Klikk

l. Clique.

Klima

l. Éghajlat.

Klimakterikus idő

(tempus climactericum), az asztrologiában minden vészt hozó idő, azaz oly idő, melyben két égi test, első sorban két bolygó konstellációja rosszat jelentett; p. a Mars és Vénus divergenciája háborut és éhséget hozott, stb.

Klimakterium

(gör.), tulajdonképen lépcsőt jelent, de átvitt értelemben már a görögöknél is az élet veszélyesebb szakaszát, fordulópontját jelentette; különösen a 63-ik évet tekintették annak (Varro). Manapság az orvostudomány műszava és a nő amaz éveit jelenti, amikor kihalófélben vannak a belső nemi szervek (méh és függelékei) élettani működései: az ovuláció és a menstruáció (l. Hónapszám). A K. nálunk az 50. év körül következik be és lényege a petefészkek sorvadásában van. Ez az oka az összes vele járó tüneteknek és zavaroknak. A bizonyságot erre a mesterséges klimax adta, amikor a petefészkek kiirtásával siettetjük a hónapszám kimaradását.

Klimásítás

(acclimatisatio), szoros értelemben véve annyi, mint forró földövi növényeket kényszeríteni, hogy hazai növényeink életviszonyaiban osztozzanak, körülöttünk a szabadban önmaguktól, elfagyás nélkül ugy éljenek és gyarapodjanak, mint az idevaló növénytipusok. Ez napjainkban élénken meghányt-vetett, de idáig még egyáltalában meg nem oldott kérdés. Ily értelemben a K. általában hiu ábránd. A növények ilyenkor t. i. egyidőben nemcsak az áthelyezést, hanem az életmód megváltozását is el kellene viselnie, ezért a K., vagyis a növény szervezetének új biologiai viszonyokhoz való alkalmazkodása mai nap, tapasztalás szerint lehetetlen. A K. tágabb értelemben a. m. honosítás (l. o.), de ez egészen más fogalom.

Klimatikus gyógyhely

l. Éghajlati kúra.

Klimatologia

(gör.) a. m. éghajlattan, a tágabb értelemben vett meteorologiai tudomány egyik ága, melynek célja, hogy a föld különböző részeinek éghajlatát megállapítsa. Természeténél fogva inkább leiró tudomány, de körébe tartozik azon okok kiderítése is, melyek a klimatikus viszonyok különbözőségeit okozzák.

Klimax

l. Emelkedés és Klimakterium.

Klimkovics

1. Béla, festő és rajztanár, szül. Kassán 1833 márc. 24., megh. u. o. 1885 febr. 10. Hajlamot érezvén a művészi pályára, 1851. Bécsbe ment s ott a festőakadémián két évig tanult. 1853. a családfentartás gondjai reá nehezedvén, hazament s a festésből élt. Később magánrajziskolát alapított, melyből számos kitünő tanítvány (Benczur Gyula is) került ki. 1861. a kassai főreáliskola rajztanárává nevezték ki s mint ilyen mind haláláig működött. K. főkép a genre-festésben tünt ki, közkedveltek voltak oltárképei is. Aquarelljei közül megemlítjük: A műutazók, A libapásztornő, Kovács a falu végén, A gyalogposta, A szüret, Kút a falu végén, Ki a legény a csárdában? Nagy érdemei vannak K.-nak a felső-magyarorzsági muzeum-egylet alapítása körül, amelynek igazgatója is volt. V. ö. Felső-magyarországi Muzeum VI. évkönyvét (1885).

2. K. Gábor, katona, az előbbinek ikertestvére, szül. Kassán 1833 március 24., megh. u. o. 1891 május 6. Az 1848-iki szabadságharc kitörésekor mint 15 éves fiu félbeszakítva gimnáziumi tanulmányait, fölcsapott honvédnek s a hires vörössapkás 10. zászlóaljba soroztatott be a lengyel származásu Lapinszky parancsnoksága alatt álló tüzérséghez. H. csakhamar tűzmester lett s 26 csatában részt véve, bekalandozta az egész országot. A világosi fegyverletétel után büntetésből a 34. osztrák gyalogezredbe közembernek sorozták be s az omützi várba eszkortálták. Vasszorgalmával azonban felküzdötte magát s 3 évi szolgálat után őrmester, 7 évvel később pedig hadnagy lett. Végigküzdötte az 1859-iki olasz, az 1864-iki dán és az 1866-iki porosz hadjáratokat és kitüntetést is nyert. A königgrätzi harcmezőn megsebesült s aztán Danzigban porosz fogságba került. Nagy érdeme volt a kassai felső-magyarországi muzeum-egylet alapítása és fejlesztése körül.

3. K. Ferenc, festőművész, az előbbinek bátyja, szül. Kassán 1826 aug. 31., megh. Budapesten 1890 ápr. 9. Gimnáziumi tanulmányai végeztével 1845. Egerbe ment, ahol arcképekre kapott több rendbeli megrendelést. Azután Pestre jött s 1846-1848. Marastoni műtermében dolgozott, majd beállt honvédnek és vigig küzdötte a szabadságharcot. Ennek legyőzetése után 1856-ig Magyarország különböző vidékein élt, oltár- és arcképeket festve, aztán Párisba ment, honnan csak három év mulva tért vissza. 1869. rajztanári állást vállalt a főváros V. ker. állami gimnáziumában, ahol több mint 20 évig működött. K. festett tájképeket, arcképeket, különös előszeretettel azonban az egyházi és történelmi festészetet művelte. Ez utóbbi irányu művei közül nevezetesebbek: Salamon és László kibékülése Szt. István sírjánál 1083. és Salamon király végpercei a Pola melletti barlangban. Művészi jubileumát kevéssel halála előtt ülték meg a budapesti művészek. Nagy érdeme azonkivül az, hogy a felső-magyarországi muzeum alapítását ő kezdte meg. V. ö. Vasárnapi Ujság (1889).

Klimm

Mihály, vizmérnök, szül. Budán 1851. Mérnöki tanulmányainak teoretikus részét ugyancsak Budán, a királyi József-műegyetemen végezte s ezen az intézeten már az 1870-71. és 1871-72. tanévekben asszisztense volt Kruspér Istvánnak. A vizépítésben való kiképzése céljából K. még 1872. elment külföldre, hol részt vett a hamburgi kikötőépítésben, a szászországi Elbe-szabályozás, 1875-78. években pedig német birodalmi szolgálatban állván, a Rajna-szabályozás művében. Midőn 1878. a királyi József-műegyetemen a vizépítés tanítására külön tanszék állíttatott fel, erre K.-et hivták meg s kevéssel később 1879. ki is nevezték nyilvános rendes tanárrá. Ebben a minőségben főleg a folyószabályozás terén szerzett dús tapasztalásait igyekszik hallgatóival közölni. K. honosította meg a magyar műegyetemen már 1882 óta a vizmérő-gyakorlatokat és ő létesítette a műegyetem vizmérő-állomását is Nagy-Maroson. 1889-90. és 1890-91. tanévekben rektor volt, 1888. a tiszai árvizek alkalmából pedig nagyérdemü működéseért kir. tanácsosi címet nyert.


Kezdőlap

˙