet tanára, honnan 1811. a budapesti egyetemre tették át. Művei: Lineamenta historiae pragmaticae regni Hungariae (Pest 1797); De Belae regis notarii aetate (u. o. 1812); De Hungarorum origine (u. o. 1813); De Hungarorum migratione eorumque adventu in Europam (u. o. 1814); Compendium historiae universitatis I-III. (u. o. 1817-21).


Kezdőlap

˙