Kizárás

a könyvnyomdászatban általában mindenféle ürpótló anyag, mint spáciumok, negyed-, harmad, fél- és egész négyzetek, quadratok s nagyobb ürpótlók. A K. alacsonyabb a betüknél s ennek következtében a nyomtatványon a helyüknek megfelelő ür fehéren marad.

Kizárási jog

a jog valakit valamely hivatalból v. tisztségből kirekeszteni. Igy p. nem lehet gyám az, kit az atyai hatalmat gyakorló atya a gyámságból kizárt. Különösen K. (jus exclusivam dandi) alatt értik az ausztriai császárnak, a spanyol királynak s a francia fejedelemnek azt a jogát, melynél fogva pápaválasztásnál egy nekik visszatetsző egyént a választásból kirekeszthetnek. A K. szándékát a választás végbemenetele előtt egy meghatalmazott bibornok által ki kell jelenteni; a megejtett választás után kijelentett tiltakozás tekintetbe nem vehető.

Kizáródás sérveknél

l. Incarceratio.

Kizdia

nagyközség Temes vármegye lippai j.-ban, (1891) 1604 oláh lak.

Kiziani

l. Kilva.

Kizikosz

(lat. Cyzicus), miletoszi gyarmat Frigiában a Propontisz egyik félszigetén, a Dindimon és Arktosz hegyek lábánál. A peloponnezusi háboruig jelentéktelen lévén, Athén és Miletosz rovására gyorsan felvirágzott; Kr. e. 365. kiverte a persa őrséget és hatalmas erődítvényektől övezve a pergamumi királyok és a rómaiak segítségével megtartotta függetlenségét, sőt Mithridates (l. o.) ellenében Kr. e. 74. oly hősiesen védelmezete magát, hogy jutalmul jelentékeny területet kapott és libera civitas lett, de Kr. e. 20. egy időre, tiberius alatt végképen római uralom alá került. Mindamellett kiváló város maradt; pénzei (28 drachmás staterek) és liliomból készült arckenőcse (unguentum irinum) nem kevésbbé biztosították hirnevét, mint középületei (erődítvények, szinház, Aristides szofista által díszített Hadrián-templom), melyeknek romjai a Kapu-Dagh félszigeten maig láthatók. Az első nagyobb csapást a Kr. u. 443. évi földrengés mérte a városra, majd az, hogy 675. az arabok elfoglalták. Jelenleg csak pezsgőre emlékeztető bora őrizte meg nevét, nemkülönben egy püspöki cím, melynek viselője rangban negyedik a konstantinápolyi patriárka után.

Kizil

(török) a. m. vörös. Összetételekben, főleg pedig helynevekben gyakran fordul elő. Igy p. Vörösvár törökül K.-hiszár. K.-gurus, l. Gurus.

Kizilbás

(török) a. m. vörös fejü, a persák és a törökországi siiták gúnyneve. E nevet onnan magyarázzák, mert a persa katonák, kik a Szefi-dinasztia idejében Törökország ellen harcoltak, vörös sapkát hordtak a fejükön.

Kizil-Irmak

(vörös folyó), az ókori Halys, Kis-Ázsiának legnagyobb, 915 km. hosszu folyója. A Kössze-Dagh D-i lejtőjén, Zarrától 26 km.-nyire ered; eleinte NyDNy-nak, azután Ny-nak és végre É-nak folyik. Bafira alatt mint 50 m. széles folyó ér a síkságra és azután számos ágban a Fekete-tengerbe torkollik. Száraz időben vizben igen szegény. Mellékfolyói a Delidse- és a Gök-Irmak (l. o.).

Kizil-Jart

hegylánc a Pamir-fensíkon, l. Bolordagh.


Kezdőlap

˙