Knaack

Vilmos, bécsi szinész, szül. Rostockban (Mecklenburg) 1829 febr. 13., megh. Bécsben 1894 okt. 29. Alig van nagyobb német város, melynek szinpadján az 50-es években meg nem fordult. 1852. Berlinbe, 1857. Bécsbe került, hol a Karl-szinháznál mint elsőrangu komikus hirnevét megalapította. 1882-88-ig Európát és Amerikát járta be; 1888-tól kezdve pedig haláláig újra a Karl-szinház kötelékébe tartozott. Budapesten 1860 óta minden évben játszott, hol a német szinházban, hol a városligeti szinkörben, mignem a német muzsa onnan is kiszorult.

Knab

Ferdinánd, német festő, szül. Würzburgban 1834 jan. 12. Eleinte Heideloffnál Münchenben építészetet tanult, majd Münchenben a festészetre adta magát és Rambergnek meg Pilotynak volt tanítványa. Nagyobb képei: Elhagyott román stilü kolostor temetője; Római töredékek; Római síremlék; Renaissance-kori várrom; A parkban; Kolostorudvar; Római tájkép; Olasz várudvar; Római fürdők; Rom a Campagnában. Bajor királyi udvari festő.

Knabl

1. József, német szobrász, szül. Fliessben (Tirol) 1819 jul. 17., megh. Münchenben 1881 nov. 3. Entres és Sickinger tanítványa volt Münchenben és főleg a fafaragás középkori művészetének fölelevenítésével szerzett érdemeket. Legsikerültebb művei: Krisztus keresztelését ábrázoló csoport a morgentheimi templomban; a szentek szobrai az augsburgi székesegyház egyik oltárán; Krisztus és az apostolok életnagyságu csoportja a veldeni templom főoltárán; A királyok imádása, Waalben; Szűz Mária márványszobra a marienbergi templomblan; szt. Anna szobra az eichstädti székesegyházban. Valamennyi közt a legkitünőbbek a müncheni Boldogasszony-templom főoltára számára készült, Mária megkoronázását ábrázoló faragványai.

2. K. Károly, német festő, az előbbinek fia, szül. Münchenben 1850 jan. 26. Eleinte szobrász volt, de utóbb Piloty vezetése alatt a genrefestésre adta magát. Legismertebb képei: A meglopott zsugori; Cipész műhely; A kis citerás; A vadorzó; Faszállítás a bajor hegységben.

Knapdale

l. Cantyre.

Knapp

József Ármin, botanikus, szül. Alsó-Köröskényben (Nyitra) 1843 máj. 14. A gimnáziumot Nyitrán és Budapesten végezte. 1863. Bécsbe az orvosi fakultásra ment, de az anyagi viszonyok itt tanulmányait befejezni meg nem engedték. 1876. mint koleraorvos szülőmegyéjében működött, 1871-72., 1876-85. Bécsben az Allgemeiner österr. Apotheker-Verein herbariumának konzervátora, 1873-76-ban a kolozsvári egyetem növénytani tanszékének tanársegédje, 1885-ben 7 hónapon át a bécsi botanikus kert demonstrátora volt, 1890 óta a bécsi Hofmuseum botanikai osztályában működik. Számos vidéket beutazott és kutatott növénytanilag. A rostocki egyetem (Die bisher bekannten Pflanzen Galiziens und er Bukowina, Bécs 1872) a Doctor philosophiae et artium libralium Magister oklevéllel tüntette ki. 1863 óta egész sereg cikket, biográfiát, referátumot, fordítást, kivonatot, s pedig néha jó vaskosat közölt a pozsonyi és bécsi Verhandlungen des Vereines für Naturkunde zu Pressburg und der k. k. zoologisch-botanichen Gesellschaft, az Oesterreichische botanische Zeitschrift, a Zeitschfrift der k. kön. geographischen Gesellschaft und des allgemeinen österreichischen Apotheker-Vereines, a Berichte der physiographischen Commission (Krakó), a regensburgi Flora folyóiratokban, Petermann Geographische Mittheilungen-jében (Gotha), a Botanisches Centralblatt-ban (Cassel), a Botanicher Jehresbericht-ben (Berlin), sőt a Wanderer és a Deutsche Zeitung napi lapokban is. Hazai flóránkat legközelebb érintik: Phanerogame Flora der Stadt Neutra; Ein Ausflug in das Bars-Honther Komitat; Prodromus florae comitatus Nitriensis; Zwei Tage im Baranyaer Comitate; Botanische Streifzüge durch Slavonien, végre Die bisher bekanntenn Pflanzen Slavoniens (Schulzerral és Kanitz-cal, Bécs 1866). Ascherson, Blocki, Juratka, Kanitz és Mueller Ferdinánd báró egyes növényeket K. nevéről neveztek meg (Dianthus Knappis etc.).

Knapp

1. Albert, német egyházi költő korunkban, szül. Tübingában1798 jul. 25., megh. Stuttgartban 1864 jun. 18., hol evangelikus lelkész volt. Saját költeményeiből is több füzetet adott ki, melyek széles körben elterjedtek, de különösen jó szolgálatot tett az általa 1833-53. kiadott Christoterpe címü almanachszerü művével, melyben számos kiváló egyházi költeményt és becses életrajzokat közöl; kedvezően fogadták Evangelische Liederschatz für Kirche u. Haus (2. kiad. Stuttgart 1850) címü művét. V. ö. Lebensbild von A. Knapp. Eigne Aufzeichnungen, fortgeführt von seinem Sohn (1867).

2. K. Frigyes Lajos, német kémikus és technologus, szül. Michelstadtban (Odenwald) 1814 febr. 22. Giessenben és Párisban tanult; 1838. magántanár, 1841. rendkivüli és 1848. a kémiai technologia rendes tanára lett Giessenben. 1853. Münchenben az államtudományi kar tanára s 1856-ban a királyi porcellángyár felügyelője lett. 1863-69-ig a braunschweigi politechnikumon a kémiai technologiát tanította. Főműve: Lehrbuch der chemischen Technologie (Braunschweig 1847, 2 kötet, 3. kiadás 1865-1875); kiadta Percy Metallurgiá-ját németül (u. o. 1862) stb.

3. K. Györtgy Frigyes, német nemzetgazdasági és statisztikai iró, szül. giessenben 1842 márc. 7. Miután egyetemi tanulmányait bevégezte, 1867. a lipcsei statisztikai hivatal vezetését vette át; két év mulva a lipcsei egyetemen a közgazdaságtan és statisztika rendkivüli tanárává lett, mig 1874. a strassburgi egyetemre hivták meg rendes tanári minőségben. Következő nagyobb munkákat irta: Ueber die Ermittelung der Sterblichkeit aus den Aufzeichnungen der Bevölkerungsstatistik (1868); Die Sterblichkeit in Sachsen (1869); die neueren Anstichten über Moralstatistik (1871); Theorie des Bevölkerungswechsels (1874); Die Bauernbefreiung und der Ursprung der Landarbeiten in den älteren Theilen Preussens (2 kötet, 1887); Die Landarbeiter in Knechtschaft und Freiheit (1891).

4. K. Jakab Ármin, német szem- és fülorvos, szül. Daubornban, Limburg a/d. Lahn mellett, 1832 márc. 17. Orvosi oklevelét Giessenben nyerte el 1854. Több éven át segédje volt Gräfes A.-nak, 1860. Heidelbergában magántanár, 1865. pedig a szemészetnek nyilvános rendes tanára lett. 1868. alapította New-Yorkban az Ophtalmic and aural Institutet, és 1882-től fogva a városi egyetem Medical College-en mint rendes tanár működött. K. kiváló érdemeket szerzett a fiziologiai optika, az intraokularis daganatok ismerete és az operativ technika fejlesztése érdekében tett tanulmányaiért. Művei: Die Krümmung der Hornhaut des menschlichen Auges (Heidelberga 1860); Die intraokularen Geschwülste (Karlsruhe 1868); Cocaine and its use (New-Yort 1885); Investigations on fermentation, putrefaction and suppuration (1886); Cataract extraction without iridectomy (1887) stb. 1869 óta szerkeszti Moosszal együtt az Archiv für Augen- und Ohrenheilkunde c. szaklapot (németül és angolul), mely szaklap azonban 1879 óta elkülönítve, mint Archiv f. augenheilkunde (szerk. Knapp és Schweigger) és Zeitschrift für Ohrenheilkunde (szerk. Knapp és Moos) címen jelenik meg.

Knappia

F. Bauer(növ.), l. Rhynchoglossum; Knappia Sm., l. Bibepehely.

Knäred

falu Halland svéd länben, 21 kilométernyire Laholmtól, 1595 lak. Ismeretes Skandinávia évkönyveiben azon békekötésekről, amelyeket 1258., 1571., 1575. és 1581. itt kötöttek.

Knaresborough

(ejtsd. nerszboro), város Yort (ettől 26 km.-nyire) angol grófságban a West Ridingben, a Nidd és vasút mellett, igen szép vidéken, (1891) Tentergate-ot is beleszámítva, 4649 lakokkal, vászonszövéssel; egy régi templommal, amelyben érdekes sírmelékek láthatók; egy erősség romjaival, amelyben II. Rikárd volt elzárva és amelyet 1544. Fairfax rombolt le; a Dropping Well nevü inkrusztáló forrással és ennek közelében érdekes, a sziklába vésett kápolnával (Saint Robert's Chapel).

Knaszter

l. Kanaszter.


Kezdőlap

˙