Kerti berzsen

(növ.), l. Ricinus.

Kerti bor

igy nevezik a sík földön termelt könnyü, savanykás borokat, megkülönböztetendők a rendesen szeszesebb hegyi bortól. A K. gyenge, s ez okból a borbetegségekre hajlandóbb, pedig a sík földön a jó pincék is ritkák. A K.-ok gyengeségének főleg az az oka, hogy a tőkéket tulsűrün ültetik, a szőllő között gyümölcsfát tenyésztenek, sőt sők helyt babot, tököt s konyhai zöldséget termesztenek. Igy a szőllő részint azért érik nehezebben, mert be van árnyékolva, részint, mert a növények által eltakart talajt nem melegítheti ugy fel a nap. Végül a szüretet is sok helyen nagyon korán, idő előtt tartják. A kellőképen művelt kerti szőllő bora minden tekintetben összehasonlítható a legtöbb hegyi borral.

Kerti csalogány

(Ruticilla phoenicurus Bp.), az éneklő verébalkatuak, az árcsőrü rigófélék családjába tartozó madárfaj. Háta kékesszürke, farka fekete, melle rozsdaveres, hasa fehér, szárnyai barnák, az evezőtollak sárgásbarna szegélyüek; a kormánytollak, kivévén a két középső barnát, rozsdaveresek. A 2. evezőtoll olyan hosszu, mint a 6. és körülbelül 6 mm.-rel rövidebb a harmadiknál. A nőstény szürkésbarna. Hossza 14, szárnyhossza 8, farkhossza 6 cm. Hazánkban lombos erdőkben és kertekben igen gyakori vándor madár. Enyhe télen még gyakran nálunk is marad. Európán kivül meg Ázsiában és Egyiptomban jön elő. Igen jó és szép énekes.

Kerti csiga

(Helix pomatia L.), a haslábu lágytestüek osztályának tüdős csigák rendjében a Helicidae családjába tartozó faj; háza sárgás, majd egyszinü, majd csíkos. Hazája K.-Európa, s itt a halmos, bokros és fűdús helyeken meglehetősen gyakori. Ősszel 15-30 cm. mélyen a földbe ássa el magát, házának nyilását egy mészfedővel elzárja s aztán igy kitelel; áprilisban vagy májusban előbuvik téli szállásáról, amikor aztán a növények fiatal hajtásait kezdi fogyasztani. Májusban vagy juniusban tojni kezd; petéi 6,5 mm. átmérőjü meszes héjü gömböcskék s ezeket földbe vájt üregekbe rakja. Kifejlődése 26 napig tart. Hazánkban meglehetős közönséges, néhol gyakori, sőt húsáért egyes helyeken tenyésztik; különben ősszel fogdossák össze; már a régi rómaiak is ették.

Kerti gazdaság

(mezei kertészet), az a gazdálkodási mód, melynél az egész szántóföldet v. annak tekintélyes részét kerti növények termelésére használják (l. Kert). V. ö. Ritter G., Gyümölcsértékesítés (Kolozsvár 1892); Bach K., Die Verarbeitung u. Conservirung des Obstes und der Gemüse (51 rajzzal, Stuttgart 1886).

Kerti növény

v. virág, valamennyi olyan fás vagy fűnemü, többnyire virágzó növény, melyet termetének (l. Gyásztermetü fák), levelének (l. Díszlomb v. Díszharaszt), kivált pedig virágának csinossága kedvéért parkban, kertben, üvegházban, házak körül, szobában stb. díszül termesztenek és ápolnak. Részletesebben külön növénycsoportokat is szokás kerti v. dísz szóval megkülönböztetni. Igy vannak p. díszfák, díszbokrok vagy cserjék, díszforlyondárok (díszlonc, paszuly, Aristolichia Sipho, borostyán, borostyánszőllő, iszalag, bérc-folyondár, Periploca, hajnalka, Bignonia, Lonicera), díszkórók (napraforgó), kerti pázsitok (kukorica, pántlikafű, a bambusznád, a Gynerium, jóbkönyve, az ónád stb.). Az első K.-ek a vidék szép növényeiből lettek (Aquilegia, csengetyüke, ibolya, árvácska, gyöngyvirág stb.), később leginkább idegen országokból kerültek. A K.-eket összeállítva v. ö. Leunis, Synopsis der Pflanzenkunde 873-81. old.

Kerti poszáta

(Sylvia hortensis Bechst.), az éneklő verébalkatuak rendjébe, az árcsőrü éneklők családjába tartozó madárfaj. Háta olajszürke, hasa piszkos sárgásfehér, az evezőtollak szürkések, a szárnyfedők fehéres rozsdásak, a külső kormánytollak fehér belső szegéllyel. Alsó farkfedő tollak fehérek. Csőre az orrnyilások irányában szélesebb mint magas. Lábai piszkoskékek. Hossza 16 cm., szárnyhossza 8, farkhossza 6 cm. Magyarország erdeiben és kertjeiben májustól-szeptemberig közönséges vánormadár. Előfordul egész Európában. Igen élénk, gyorsan repülő és igen kellemesen éneklő madár. Tápláléka: rovarok, cseresznye, bogyó, sőt a méhet is megeszi. Május végén költ. Fészkét a sürü bozótban készíti, melyben 4-6 rózsaveres, feketén vagy rozsdabarnán pettyezett és erezett tojást rak. Fogságban nehezen tartható.

Kerti repce

(növ.), l. Eruca.

Kerti sármány

(Emberiza hortulana L.), az éneklő verébalkatuak, a kúpcsőrü pintyfélék családjába tartozó madárfaj. Feje hamuszürke, háta verébszinü, hasa rozsdaveres, farktöve barnásszürke, a himnek barna mellszalaga van. A két külső kormánytollon fehér folttal. Csőre és lábai hús-szinüek. Hossza 16, szárnyhossza 8, farkhossza 7 cm. Közép- és Dél-Európában található vándormadár, mely Magyarországban nyáron előfordul, de sehol sem nagy mennyiségben.

Kerti szökevény

(növ.), az olyan, melynek sarja, sarjas része v. a magva ide-oda hurcoltatván, elszóródik, v. a pelyhes magvakat a szél a kertből egyenesen kisodorja. Díszkert, sőt növénykert körül is, kint a szabadban gyakran egész sereg kerti virágot látni, mely egy ideig, néha csak az első nyáron (Phacelia a Tátrán) a kert körül marad, azután nyomtalanul eltünik, jeléül, hogy a kerti virág mintegy megvárja az ápolást és ültetést, különben elpusztul. Sok K. azonban a vidéknek maradandó lakosa s a helyi flórának kiegészítő része lesz. Hazánknak is sok ilyen K.-e van, p. a macskamenta, az estike (Hesperis matronalis), Asterek, Solidago serotina és Rudbeckia laciniata, meg a ligetszépe É.-Amerikából, a Tanacetum Parthenium, meg a Silybum Marianum D.-Európából stb. V. ö. Caruel, Di alcuni cambiamenti avvenuti nella flora della Toscana in questi ultimi tre secoli (Milano 1867).


Kezdőlap

˙