Királyi küldöttek

(missi dominici, missi Regii) Nagy Károly birodalmának közigazgatási szervezetében a királynak közegei (egy gróf és egy püspök), kik évenkint az egyes grófságokban a grófoknak és más közigazgatási közegeknek hivataloskodását megvizsgálták s ha hivatalból vagy panasz folytán törvényellenesnek v. mulasztásnak nyomára jutottak, a vétkes közeget felelősségre vonták. Ily minőségükben a K. a birodalom közrendjének, vagyis az ugynevezett királyi békének (Königsfrieden) fentartásában nagy szerepet játszottak.

Királyi legfőbb kegyúri jog

Magyarország apostoli királyának felségjoga, melynek erejénél fogva: a) a király adományoz minden nagyobb egyházi javadalmat, vagyis kinevez érseket, püspököket, apátokat, prépostokat, kanonokokat, ugy valóságosokat, mint címzeteseket, a pápának csak a kinevezett főpapoknak megerősítése levén fentartva, oly értelemben azonban, hogy a cím, a rang s a javadalom a kinevezettet a kinevezés erejénél fogva már megilleti; a pápai megerősítéssel a kinevezett csak a püspöki rend s a lelki ügyekben való törvényhatóság jogait szerzi meg. Vagyis a magyar király nem prezentál, nem postulál, hanem egyenesen kinevez (nominat) s a javadalmat adományzozza (dat, donat, confert). Törvényeink erre vonatkozlólag már a XV. sz.-tól kezdve azt rendelik, hogy az egyházi javadalmak érdemes hazafiaknak, s ne idegeneknek és ingyen adományoztassanak, s hosszabb ideig üresedésben ne hagyassanak, s hogy egy személynek egynél több javadalmat adományozni nem szabad; b) a király az általa kinevezett főpapokat eyik javadalomból másikba áthelyezheti; c) új érsekségeket s püspökségeket felállíthat, a fennállókat feloszlathatja (igy Ferenc király az egri püspökségből alkotta az egri érsekséget, a kassai s a szatmári püspökségeket. Mária Terézia 8 új püspökséget állított fel); d) az egyháznak jogai, az egyházi alapítványok s a javadalmak fölött őrködik, a javadalmasoknak jövedelmeit, kik a reájuk bizott egyházakat és javadalmakat pusztulni engednék, zár alá vétetheti; e) a megürült javadalmak jövedelmeit az üresedés tartama alatt húzza; f) a főpapok szerzeményeiben a Kolonics-féle egyezmény (l. o.) értelmében örököl. L. még Kegyuraság, hol legújabb magyar irodalma is található.

Királyi mértékü eke

(aratrum Regalis mensurae), a régi magyar jogban dívott mértéknem szántóföldek, erdők stb. terjedelmének meghatározására. Egy K. = 150 kir. mértékü hold (jugera Reg. mens.); egy holdnak hossza 72, szélessége 12 kir. öl (ulna Regalis). Verbőczy közli az alapmértéket, mely 16-szor véve, egy kir. mértékü ölet tesz. Az alapmértéknek hossza nem egészen 19 cm. A Corpus Jurisban közölt alapmérték az eredetinél 1 cm.-rel rövidebb.

Királyi művészet

l. Szabadkőművesség.

Királyi pálca

l. Koronázási jelvények.

Királyi privilegiumok

l. Királyi kiváltságok.

Királyi rendeletek

szabályrendeletek, a király, illetve a kormány által kibocsátott rendeletek, amelyek, amennyiben a végrehajtó hatalom rendes hatáskörben kibocsáttattak végleges, különben csak ideiglenes érvénnyel birnak, amig tudniilik a törvényhozás által meg nem erősíttetnek. Mint különösen fontos K. említendők: a miksai bányarendelet 1573-ból; az urbariumok; II. Józsefnek a protestánsok házasságát szabályozó s most is érvényes 1786 márc. 6-iki rendelete.

Királyi tábla

l. Királyi itélőtábla.

Királyi tanácsos

a király által adományoztatni szokott cím.

Király itélőszéke

a király, mint az igazságszolgáltatásnak főkezelője (Summus justitiarius Regni) által az állam legelőkelőbb méltóságainak és legjelesebb jogtudósainak közreműködése mellett személyesen gyakorolt igazságszolgáltatás. Az 1222-iki ugynevezett arany bulla rendeleténél fogva a király minden évben Székesfehérvárt K.-t tartott. Ilyen K. volt a német birodalomban a Curia principum; Franciaországban az Assises du Roi; Angliában a Curia Regis.


Kezdőlap

˙