Kocher

Emil Tódor, svájci sebész, szül. Bernben 1841 aug. 25. U. o. tanult, majd Berlinben, Londonban és Párisban tovább képezte magát, s 1872 óta a sebészet rendes tanára a berni egyetemen és egyúttal a sebészi kórház igazgatója is. Számos kisebb dolgozatain kivül kiadta még: Über Schusswunden (Lipcse 1880); Die antiseptische Wundbehandlung (u. o. 1881); Chirurg. Operationslehre (Jena 1892).

Kochin

l. Tuberkulin.

Kochmeister

Frigyes báró, kinevezett főrendiházi tag, szül. Sopronban 1816. Kiképeztetését a bécsi műegyetemen nyerte, majd 1842. Budapesten droguista- és termény-üzletet nyitott. Ez idő óta minden nagyobbszerü vállalatnak részese s 1859 óta a pesti kereskedelmi és iparkamara elnöke volt 1891-ig; ekkor lemondott. A király (1886) a vaskorona-renddel tüntette ki, később pedig bárói méltóságra emelte. Elnöke a protestáns árvaháznak is, melyet az általa gyüjtött 800,000 frton emeltek.

Kock

(ejtsd: kok) Pál (Paul de Kock), francia regény- és drámairó, született Passyban, Páris mellett 1794 május 21., meghalt Párisban 1871 augusztus 29. Egy bankházban volt gyakornok, de hajlamai az irodalom felé vonták. Regényei, melyekben leginkább a polgári társadalom szokásainak és bűneinek trágár rajzát adja, sikamlósak, minden erkölcsi és esztetikai érzék hiján valók, de azért érdekesek, mulattatók s élénk megfigyelő tehetségről tanuskodnak. A regényolvasó közönség mohón kapott rajtuk és maig is sokan olvassák, bár legjobban első regényei (1820-34) tetszettek: Georgette, Gustave, Frere Jacques, Monsieur Dupont, André le Savoyard, La femme, le mari et l'amant, Le cocu, La pucelle de Belleville, stb. Regényeinek legnagyobb része más nyelvekre és magyarra is le van fordítva. Teljes francia kiadás jelent meg belőlük Raffettől (díszkiadás rézmetszetekkel, Páris 1834) 30, egy másik 56 (1844) kötetben. Újabban a Romans populaires illustrés c. vállalatban is megjelentek. Regényeit K. vaudevillekben is feldolgozta s számos dalt is irt. V. ö. Kock Pál (Vasárnapi Ujság 1871). - Fia: K. Henrik (szül. Párisban 1819 ápr. 25., megh. Limeilben [Seine-et-Loire] 1842 ápr. 17-én), szintén számos regényt és drámát irt.

Kocka

a geometriában oly szabályos polieder neve, melynek felülete 6 négyzetből áll. Éleinek száma 12 és csúcsainak száma 8, lapszögei pedig 90° -ot tesznek ki (K. a kristálytanban, l. Hexaeder.)

Kockaérc

l. Farmakosziderit.

Kockajáték

az ókorban egyike a legrégibb szórakozásoknak, melynek feltalálását sok más játékkal együtt a lidiai Atysnak tulajdonították. Leginkább gyermekek játszottak vele (Homerosnál Achilles és Patroklos közös gyermekkori emléke), Alkibiades az utcán is kockázott. Később azonban nyerészkedő játék fejlődött belőle. Igazi jelentőségét Rómában érte el a K., sőt Alsó-Itália vidéki városaiban is nagyban szerepelt. Claudius császár könyvet irt a K.-ról, mások is (Augusztus, Nero, Caligula, Commodus és Domitianus) szenvedélyesen kockáztak. Hivatalosan törvények készültek a K. ellen, de azért kiirtani nem sikerült, lassankint játékbarlangok is fejlődtek (Bajae, Ostia), sőt a szaturnaliákon az egész népet elfogta a játékdüh.

Kockapát

l. Anhidrit.

Kockás zeolit

(ásv.), l. Analcim, Chabazit.

Kockázat

minden vállalkozásban és ügyletben az a része az álló vagy forgó tőkének, amely csak a vállalkozás bizonyos mértékü sikere esetében térül meg. A K. tehát mindig olyan aktiv vagyonalkatrészeket jelent, amelyeknek v. forgalmi értéke vagy tulajdonjoga kétséges, illetőleg egyelőre meg nem állapítható. Előfordulhat ugy a termelés és a forgalom, valamit a fogyasztás körében, de különösen nagy szerepe van a fogadásoknál, sorsjátékoknál és a spekulativ vásárlásoknál. Ha a termelésnél, a fogyasztásnál, vagy a forgalomnál jelentkezik, vagy pedig ha a spekulativ vásárlás elemekép lép föl, akkor nagysága és milyensége függ a termelési és forgalmi költségektől, a konjukturáktól (l. o.) és ezeknek mindenféle változásaitól. A fogadásoknál, sorsjátékoknál, stb. pedig függ a számítás valószinüségétől; mennél nagyobb ugyanis annak valószinüsége, hogy a kérdéses esemény a kedvező feltételeknek megfelelően jelentkezik: annál kisebb az illető fél K.-a; ellenkező esetben természetesen annál nagyobb. Az ilyen egyenértékü elemek számbeli viszonyaitól függő K. számítására alkalmazhatjuk a valószinüségtan (l. o.) törvényeit, amennyiben a K. és a matematikai valószinüség együttvéve adják a teljes bizonyosságot.


Kezdőlap

˙