Kopálszömörce

(növ.), a Rhus copalinum L., 11/2-21/2 m. magas É.-amerikai cserje. Eleinte azt hitték, hogy a Ny.-indiai kopál termőfaja, de ezt a Hymenaea-ról, meg a Trachylobium-ról gyüjtik. Az indus a levelét magánosan v. dohánnyal vegyítve szokta színi. Parkba ültetik.

Kopan

(Copan), 1. Honduras közép-amerikai köztársaság egyik departamentója (1887) 36,744 lak., Santa Rosa fővárossal. - 2. K., kis indus falu Guatemala határán; ismeretes kolosszális romjairól, amelyek a maja néptől származnak. E romok egy körfalból, nagy piramisból, kerek tornyok és négyszögü bemélyített udvarokból állanak. A falak hossza 190 m., magassága 20-30 m.; a piramis oldalai, amelyen emberáldozatot mutattak be, 624 és 809 lábnyi hosszuak. Az óriási pilléreken faragványok, díszítések és hieroglifok maradványai láthatók. A romokról hirt adott először Francisco de Fuentes 1700., későbben pedig Galindo. Részletesebb leirásukat Lloyd Stephens és Catherwood közölték, Incidents of travel in Central-Amerika (New-Yort 1841) c. munkájukban.

Kopáncs

(növ.), Veszelszki szerint a tölgyfélék makkcsészéje.

Kopanica velika

község Pozsega vármegye brodi j.-ban, (1891) 1625 horvát-szerb lakossal; vasúti megálló, postahivatal és postatakarékpénztár. Mint politikai községnek 3270 lakosa van.

Kopány

v. Kupa, a tar Zerind fia, Somogyban egy nemzetség vezére, 998. fegyvert fogott István vezér ellen, kivel valószinüleg rokonságban állt, hogy a gyülölt kereszténységgel s a nyugati reformtervekkel szemben megoltalmazza az ősi hitet s polgári és katonai szervezetet. Neve Vámbéry szerint (A magyarság keletkezése 246-ban) nem személynév, hanem török szó, mely fölkelőt jelent. Azonnal István fejedelem szállásaira rohant s először a római Cimbriana helyén épült Veszprémet ostromolta. Ezalatt kellett megmérkőznie a keleti magyarságnak a nyugati reformpárttal, mely német kalandos vitézekkel erősödve, a német Vencelin vezetése mellett, szt. György és szt. Márton zászlói alatt nyomult ellene. Csata előtt Hunt és Pázmán lovagok német módon lovaggá ütötték Istvánt, ki megfogadta, hogy ha győz, a pártütők javait a pannonhalmi apátságnak adja. A győzelem tehát a régi és az új Magyarország diadalának kérdése volt; de ez utóbbinak javára dőlt el. A heves harcban Vencelin megölte K.-t, seregét pedig szétszórta s igy a nyugati harcmodor fölényét is bebizonyította. K. testét István négyfelé vágatta s darabjait Veszprém, Győr, Esztergom és Gyulafehérvár kapuira tűzette ki, Somogy tizedét pedig a pannonhalmi apátságnak adatta, még azt is meghagyván, hogy az olyan somogyi apa, kinek tiz gyermeke volt, tizedik gyermekét az apátság szolgálatába adja. K. fölkelése volt Magyarországban az első eset arra, hogy vallás és politika a szabadság nevében szövetkezett. (Szt. István nagyobb legendájában a 6., a kisebbikben az 5. A Hartvignál a 6., a Képes Krónikában pedig a 36. fejezet.)

Kopár terület

Az erdőtörvény értelmében oly K.-ek, melyeken hegyomlások, hó- vagy kőgörgetegek megakadályozása, szélvészek és vizek rombolásának, valamint a futúhomok továbbterjedésének megakadályozása végett, a talaj megkötése közgazdasági szempontból szükséges, beerősítendők s azontul mint véderdők, illetve mint feltétlen erdőtalajon (l. o.) álló erdők kezelendők. L. Beerdősítés.

Kopasz nádor

Barsa nembeli Tamás fia, Barsa Loránd erdélyi vajda és Beke, bihari főispán, utóbb királyi tárnokmester testvére. 1284-ben főlovászmester, de két év mulva elpártol IV. Lászlótól. 1290. Kőrösszegen a király ostrom alá vette, ő pedig királyát meggyilkoltatta (legalább ellenfelei erről vádolják). III. Endrét egy ideig elismerte, de 1294. ellene is föllázadt. 1301. I. Károly pártjára állott s annak legtüzesebb pártvezére lőn. 1304-ben kisérte királyát a cseh hadjáratra s ekkor már bán volt. 1306-ban nádor lett s az maradt 1316-ig. Ekkor fellázadt, de Debrecennél seregét leverték. Innen Adorján várába menekült s mikor a király hivei itt már nagyon szorongatták, keresztülvágta magát az ostromló seregen és Sólyomkő várába vonult. Azonban e várból is kiéheztették. Fogolyként a király elé vitték s a szégyen nemsokára megölte. V. ö. Századok 1888, 15-32., 129-153. 1882, 54. l.

Kopasznyaku tyúk

leginkább hazánk erdélyi részeiben elterjedt parlagi fajta, mely az 1875-iki bécsi nemzetközi baromfikiállítás óta ismeretes a külfölön is, hol eleintén első kiállítója Szeremley után lett elnevezve. Jellege, hogy hosszu nyaka fejétől lefelé a begyig meztelen és vérpiros, mi a hosszabb lábu fajtának bizarr külsőt nyujt. Feszesen ülő tollazata ritka, kivált alsó testrészein. Edzett természetü, takarmányában nem válogatós, gyorsan fejlődő s nagy tojóképességet biró fajta. Éven át 130-150 tojást tojik, átlag 60 gr. súlyban, melyek rendesen termékenyek. A K. tyúkok jó anyák. Hústermelése is igen kielégítő.

Kopaszság

(alopecia, calvities). A szerint, amint a hajzat teljes hiánya, illetőleg fogyatékossága már a szülés óta fennáll vagy az élet különböző szakaiban beálló elváltozásokból ered, megkülönböztetünk veleszületett és szerzett K.-ot. A veleszületett K. (Alopecia congenita) két alakja ismeretes: a) a hajnak és szőrnek születéstől kezdve teljes hiánya (Atrichia), mely állapot igen ritka, és b) a haj és szőr hiányos kifejlődése (Oligotrichia), amidőn a hajzat ritkább és az egyes hajszálak vékonyabbak a rendesnél. A szerzett K. (A. acquisita) a legkülönbözőbb okokból eredhet. Ha a K. az előrehaladt korral lépést tart, aggkori K. (A. senilis) a neve s oka a hajtüszőknek fokozatos kipusztulása. Az aggkori K. v. a homlokon v. a fejtetőn kezdődik s első esetben magas homlokot eredményez, utóbbi esetben pedig tonzurához hasonló alakban jelentkezik. Minden egyéb okból eredő K. időelőtti kopaszság. (A. praematura), mely kisérője lehet különböz heveny fertőző betegségeknek (vörheny, himlő, hagymáz) s ezen esetekben a hajzat újra kinő. Idült fertőző és alkati betegségek (tüdővész, bujakór, cukros húgyár, csúz, senyves állapot, sápkór, vérszegénység stb.) szintén okozhatnak időelőtti K.-ot s épp igy egyéb betegségek, melyek a szervezet elgyengüléséhez vezetnek, p. idült ólom-, idült higanymérgezés stb. K.-ot okozhat hirtelen és erős lelki felinulás, tulerőltetett szellemi munka. K.-hoz vezethetnek a legkülönbözőbb bőrbántalmak azon esetben, ha azok a hajzatos fejbőrre is átterjednek. Ezek közt leggyakoriabbak az izzag, a seborrhoea, főrfarkas, orbánc, pikkelysömör stb. A szerint, amint ezen bőrbántalmak a hajzatos fejbőr állandó vagy muló elváltozásával járnak, állandó, illetőleg muló K.-ot okozhatnak. Elég gyakori oka az időelőtti K.-nak maguknak a hajnak és hajtüszőknek megbetegedése (gombák által okozott hajbetegségek: koszosság, tarlósömör). Egy eléggé elterjedt alakjának, az Alopecia arcata-nak okát azonban nem sikerült végleg kideríteni. Némelyek szerint ez is gombás megbetegedés, de valószinübb, hogy hajtüszőket ellátó idegek táplálkozási zavara folytán keletkezik. A hajzatos bőr körülirt, többnyire kerek területein a szőrök minden kimutatható ok nélkül kihullanak s csak hónapok, esetleg 1-2 év mulva nőnek ki újra. Ezen szőrtelen területek simák és fénylő fehérek. Időelőtti K.-ot okozhat végre a hajzatnak egészségellenes gondozása v. a gondozás teljes hiánya. A veleszületett K. ellen nincs biztos szerünk, bár néha sikerül izgató szerekkel vagy villanyozással a hajtüszők renyhe működésére oly ingert gyakorolni, melynek folytán a hajnövés, bár csekély mértékben, megindul. A szerzett K.-nál első sorban a K.-ot előidéző okot kell kutatnunk és azt eltávolítani. A K. megszüntetésére vagy esetleg továbbhaladásának meggátlására legcélszerübb a hajzatos fejből egészségügyi ápolására nagyobb gondot fordítani.

Kopchányi

(Pap) Márton, szt. Ferenc-rendi szerzetes, XVII. sz.-beli egyházi iró, szül Kopcsányban (Nyitra) 1579., megh. 1638. jul. 28. 1608. 29 éves korában az esztergomi kanonokságról, melyet birt, lemondván, szt. Ferenc-rendi szerzetes lett, majd tartományfőnök és definátor. Hires szónok és iró volt. Önálló munkái latin nyelven: Bold. Szűz ünnepeire szóló egyházi beszédek (Bécs 1630); magyarul: A bold. Szűz Mária élete (u. o. 1613); Szerzetes rendtartó fenyítő tüköre (u. o. 1630); A keresztény életre intő elmélkedések (u. o. 1633). V. ö. Zelliger A., Egyházi irók csarnoka.


Kezdőlap

˙