Kóczán-alapítvány

Kóczán Ferenc (túzberki), földbirtokos 1887 jun. 6. kelt alapító levelében 12,000 frt alapítványt tett a magyar tud. akadémiánál oly célból, hogy kamataiból 100 drb arany adassék évenként a pályatársai között legjobb magyar történeti szinmű szerzőjének, és 2000 frtot, melynek évi 100 frt kamatából e pályázat birálói díjaztassanak. Ehhez képest az akadémia évenként a pályázó szinművek tárgykörét aképen jelöli ki, hogy e körök kisebb korszakokban az ősmondákon kezdve, az egész magyar történelmet felöleljék 1848-ig.

Kodácsolás

az a hang, mit a tyúk hallat, mikor megtojt. Az első szótagot ismételve is használják e szót, kodkodácsolás formában. Példabeszéd: Amely tyúk sokat kodácsol, keveset tojik. Nagy a K., kicsiny a tojás.

Kodagu

dravida nyelvjárás, mely rokon az ó-kanári nyelvvel. A Kurg kerületben (l. o.) a Ny-i Ghat hegyes vidékein lakó néptörzs beszéli, melynek ős szokásaira és jellemére a bramán műveltség kevés hatást gyakorolt; ezen még kevéssé ismeretes nép igen eredeti és érdekes dalait először Gräter tette közzé (Mangalur 1869).

Kodein

(Codein metilmorfin) C17H18(CH3)O3N. Az opium egyik alkaloidja. Tisztán előállítva fehér v. sárgásfehér kristálykákból áll; vizben kevéssé oldódik; borszeszben, éterben, kloroformban könnyen. Kémhatása lúgos; az alkaloidák általános kémhatásait mutatja. Tömény kénsavban szintelenül oldódik; ha az oldatot enyhén melegítjük, azután igen kevés ferriklorid-oldatot elegyítünk hozzá, megkékül. Gyógyszerül használják; hatása morfinhoz hasonló, de annál gyengébb. A m. gyógyszerkönyvben hivatalos.

Kódex

(lat. codex, eredetileg a. m. fatörzs), a rómaiaknál minden könyv, mely teleirt fa- vagy elefántcsont-táblákból áll; később a teleirt lapkból álló gyüjtemény. A könyvnyomtatás föltalálása óta a. m. kézirat; p. codex argenteus (ezüst-K.), a gót bibliafordítás upsalai kézirata (l. Gót nyelv és irodalom); codex Sinaiticus, a Sinaiban fölfödözött régi biblia-kézirat; Pray-K., amelyben a legrégibb magyar nyelvemlék, a Halotti Beszéd van stb. A jogtudományban K. a. m. törvénygyüjtemény, törvénykönyv, p. Codex Theodosianus, Codex Justinianus, a magyar büntető-K. stb. L. még Könyv.

Kodicillus

l. Fiókvégrendelet.

Kodifikáció

(lat.), törvényeknek zárt, egységes törvénykönyvvé egyesítése; a jog valamely önálló részének szerves egészet képező törvényben szabályozása. Kodifikálva vannak nálunk jelesül: a kereskedelmi jog (1875. XXXVII. t.-c.); a váltójog (1876. XXVII. t.-c.); a csődjog (1881. XVII.); a büntetőjog (1878. V. és 1879. XL. t.-c. az első btkv a bűntettek és vétségekről, a másik a kihágásokról); mig a polgári törvénykezési rendtartásnak az 1868. LIV. t.-c.-ben történt K.-ja a későbbi lényeges változtatások folytán (1881. LIX. t.-c. az 1868. LIV. t.-c. módosításáról: 1881. LX. t.-c. a végrehajtási eljárásról; 1893. XVIII. t.-c. a sommás eljárásról) kodifikált jellegét elvesztette; de másrészt az 1881. LX. t.-c. a végrehajtási eljárási jog, az 1893. XVIII. t.-c. a sommás eljárás K.-jának tekinthető, éppen ugy mint az 1894. XXXI. t.-c. a házassági jognak K.-ját képezi. A polgári eljárásnak egész területét átölelő K., a bűnvádi eljárásnak, az anyagi magánjognak K.-ja jogéletünk sürgős szüksége.

Kodolányi

Antal, gazdasági iró, szül. Bátorban (Heves) 1835 febr. 16. Gimnáziumi tanulmányait Rozsnyón, Selmecbányán és Egerben végezte, s azután a pesti egyetemre iratkozott be. 1855-ben a gazdasági pályát választotta életcéljául s Szászországba ment, hol gazdasági szaktanulmányokkal foglalkozott. Onnét visszatérve, a lévai uradalomban irnokká nevezték ki, 1858 elején pedig Sennyey Pál báró szerződtette mint gazdasági titkárt, mely minőségében a Bodrogközben (Zemplén) Bélyben az 1862. évig tartózkodott, gazdag tapasztalást szerezve a jószágkezelésben és tanulmányait folytatva. Ezen időre esik K. első irodalmi tevékenysége, szorgalmasan dolgozva a Magyar Gazda c. szaklapba. 1861. indította meg a mai napig fennálló és kedvelt Gazdasági Zsebnaptárt, mely e nemben első volt a magyar irodalomban. A Falussi Gazda s a Gazdasági Lapok is gyakran hozták élénk tollal irt cikkeit. 1862. előnyös föltételek mellett Andrássy Gyula gróf gazdasági titkárja lett, de ezen állásától már egy év mulva megvált és a kertészeti társulat Magyar Kertész címü lapjának szerkesztésére vállalkozva, Pestre költözött, mely állását, 1863 őszén az orsz. m. gazd. egyesület segédtitkárává választatván, elhagyta és mint az egyesület akkori hivatalos lapjának, a Gazdasági Lapoknak segédszerkesztője, élénk irodalmi tevékenységet fejtett ki. 1867. K. nagyrészben Sporzon Pál társaságában tanulmányi utazást tett Németország-, Franciaország- és Svájcba, miről közösen ily címü munkát adtak ki: Jelentés a gazdasági szakoktatás állásáról 1867-ben (Pest 1867). 1869-ben az Erdély részére Kolozs-Monostoron felállított gazdasági-tanintézet igazgatásával bizta meg a földmívelési, ipar- és kereskedelmi minisztérium. 1873. a budapesti műegyetemnél üresedésbe jött gazdaságtani tanárállásra nevezték ki, majd a magyar földhitel-intézet jószágbecslője lett. Huszonötéves irodalmi működése emlékeül tisztelői aranytoll felajánlása és a K.-féle jutalomdíj alapításával tüntették ki. Nagyszámu, a legkülönfélébb szak- és egyéb lapokban - sokáig az Egyetértés gazdasági rovatvezetője volt - megjelent cikkein és fentebb említett művein kivül főbb munkái: Növénybonc-, vegy- és élettan (Pest 1867), A testalak s a haszonvételi termelőképesség közötti viszony a szarvasmarhánál (Kolozsvár 1870); Útmutató készségek a gazdasági napló vezetésére (u. o. 1871). A kolozsmonostori gazd. tanintézet tanári kara által kiadott s általa szerkesztett Georgikai Felolvasások-ba töb cikket irt. Szerkesztette az éppen említett tanintézet 1869-72-iki évkönyveit; fordította Drechsler Gusztáv dr. koszoruzott pályamunkáját Gazdasági haszonbéri mintaszerződések (Budapest 1874) c. alatt. A Jellinek-féle gyümölcsnemesítési és tenyésztési eljárás leirása (Kolozsvár 1873). A Falusi gazda Könyvtárában megjelent tőle: A lótenyésztésről (Budapest 1876); Gyümölcsfatenyésztésről cserép- és faedényekben (u. o. 1877); Gazdasági számvitel kis gazdák számára (u. o. 1877). Ugyancsak 1877. megindította a Gazdasági könyvvitel naptárát. A rózsatenyésztés (Eger 1886); A községi gazdakörök alapszabálytervezete (Budapest 1887). Német nyelven megjelent tőle; Landwirthschaftlicher Schreibkalender; Die Cultur u. Zubereitung des Flaches (Bécs 1870, 5. kiad.).

Kodolitsch

Alfonz, ezredes, ismert sportsman, szül. 1821., megh. San Remóban 1893 dec. 18. Előbb az osztrák hadseregben szolgált, 1863. pedig Miksa császár oldalán Mexikóba indult, hol mint az önkéntes huszár-ezred vezére több csatában kitünt. Miksa császár bukása után visszatért Európába, de még ugyanabban az évben (1867-68) az angol expedició soraiban harcolt Abisszinia ellen. 1869. mint osztrák őrnagy az Krivoscieban küzdött. 1870. a bécsi kormány az Egyesült-Államokba küldte. 1871. a németek által ostromolt Párisban találjuk. 1876. a 6. sz. huszárezrednek lett ezredese. 1880. Boszniában harcolt; 1881. nyugalomba vonult és nőül vette Heine bárónőt, a bécsi Fremdenblatt tulajdonosának leányát. Miután Afrikában és Elő-Indiában tett utazásokat, visszatért Európába és ezen idő óta versenyparipái által emelkedett nagyobb hirnévre. Egyik lova (Espoir) 1892. a Szt. István-díjat vitte el Budapesten.

Kodor

parti folyó Transzkaukáziában, Szukhum-Kaleh kerületben. A Kaukázus D-i lejtőjén ered és Karacsai közelében a Fekete-tengerbe torkollik. Abkházia egyik legjelentékenyebb folyóvize.


Kezdőlap

˙