Kismarton-Váralja

l. Kismarton.

Kismedve

(Ursa minor), már Thales által említett csillagzat az északi sark tőszomszédságában. 28, szabad szemmel látható csillaggal, melyek közül 7 feltünőbb, közöttük két másodrendü és egy harmadrendü csillag, teljes, de fordított mása a nagymedvének. Utolsó farkcsillaga, a ursae minoris másodrendü, és jelenleg csak 1° 15'-cel áll el az egéi pólustól, ugy hogy minden csillagászati mérésnél e kiváltságos helyzete folytán főszerepet játszik. 18'' távolságban kilencrendü kisérővel bir; távolságát sikerült megállapítani: a fénysugára 47 évig van úton, mig tőle hozzánk ér, és tömege a Napénak mintegy 2/5-ét teszi. Lassu napi mozgása folytán Mädler és mások könnyü szerrel nappal is figyelhették e különben igen jó távcsövet követelő kettőscsillagot. A mitologia szerint a K. Arkas, Kallisto fia és arkádiai Lykaon unokája, kit Jupiter medve képében az égre tett.

Kis művészetek

l. Iparművészet.

Kis-németek

névvel jelölték azelőtt Németországban azt a pártot, mely az ugynevezett «Kis-Németország» megalapítására, vagyis arra törekedett, ami 1866. be is következett, t. i. Ausztriának, mint csak részben német államnak kizárására és a tiszta német államoknak Poroszország hegemoniája alá való helyezésére. Mindazonáltal ama politikai pártok, melyek e célra törekedtek, soha sem használták a fentebbi elnevezést, ellenkezőleg csak gúnyképen lett az reájok ruházva. A K. ellenlábasai a nagynémetek, mely párt Poroszország hegemoniáját és az örökös császárság eszméjét elvetette. Mig déli Németországban és Ausztriában a nagynémetek domináltak, Észak- és Közép-Németország lakói többnyire a K.-hez és azok programmjához szítottak.

Kisnyolcad

a zenei hangterjelem beosztása szerint kis c, d, é, f, g, á, h betükkel jeleztetik minden vonás nélkül.

Kis-orosz nyelv és irodalom

l. Orosz nyelv és irodalom.

Kis-oroszok

szláv néptörzs, délnyugati Oroszországban, Galiciában és Magyarországon; feloszlik tulajdonképeni K.-ra és ruténekre. A XIII. és XIV. sz.-ban a mostani kijevi, poltavai és csernigovi kormányzósági kerületekben élvén, onna lassankint minden irányban elterjedtek. Tájnyelv járásukra nézve három csoportra oszlanak: a volga-podoliaira, a galiciai és a magyar (máskép kárpáti) dialektusra. A kis-oroszok magas, sugártermetü népfaj, barna fürtös hajjal és finomabb vonásokkal. A nők kellemét a csinos nemzeti öltözet jól kiemeli. Rendkivül fogékony költői kedéllyel birnak, dalaik tele vannak a természettől ellesett szép s jelentős képekkel; zenéjük méla, de kellemes. Jellemük árnyoldala a babona, makacsság, lassuság és ravaszság, melyet néha tulzott naivsággal szeretnek eltakarni. Lakóházaik többnyire utcák hijával rendetlenül vannak építve; maga a ház (hata) fából és vályogból készül, szalmával vagy sással van födve és szépen kimeszelve, köröskörül pedig konyhakerttel körülvéve. Főfoglalkozásuk a baromtenyésztés, földmívelés, halászat, kertészet, méhtartás és fuvarozás. Ipari munkák előállításában is ügyességet tanusítanak és kaszájokkal néha messze elvándorolnak. A csumak (fuvaros) a tengerparti városokban vett sóval és halakkal kalmárkodik. A nagykereskedés most már kizárólag az oroszok és zsidók kezében van. Európai Oroszországban a kis-oroszok az említett kormányzóságokon kivül még Podolina, Volhinia és Harkovban fordulnak elő, továbbá Voronesben, Hersonban, Tauria, Besszarabia, Lublin és Podlachiában laknak; számra nézve összesen 13 millió; Galiciában 2.835,674 rutén van, Bukovinában 270,275, Magyarországon összesen 384,231, ezek közül Máramaros vármegyében 122,528, Bereg vm.-ben 81,907, Ung-vm.-ben 46,521, Sáros vm.-ben 35,019, Ugocsa vm.-ben 32,076, Zemplén vm.-ben 31,036, Szepes vm.-ben 17,518, Bács-Bodrog vm.-ben 9163, Horvátországban 3606.

Kis-Oroszország

(Malorosszija), tágabb értelemben Ukrajna (l. o.); magában foglalja európai Oroszország DNy-i részét, illetőleg Kijev, Harkov, Csernigov és Poltava kormányzóságokat.

Kisorsolás

néven nevezik azt az eljárást, mellyel több egynemü és egyenértékü dolog közül sorshúzás útján választanak ki néhányat, hogy ezek az előre megállapított kedvezményekben részesíttessenek, vagy terhek elviselésére kijelöltessenek. Közönségesen, legáltalánosabban az egyenértékü kötvények vagy sorsjegyek alapján felvett állami és magánkölcsönök törlesztésénél és a nyeremények kiadásánál fordul elő a K., amely előre meghatározott időközökben, évenként egyszer vagy többször történik s ilyenkor mindig bizonyos számu kötvény vagy sorsjegy kerül kihúzásra. A kamatozó adósságok egyes törlesztendő fajtáinál a törlesztési terv ugy van elkészítve, hogy az évi annuitásból a kamatok kifizetése után fentmaradó összeggel a kötvények egy részét kell vissza váltani; a visszaváltandó kötvények már most sok esetben K. útján állapíttatnak meg. Azoknál a kölcsönöknél pedig, amelyeknél az adós által fizetett kamatok vagy egészben vagy részben nyeremények alakítására fordíttatnak, a nyerő kötvények határoztatnak meg a K. által. Vannak esetek, hogy a törlesztési K. és a nyeremény-K. egyesíttetnek, néha azonban külön választatnak. A nem kamatozó sorsjegyeknél ugyanis ugy állapítják meg a törlesztési tervet, hogy az annuitás tőketörlesztő részletét felosztják annyi részre, ahány sorsjegynek a névértéke kitelik abból; azután a kamatrészletből annyi kisebb-nagyobb nyereményt alkotnak, hogy minden visszaváltandó kötvényre essék valamekkora nyeremény és ezeket a nyereményeket egyenként hozzáadják egy-egy sorsjegy névértékéhez, miáltal megtalálják az egy-egy sorsjegyre kifizetendő részletösszegeket. Hogy az akként megállapított összegek közül melyik jut egyikre s másikra, azt K. által határozzák meg s a kifizetett összegek az illető sorsjegyeknek törlesztését is, meg nyereményét is magukban foglalják. Máskor azonban a törlesztési K. a nyeremények K.-ától elválasztatik s ilyenkor a törlesztési húzáson kisorsolt kötvények a nyereményhúzásnál még szerepelnek s megfordítva. A sorsjegyek és kötvények rendesen sorozatokba vannak osztva, amelyek mindnyájan bizonyos mennyiségü számot (1-100-ig stb.) foglalnak magukban; éppen azért kell megkülönböztetnünk a sorozathúzást a számhúzástól, amelyek némelykor egyszerre ejtetnek, máskor pedig a számhúzás csak bizonyos idő (egy vagy több hó) mulva következik a sorozathúzás után. Ugyancsak K. által határozzák meg az osztály-sorsjáték nyerő sorsjegyeit és a számsorsjáták nyerő számait.

Kis-Pál

Nagy Ignác irói álneve.


Kezdőlap

˙