Keszőce

1. savanyított korpa levéből készült bőjti leves, 2. félig kész szilvaíz.

Keszrée

török neve Kasztoria (l. o.) városnak.

Keszteg

(Tyisztág), kisközség Bihar vmegye élesdi j.-ban, (1891) 439 oláh és magyar lakossal, kik agyagipart űznek; van téglagyára.

Keszthely

nagyközség Zala vmegye keszthelyi j.-ban, a Balaton DNy-i végén, (1891) 598 házzal és 6195 magyar lakossal; a járási szolgabirói hivaval széke, van járásbirósága és adóhivatala, közjegyzősége, pénzügyőrsége, vasúti- és gőzhajóállomása, posta- és táviróhivatala, postatakarékpénztára, állami gazdasági intézete és mintagazdasága (l. Keszthelyi gazdasági tanintézet). Van katolikus főgimnáziuma, ipartestülete, alsófoku ipariskolája, takarékpénztára, sörfőzője, élénk gabona- és marhapiaca. K. széke a gróf Festetics Tasziló 140,000 holdas uradalmának, melynek központja a fejdelmi fénnyel és bőkezüséggel épített kastély, hazánk legnagyobbszerü épületeinek egyike. A gróf angol telivérménest tart fenn. K. régi telep, mely a római és hunn időben nagy telepedő hely volt. Az Árpádházbeli királyok korában Gesztel nevet viselt; az 1567. és 1602. országgyülések országok végvárrá tették s hadi közmunkát rendeltek megerősítésére. Hozzátartozik Héviz (l. o.) fürdő. Határában van az ősleleteiről elhiresedett Dobogó (l. o.). V. ö. Lipp V., A K.-dobogói sírmező (1883); u. az, A K.-i sírmezők (1885).

Keszthely-balatonszentgyörgyi h. é. vasút

Hossza 9,81 kilométer. Tényleges befektetési tőkéje 255,000 frt. Ennek megszerzésére kibocsátottak 127,000 törzs- és 153,000 elsőbbségi részvényt összesen 280,000 frt névértékkel. Jellege: síkpálya. Igazgatóság székhelye Keszthely. A társulat maga tartja üzemben vonalát.

Keszthelyi

Mihály, 1496. esztergomi kanonok. Nagy irodalombarát. Nevezetes arról, hogy János Pannonius verseinek oly teljes gyüjteményét birta, hogy Mátyás király elkérette tőle és az ő példányából másoltatta le a magáét.

Keszthelyi gazdasági tanintézet

A hatvanas évek elején mind hangosabbá vált a magyar gazdaközönség azon kivánsága, hogy állami költségen egy magyar tannyelvü felsőbb szervezetü gazdasági tanintézet állíttassék fel. Különösen az országos magyar gazdasági egyesületben sürgették ez ügy kielégítő megoldását és e célra több más hely kijelölése mellett a közvélemény abban állapodott meg, hoy a tanintézet Keszthelyen, a dicső emlékezetü Georgikon szinhelyén kell fellállítani. Kieszközöltetvén továbbá, hogy a budai vár kiépítésére készletben levő alap két részre osztassék s feléből Keszthelyen, a másik feléből pedig Debrecenben állítassék gazdasági tanintézet, a budai m. kir. helytartótanács a bécsi m. kir. udvari kancellária vezetése mellett hozzálátott először is a keszthelyi tanintézet szervezéséhez. A megállapított terv szerint a gazdasági tanintézet kapcsolatában erdészeti osztály is létesítendő lett volna, utóbbinak berendezése azonban elmaradt, ellenben kisgazdák és cselédek képzésére földmíves-iskola állíttatott fel. Megjegyzendő, hogy a felállítandó tanintézet sem a Georgikon volt épületeit, sem annak volt gazdasági területét nem kapta meg. A rendelkezésre állított épületek fölötte szerény méretüek voltak és csakhamar elégteleneknek bizonyultak, a gazdasági terület nagyobb része pedig előnytelen alaku, főleg elhagyatott legelőtérség volt, melyet kultura alá kellett venni. A gazdaság területére nézve a szerződés Festetics Tasziló gróf cs. királyi altábornagy mint földbirtokossal 15 évről 15 évre megujítandó bérletképen köttetett meg. A tanintézet keletkezésekor országos gazdászati és erdészeti felsőbb tanintézet címet kapott, tanfolyama két éves volt, felvételi feltételül a hallgatóktól nyolc gimnáziumi vagy hat reáliskolai osztály és egy évi gazdasági gyakorlat volt kitűzve, kevesebb előkészültség mellett fölvételi vizsgálat volt teendő. A tanintézet ünnepélyes megnyitása, melyen a király képviseletében Festetics György gróf, Zala vmegye főispánja, az országos magyar gazdasági egyesület, több vármegye küldöttsége és nagyszámu előkelő gazdaközösség jelent meg. 1865 nov. 1. ment végbe. Az igazgató Péterfy József, tánár Soos Mihály, csornai prémontrei gimnáziumi tanár, kinek közreműködését szerzete ingyenesen ajánlotta fel, segédtanárok Tormay Béla, mint az állattenyésztési és Balás Árpád mint a növénytermelési szakok előadói voltak. A földmíves-iskola tanára s egyúttal gazdasági intéző felsőszopori Tóth Ágoston 1848-as honvédezredes volt. A fölvételre jelentkezett éss beiratkozott hallgatók száma váratlanul nagy, t. i. 59, a következő évben, tehát a teljes tanfolyamra megjelentek száma 104 volt. 1874. három éves tanfolyamot nyert, a vele összekapcsolva volt földmívelés-iskola pedig eltörültetett. Tandíjképen félévenként 20 frt fizetendő. Az ösztöndíjak száma 150 frtjával, hat. A tanintézet gazdaságának területe összesen 329 kataszt. hold, melyből a kisérleti telepre 4, a kertre 8 s a szőllőre 16 kataszt. hold esik kerékszámban. Kapcsolatában vegykisérleti, vetőmagvizságló és meteorologiai állomás, továbbá gazd. tanácsadó bizottság működik.

Keszthelyi Georgikon

Alapította Festetics György gróf (l. o.). 1797 jul. egy tanár (Balla Károly) és egy tanulóval kezdve meg működését, abból a célból, hogy felsőbb szervezetü gazdasági tanintézete s földmíves-iskolája legyen, de csakhamar még hat, vagyis összesen nyolc külön rendeltetésü iskolai intézményt egyesített benne, melyek mindegyikének feladata volt a mezőgazdaság ügyének közvetlenül vagy közvetve előhaladására szolgálni. Ezek az intézmények következők: 1. Tudományos gazdasági iskola, közönségesen ezt értik Georgikon elnevezés alatt, célja volt szakképzett gazdatisztek nevelése, továbbá földbirtokosoknak alkalmat adni, hogy az okszerü gazdálkodást elsajátítsák, valamint hogy a gazdasági ipar terjesztéséhez hozzájáruljon. Tanfolyama a grófi ösztöndíjasok részére három éves volt, külső tanulók egy-két évre is fölvétettek. A tanév eleinte trimesterekre, utóbb félévekre volt beosztva. A tulajdonképi gazdasági szaktanulmányokon kivül a matematikai és fizikai-veterináriai szak részesült kiváló figyelemben. Az oktatás latin, német és magyar nyelven folyt. 1846-tól fogva ugy az oktatás, valamint az ügykezelés egészen magyar nyelven ment. 2. A parasztiskola, vagyis földmívelés-iskola célja az uradalom részére lendő cselédnevelés volt. A tanítást, mely olvasás, irás és számoláson kivül a gazdaság elemeire, gyümölcsészet, selymészet, méhészetre, stb. terjedt, felügyelet mellett főleg két grófi stipendiátus teljesítette. A tanfolyam nem volt szorosan meghatározva, a fölvett fiuk addig maradtak az iskolában, ameddig azt szükségesnek vélték. Az iskola 1789 elején nyilt meg. - 3. A Pristaldeum rendeltetése volt oly jogvégzetteknek a gazdasági jogba s egyáltalában a gazdasági ismeretekbe való beavatása, kik uradalmi ügyvédekké v. jogtanácssosokká készültek. Az 1804-1805-iki tanévvel nyitották meg. - 4. Az erdész és vadásziskola két, a felsőbb s az alsóbb osztályra oszlott. A felsőbb tanulóit önálló erdőkezelőkké képezték, az elsóbbiéból erdőőröket, erdőkerülőket neveltek. A felsőbb osztály tanfolyama három éves, előadási nyelv a német volt. Megnyilt az 1806-7. tanévvel. - 5. A kertésziskola a grófi kertész vezetése alatt állott, ki a szaktárgyakat tanította s a gyakorlati beavatást végezte, emellett elemi tanító vagy stipendiátusok is tanították a kertészekké képzendő fiukat. A tanfolyam két éves volt, gyengébbeket tovább is ott tartottak. - 6. A mérnökiskola célja volt kellő előképzettségü ifjakat a gazdasági építészetben, csatornázás, öntözés, hidak, malmok, iparüzletek építése és berendezése terén kiképezni, mivégből azok a két évi tanfolyamban nemcsak elméleti oktatásban részesültek, hanem e közben és az egy évi gyakorlatban a mesteremberek munkáját ellenőrizni, a számadásokat s az építési hivatal ülésein a jegyzőkönyvet vezetni tartoztak. A kézművesek számára berendezett vasárnapi iskolában a másodéves hallgatók tanítani tartoztak. A tanfolyam sikeres befejezése után a gróf a jelesebb hallgatókat saját költségén Pestre küldte mérnöki oklevél szerzése céljából, minek megtörténte után uradalmi mérnökképen néhányan közülök a Georgikonban a matematikai szakban mint tanárok is nyertek alkalmazást. A mérnöki iskola 1808. nyilt meg. - 7. A ménesmester- és lovásziskola feladata volt a ménesek részére szakképzett személyzet nevelése. Azonkivül olyanok is fölvétettek, kik a lovaglásban magasabb kiképeztetést nyerni óhajtottak. Eleinte a tanfolyam két, utóbb négy éves volt. A tanítást a Georgikon állattenyésztési és állatorvosi tanárai, két grófi lovászmester s egy istállófelügyelő végezte. Az oktatás magyar és részben német nyelven történt. Az iskola az 1807-8. tanévvel nyilt meg. - 8. A gazdaasszonyiskolában leányokat a háztartásban, kézimunkákban, baromfitenyésztésben, stb. képeztek ki, sőt az erkölcs-, illem-, egészségtanban, rajzolás- és zenében is kaptak oktatást. A tanfolyam három éves volt s két férfi s egy nő végezte a tanítást. Az iskola 1808. nyilt meg.

A Georgikon 51 évi fennállása közben 97 tanférfiu vett részt hosszabb-rövidebb ideig az oktatásban, kik közül 47 volt magának a Georgikonnak tanítványa. Több külföldi is találkozik köztük, de a törekvés az levén, hogy az oktatás magyar nyelven történjék, hazai erők képzésére mindig kiváló súlyt helyeztek. A jelesebb, tanári pályára alkalmasnak mutatkozó fiatal embereket, kivált Festetics György gróf, de fia László is jutalmazásokkal s egyéb kedvezményekkel ösztönözték szakképzettségük tökéletesítésére. Nagy összeget képvisel egymaga az a költség, melyet a tanárok külföldön való további kiképeztetésére és utaztatására fordítottak. A tanulók számára számos ösztöndíj, a cselédség részére jutalomdíj volt rendszeresítve. Eleinte, a Georgikon zsenge korában annak ügyét a grófi jószágkormányzó vezette, nevezetesen akkor, mikor a kormányzó Nagyváthy János volt, ki nemcsak a vezetésben, hanem a tanításban is részt vett. Utóbb, az iskolai intézmények és a tanszemélyzet szaporodása következtében, a Georgikon mindinkább iskola, sőt főreáliskolai jelleget öltvén magára (egykoru német leirások akadémiának címezték), önálló szervezetet és kezelést kapott. Élén az archon állott, ki a gróf a tanárok közül kiszemelve nevezett ki, utóbb a tanári kar volt az archon megválasztásával megbizva és a gróf csak a megerősítést tartotta fenn magának. Több archon a választás megújítása nélkül is megerősíttetvén tisztében, éveken keresztül viselte azt. Az archon az összes tanügyet vezette, fegyelmi joga volt, a gyüléseken elnökölt, a jószágkormányhoz havonkint jelentést tett; működéséért külön fizetési pótlékot élvezett. A tiszttartó, vagy mint eleinte nevezték, a főgazda, ki egyúttal a gazdaság tanára volt, a Georgikonhoz kapcsolt gazdaságot vezette; jelentéseit közvetlenül a jószágkormányhoz terjesztette be. A számvivő v. számtartó mindenkor a gazdaságtan helyettes tanára, a számadásokat vezette.

A Georgikon rendelkezésére bocsátott gazdaságot 1799. szakították ki, 1802. szőllő és erdővel egészítették ki. A szántóföld 241, a rétek 118, a kertek 21, a szőllő 5, az erdő 150, a majortér 8, összesen 543 holdat tett. 1810. a gazdaság területét 902 holdra egészítették ki. A major, Keszthely város délnyugati részén elterülve, amely mai napig is Georgikon-major nevet visel, számos, legtöbbnyire kőépületből állott; mellette voltak a kőfallal bekerített kertek, szemben vele a fáskert (park), a legkülönbözőbb fák és cserjék dendrologiai gyüjtménye; a major közvetetlen szomszédságában terült el a kisérletekre szánt térség és vele összefüggésben a szántóföldek, rétek, gyümölcsös, epreskert, stb. A szántóföldek számára Thaer Albrecht (l. o.) hozzájárulásával állapították meg a váltórendszer szerinti vetésforgót. Az állattenyésztésre különösen nagy súlyt helyeztek; különféle fajta szarvasmarhát, lovat, juhot, sertést, stb. tartottak. Ahol valami hires tenyésztés femerült, Festetics György gróf abból okvetetlenül szerzett állatokat. Még angorakecskét is tenyésztettek, melyet Persiából hozattak. Az 1848. tanévnek tekintettel a felmerült eseményekre, a szokottnál korábban kellett volna befejeződnie s a vizsgálatok jun. 19-ére voltak kitüzve, az ifjuság azonban annak kijelentése mellett, hogy a szabadságharcban részt venni hazafiui kötelességének tartja, ezt május. 24. az archon előtt tömegesen és ünnepélyesen kijelentette, mire a bizonyítványok a vizsgálatok eredménye nélkül kiszolgáltattatván, az ifjuság Keszthelyt elhagyta s a Georgikon ezzel megszünt, a szabadságharc lezajlása után pedig annak újból való megnyitására kisérlet sem történt, 17 évvel később, teljesen megváltozott viszonyok között, nyomába lépett a keszthelyi magyar kir. gazdasági tanintézet (l. o.). Részletesebb adatok találhatók a Georgikonról hiteles okmányok alapján Deininger J., A keszthelyi magyar kir. gazdasági tanintézet évkönyve az itt fennállott Georgikon rövid történeti vázlatával (Keszthely 1888) címü művében.

Keszthelyi Helicon

l. Helikoni ünnepek.

Keszthelyi kódex

irott magyar nyelvemlék 1522-ből. Negyedrét alaku, teljesen hiánytalan papiros-kódex. Pár későbbi eredetü lap kivételével egy kéz irása, Velikei Gergelyé, ki a 450. lapon levő feljegyzés szerint 1522. Lékán (Vas) készítette. Tartalma: a zsoltárok, néhány himnusz és imádság. A zsoltárfordítás, valamint a Te Deum laudamus kezdetü himnusz s néhány imádság azonosak a Kulcsár-kódexbeliekkel (1539); ami azonban a K. 413. lapján tul következik, az a Kulcsár-kódexben nincs meg. Mindkét kódex egy közös eredetiből való másolatnak látszik, amely alkalmasint maga is csak másolat volt. A zsoltárfordítás sok tekintetben emlékeztet a Döbrentei-kódex zsoltáraira. A keszthelyi Festetics-féle könyvtár tulajdona. Kiadta Volf György a Nyelvemléktár XIII. kötetében. A rá vonatkozó irodalmat v. ö. Zolnainál, Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig (1894).


Kezdőlap

˙