Komoly

(eszt.), a fenségesnek egy jellemvonása; megkülönbözteti a hőskölteményt és tragédiát a parodiától és vígjátéktól, de néha egy mérsékeltebb fokát is jelenti a tragikusnak; K. dráma inkább közeledik a szomorujátékhoz, de még sem az, mert a halálos és kétségbeejtő kimenetelt elkerüli. K. próza is csak a tárgyilagos irály, anélkül, hogy a fenségesbe vagy indulatosba csapna át, de kerüli az élcelő és frivol irályt, mely minden erkölcsi fogalmat aláás. A K. tehát leginkább szilárd erkölcsi alapja által válik azzá.

Komor

község Horvát-Szlavonországban, Varasd vmegye zlatari j.-ban, (1891) 3011 horvát lakossal. Itt van a Bedekovics-család ősi kastélya.

Komorin

Elő-India D-i hegyfoka, l. India.

Komoristye

kisközség Krassó-Szörény vármegye oravicai j.-ban, (1891) 1372 oláh lakossal; Comora takarék- és hitelintézettel.

Komoró

kisközség Szabolcs vármegye kisvárdai j.-ban, (1891) 707 magyar lakossal, szeszgyárral.

Komoro-szigetek

négy főszigetből álló, 245 km.-nyi hosszuságban elterülő csoport a Mozambiki-csatorna É-i szélén, Madagaszkár ÉNy-i vége és Afrika K-i partja között. A legkeletibb Mayotta (l. o.), a legnagyobb és legnyugatibb Ngazija v. Nagy-Komoro, a Delgedo-foktól 310 km.-nyire; köztük vannak Anjouan v. Johanna és Mohil v. Moheli. A K. területe 2124 km2, mintegy 65,000 lak., akik nagyobbára mohammedánusok. A szigetek mind magasak, hegyekkel vannak takarva és részben vulkáni természetüek, mig széleiken korallsziklák fogják körül. Klimájuk aránylag enyhe; földjük termékeny; trópusi növényzet takarja. Az állatvilág hasonlít a madagaszkárihoz, de néhány afrikai formát is találni rajtuk. A lakosok szuaheli-négereknek, araboknak és szakalávoknak keverékei; békés és vendégszerető embereknek mondják, akik leginkább földmívelésből élnek, de vászon, fegyverek, ékszerek készítésével is foglalkoznak. A kivitel főcikkei: kókuszolaj és teknősbékahéj. A K.-et 1598. Houtmann fedezte föl. A legkeletibbet, Mayottát 1841. foglalták el a franciák; a többieken egy-egy arab szultán gyakorolja az uralmat, de 1886 ápr. 24. óta a franciáknak protektorátusa alatt. A legvirágzóbb Anjouan 373 km2 területtel; legmagasabb pontja 1570 m., nagyon festői, jól öntözött és igen termékeny. Mohdi vagy Mohil (291 km2) szikláktól van körülvéve, meglehetősen gazdag házi állatokban, de klimája igen veszedelmes; főhelyét Fumbuint 1867. a francia hadihajók szétrombolták. Nagy-Komoron (1102 km2 területtel) 320 m. átlagos magasságu dombsor vonul végig, amelyből 2250 vagy 2660 m. magas vulkáni csúcs emelkedik ki. Zátonyok fogják körül és nehezen hozzáférhető; a főhely rajta Dszuzsini. V. ö. Gevrey, Essai sur les Comores (Pondichery 1870); Langlois, Jomby-Soudy, Scenes et récits des îles Comores (Páris 1872).

Komorske-Moravice

(Cameral-Moravice), politikai község Horvát-Szlavonországban, Modrus-Fiume vmegye vrbovskoi j.-ban, (1891) 2480 horvát-szerb lakossal, a m. kir. államvasutak budapest-fiumei vonalának egyik jelentékeny állomása, posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztárral.

Komory Dávid

Nagy Iván irói álneve.

Komorzán

kisközség Szatmár vármegye szinyér-váraljai j.-ban, (1891) 1853 oláh lak. Határában kis aranyércbánya van.

Komos

(lat. Comus), alsóbbrendü ókori istenség, a dáridók istene, akit ritkán emlegetnek, de aki Dionysos kiséretében szatirokkal együtt a festészetben, kivált festett vázákon gyakorta fordul elő. A rómaiaknál az éjjeli tivornyák és tréfás mulatozások patronusa.


Kezdőlap

˙