Kevermes

nagyközség Csanád vármegye battonyi járásában, (1891) 3734 magyar lak., gőzmalommal.

Keverő szántás

v. keverés, a fekete ugar rendszeres megművelésénél a harmadik szántás. Az első szántás a tarlótörés vagy ugarolás, melyet őszkor kellene végezni, azonban többnyire csak tavaszkor végezik, a második a forgatás, a harmadik a K., a negyedik a vetőre szántás. A K. helyett gyakran porhanyítást vagy grabberozást alkalmaznak, néha az idő rövidsége miatt el is marad a K.

Kevert gyapju

(ném. Mischwolle) az, mely részint a bőrön fészekszerüen elhelyezett valódi gyapjuszálakból (l. Gyapju), részint egyenletesen eloszlott fényszőrökből (l. Fénygyapju) áll. Utóbbiak durvábbak és hosszabbak, mint a valódi gyapjuszálak, rendesen a gyapjufészecskék közepében egyenkint állanak s néhány valódi gyapjuszél veszi őket körül, a gyapju fölött kiálló végeik pedig csavarodott pamacsokká egyesülnek. A K. értéke első sorban attól függ, hogy mennyi valódi gyapjuból és mennyi fényszőrből áll, mert utóbbi kevesebbet ér. A K.-ból posztót csak akkor lehet készíteni, ha kevés fényszőr van benne, de ekkor sem nyerhető belőle értékes posztó, mert a fényszőrök nem kallózhatók, ezért rendesen sima szövetek és pokrócok készítésére használják. A K. nagyon gyakori, mert a legtöbb juhfajtának ilyan gyapja van; ugyanis K.-ja van a rackának, miért is némelyek a K.-t nálunk egyenesen rackagyapjunak is nevezik; ilyen továbbá a hanga-, láp-, nagyfülü, parlagi, hegyi, kövérfaru és kövérfarku juh gyapja.

Kevert szén

(bány.), l. Bányaszén.

Kévés oszlop

a csúcsíves építészetben használt formája az oszlopoknak; l. Pillérköteg.

Kevés pala

vastagon palás csillámpala, sötét fekete konkréciókkal, melyek a palásság irányában sajátságos kévealaku rajzokat mutatnak. Valószinüleg andaluzit-halmazoknak elváltozásából állottak elő ezek a konkréciók. Muszkovit csillám és quarc a K. főelegyrészei, rendesen még barna szinü biotit is csatlakozik ezekhez.

Keve vármegye

a mai Torontál és Temes vármegye déli részén, a Duna baloldalán, keleten a Karas torkolatáig, nyugaton a Dunáig és a Temesig terjed. Közepe táját a terméketlen és néptelen Maksond mezeje foglalta el, melynek csak egy része volt az alibunári és deliblati mocsaras, homokos vidék. A Névtelen Jegyző (44. fej.) szerint a honfoglaló magyarok elől Glád vezér Keve várába menekült, de csakhamar feladta a várat. A görögországi hadjáratokból 1073. visszatérő László és Géza hercegek, Thuróczy krónikája szerint, itt váltak el egymástól. 1201. már mint vármegyét, sőt 1238. egyúttal mint váráispánságot említik. 1223. III. Honorius pápa Margitot, III. Béla leányát, Kevevár és az egész vármegye úrnőjének nevezi; ezen Keve alatt azonban a Pétervárad és Illok közt levő Kőt v. Bánmonostort kell érteni. K. első ismert comese Achileus; a vármegye székvárosában, Kevében, többször megfordult IV. László és Nagy Lajos király s ennek és szerencsés fekvésének tulajdoníthatni, hogy a királyi városok közé emelkedett. 1392. már mint ilyet említik. Várának fentartását s védelmét Zsigmond király 1435. a város lakosainak kötelességévé tette. Mig 1439. már megszöktek rác lakosai Murád szultán 130,000 főnyi serege elől, a magyarok otthon maradtak s ezeknek kiváltságait 1453-ban V. László meg is erősítette; ugyanakkor azonban gondoskodott a Csepel szigetére menekült kevei rácokról is, kiknek Ábrahámteleke nevü gyarmatát utóbb Kis- vagy Rác-Kevének nevezték. Hunyady János az ország D-i részének védelme közben többször tartózkodott e vidéken, hol Kevén kivül a vármegye területén még két vár, Dombó és Tornistya, Kevén kivül két város, Barlad és Pancsaly (a mai Pancsova) és 66 helység állt. Várai azonban csakhamar pusztulásnak indultak, mindamellett, hogy Keve megerősítését az 1478. országgyülés is elrendelte. 1439-től fogva a főispánjainak neveit sem ismerjük. 1551. a török hadjárat ugy látszik teljesen megsemmisítette a vármegyét és csakhamar Kevét is, mely azonban a török hódítás második felében Kubin néven kezdett szerepelni. A törökök kiűzetése után nevét teljesen elveszítette a vármegye s katonai igazgatás alá jutott. A katonai határőrvidék feloszlatásával az 1876. XXXIII. t.-c. részint Temes, részint Torontál vármegyéhez csatolta, noha 1872. a magyar akadémia is folyamodott visszaállításért.

Kevi-Szőllős

(Szőllős, Szeleus), nagyközség Torontál vármegye alibunári j.-ban, (1891) 2902 oláh lakossal.

Kew

(ejtsd: kjú), falu Surrey angol grófságban, 10 km.-nyire Londontól, a Themse jobbpartján, vasút mellett, (1891) 2076 lak., királyi kastéllyal, mely III. Györgynek volt kedves lakóhelye és földünk leggazdagabb botanikus kertjével. A botanikus kert 110 ha. 1730 óta koronabirtok; kiváló része a pálmaház (110 m. hosszu és 20 m. magas) és a téli kert. Fölvirágoztatására igen sokat tett Hooker, a hires botanikus.

Kewaunee

(ejtsd: kjuoni), county Wisconsin É.-amerikai államban, 900 km2 területtel, 15,800 lak., K. székhellyel.


Kezdőlap

˙