Kokhinkhina

(khin. Ko-csiu-csing), az anamiták által Dang-trongnak nevezett tartomány, mely Anamban (l. o.) a tenger partján (É. sz. 101/20 és 171/20 közt) terül el. A K. elnevezést hibásan egész Anamra is alkalmazzák, noha mint alsó K. (la basse Cochinchine) csak a franciák által újabban meghódított hátsóindiai területet jelenti, mely azelőtt Kambodsához tartozott, s az anamitáktól, miután birtokukba vették, Szaigon (Ghia-dinh) nevet nyert. Határai Ny-on a Sziámi-öböl, ÉNy-on Kambodsa, ÉK-en Anam, DK-en a Khinai-tenger. A francia K. területe 59,465 km2, nagyobbrészt sík, jól öntözött televényföld, melynek csak északi része dombos (legmagasabb emelkedése 700 m.) és itt-ott (gránit) sziklás. A Mekong (l. o.) Kambodsában három ágra szakad, melyek nemcsak számos folyót vesznek föl folyásukban, hanem még egymás közt is össze vannak kötve és a tengerbe torkollásuknál nagy területü deltákat képeznek. E folyamok mind hajózhatók, sőt mélyebb járatu hajókat is megbirnának, ha azok a tengerből fel tudnának jönni torkolatukba, melyeket sekély (3-4 m. mély) homokzátonyok zárnak el. A Mekong-ágak közt a hajózásra legalkalmasabb a Kva-lai, melyen 5 m. mélyre sülyedő hajók is járhatnak; a Loirap ellenben, melybe a Szaigon is ömlik, csaknem minden hajó számára hozzáférhető. A számos apróbb európai folyóval és természetes csatornával együtt a francia K. vizhálózata 226,832 km. és főtényezője a tartomány termékenységének. Éghajlata, mint a nedves tropikus tartományoké általában, az európaiaknak nem nagyon egészséges; gyakori a hasmenés, mely könnyen végzetessé válhatik. A DNy-i esős monszun-szelek idejében hőmérséke 130-190 C. (májustól októberig); az ÉK-i száraz monszunok alatt ellenben (októbertől áprilisig) 23,50 (nappal) és 110 (éjjel) közt váltakozik. A dél-khinai tenger taifunjai (viztölcsér) gyakran nagy károkat okoznak. Állat-, növény- és ásványország tekintetében Hátsó-Indiához tartozik. Ragadozó állatai a tigris, párduc és a vadmacska; van orrszarvuja, elefántja, vaddisznója, krokodilja és sok mérges kigyója; szarvasok és bivalyok nagy csordákban barangolják be. Legfontosabb terménye a gummi gutta fa; nemes ércei nincsenek. Lakossága (1890) összesen 2418. Uralkodó vallás a buddhizmus (1.700,000), de van vagy 50,000 keresztény is, a kat. misszió székhelye Szaigon, hol nagy papnövelde van. A nagyobb városokban modern iskolák is vannak európai tanítókkal (össz. 115 francia), de van számos anamita iskola is (1183 benszülött tanítóval); a tanulók száma 1890-ben 18,981 volt. A Hátsó-Indiát lakó néptörzsek (indo-khinai), a malakkai malájokat kivéve, mind az u. n. egytagu nyelvek családjához tartoznak, melynek leghiresebb tagja a khinai. Ide számíttatnak: 1. A barmánok v. birmaiak, kik az indo-khinai félsziget Ny-i részét lakják. Vallásuk a buddhizmus. Papjaik rendszerint szerzetesek és tágas kertektől övezett kolostorokban élnek a városok közelében. Az egész papság élén áll a P'ha-T'hena-Baing (a hit védője), kitől a rendfőnökök kinevezése függ, őt az ország nagyjai közé számítják. Sajátszerü építési modort mutatnak a birmai templomok (l. Birmai nyelv és irodalom). 2. A lohita népek, igy hivják a birmanokkal rokon, vad hegyi törzseket. Olyan viszonyban állanak az utóbbiakhoz, mint a Himálaja népei a tibetiekhez. 3. Thai népek. Ezek a) a szűkebb értelemben vett sziámiak. A sziámi nyelv, melyet a benszülöttek thainak neveznek, egytagu, mint a khinai dialektusok. b) A lao nép, mely két részre oszlik: fekete és fehér laókra. Nyelvük egy sziámi dialektus. 4. Annamiak, Tongkingban és K.-ban élnek. Nyelvük egytagu. Irásuk a khinai iráshoz hasonló. Szokásaik és műveltségükre nézve félkhinaiak. Khinai alakban vallják Budha tanát. A műveltebb osztályokban Konfuciust követik. Ipar és kereskedelem. A nagyon termékeny tartomány rizstermelésének kétharmadát kiviszik; kevesebb jelentőségü a szárított hal, a gyapot, bivalybőr, vizahólyag stb., ami szintén kiviteli cikk; a bevitel tárgyát leginkább opium, tea, selyem, len és vászonáruk képezik. A kereskedelem nagyrészt a khinaiak kezében van; az összforgalom (1889) körülbelül 85 millió frankra rúg. Ipara nincs; kevés tengerisót főznek és nyers selymet gyártanak. Pénzrendszere a frank, de forog a mexikói ezüst piaszter is; fő váltópénz a szupeke (1/6 cent). Sok a hamis pénz. A kifejlett vizhálózat a közlekedést elősegíti; vasútja (77 km. hosszu) Szaigont Mithóval köti össze; egy országút pedig Szaigonból Cholonba visz. Táviróhálózata 2463 km. Közigazgatás. K. 4 tartományra (Szaigon, Mitho, Binh-long és Basszac) és 21 megyére (arrondissement) oszlik. A községeket a francia kormányzó által kinevezett hivatalnok (anam-xa) igazgatja; a tartományi közigazgatást és igazságszolgáltatást az «indokhinai magas tanács» végzi, melynek élén a főkormányzó áll. A benszülöttek katonai szolgálatot teljesítenek, de csak keveset (2500-300) osztanak be a franciák közé, a többieket a régi hagyományos seregbe sorozzák. K. az egyedüli francia gyarmat, mely az anyaországnak nincs terhére; 1877-ben az államháztartás bevételei és kiadásai (összesen 26 millió frnak) egyenlők voltak. Jövedelmi források: a vám, a személyadó és az opium-egyedáruság.

Története. K. hajdan Khina hűbéres állama volt, majd Kambodsa birtoka lett, mig aztán Anam előbb egy részét (1658), majd egészen (1720) elfoglala. Az 1858-iki háboru, melyet a franciák Anam (l. o.) ellen viseltek, 1861 februárban újra kitört, s a Quin-hoa erőd (Szaigon mellett) bevétele után nemsokára Mitho is megadta magát. Bonald tengernagy, ki ekkor Charnert fölváltotta, rövid idő alatt (1861 dec.-1862 márc.) teljesen visszanyomta az anamitákat s kényszerítette császárjukat, Tu-dukot, hogy aláirja a szaigoni szerződést, melynek értelmében Mitho, Bien-hoa és Szaigon tartományokat a franciáknak átengedi. Ez volt K., melynek fővárosa Szaigon (l. o.) 33,000 lakossal; most fontos hadi kikötő és nagy kereskedő város. Egy rendelet (1887 okt. 17.) K. Tong-king, Kambodsa és Anam tartományokat Indo-Khina elnevezés alatt egyetlen francia gyarmattá egyesíti. Főkormányzója de Lanessae volt egész addig, mig sikkasztásairól meg nem győződtek.

Kokhinkhinai tyúk

É-i Khinából származó és Angolország útján, hova már 1843. vitetett be, az európai kontinensen is nagyon elterjedt sporttyúkfajta (képét l. a Tyúkfélék mellékletén), melynek felkarolásával tulajdonképen kezdetét vette a tyúktenyésztési sport. Magas termetü (teljes magassága mintegy 65 cm.), törzse rövid, melle széles, mély, de nem húsos, puha, laza tollazattal, minek következtében testesebbnek látszik, mint aminő valóban, mert erős csontozat mellett aránylag kevés a húsa, mely különben is durva rostu. Idősb kakas súlya 4,5-5,6 kg., ifjabb kakasoké 3,5-4,5; a jércék 3-4,5 kg., öreg tyúkok kivételesen 5,5 kg. súlyt érnek. A K. nehéz és könnyü talajon, valamint kerített szűk helyen egyaránt díszlik; elég edzett, szivós természetü és jó téli tojó, azonban pirossárga tojásai aránylag kicsinyek. A jérce kitünő kotló ugy tiszta tenyésztésben, mint keresztezéseiben, de nehézkes és ügyetlen anya, mely költés alatt eltiporja a tojásokat és a csibéit csak négy, legfölebb hat hétig gondozza. Keresztezésekre sokat használt fajta, de nem ritkán durva, hosszu lábu egyedek esnek utána. Kokhinkhinai kakassal a magyar és olasz parlagi tyúkot gyakrabban párosítják. Dorking, Creve-coeur kakassal keresztezve jó húsállatok eredményeztetnek, Houdan-kakassal pedig jól tojó egyedek. Nagy K.-ok tenyésztése csak 2 évesek párosítása utján lehetséges.

Kokilla

(franc. coquille), öntecs, fémből készített öntőforma. A vasöntészetben vas- (l. Kérges öntvény), a cink-, ón- és britanniafém-öntészetben bronzformát használnak, l. Hézagöntés.

Kokkala

város Finnországban, l. Gamla Karleby.

Kokkelbors

v. kokkel-szem (növ.), l. Halgyilok.

Kokomoil

(növ.), l. Garcinia.

Koko-nor

tó Mongolországban, l. Kuku-nor.

Kokova

nagyközség Gömör vármegye rimaszombati j.-ban, (1891) 3661 tót lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral, gróf Forgách-féle fagyapot- és faárugyárral. Hozzátartozik Új-Antal-völgy (l. o.) üveggyártelep.

Koksa

folyó Badaksanban a Pamiron; a Hindukuh É-i lejtőjén ered Kran néven és Szarai közelében több ágban az Amu-darjába torkollik.

Kokscharowit

(ásv.), l. Amfibol.


Kezdőlap

˙