Korais

l. Kureis.

Koraisz

Adamantiosz (franc. Coray), új-görög tudós, szül. Szmirnában 1748 ápr. 27., megh. Párisban 1833 ápr. 6. Eleinte Szmirnában és Amsterdamban kereskedő volt, később az 1779. nagy égés alkalmával elvesztette vagyonát, és ekkor orvostant tanult és a tudományoknak szentelte magát. Görög klasszikusokat adott ki (Páris 1805-27, 20 köt.) és ezekhez az új-görög nyelven irott előszókat használta fel, hogy válogatottabb új-görög irodalmi nyelvet honosítson meg. A keleti egyház szabadságáért Vergerius: Consilium quorundam episcoporum fordításával (London 1820) harcolt; politikai művei közül két Kapo d'Istrias ellen intézett párbeszéde (Páris 1830, 31) nevezetes. Művei: De l'état actuel de la civilisation en Grece (u. o. 1803); Atakta ou mélanges sur la littérature grecque moderne etc. (u. o. 1828-35, 5 köt.). Önéletrajza u. o. 1833. jelent meg, latinul Schultze Ferenctől (Liegnitz 1834). Gazdag könyvtárát a kioszi liceum örökölte, amely (Canovától faragott) szobrot állított neki.

Korai tej

l. Colostrum.

Korál

(choral), egyházi zeneszellemben irt ének, vagy énekkar, melynek mozgása rendesen lassu, ünnepélyes és kenetteljes. Az egész egyházi zene eredetileg, sőt későbben az összes világi zene dallamkötései is mind az első keresztény egyházi korálokból származtak, melyek az első századokban, mikor mértékes (menzurál) zene még nem létezett, csak egyenértékü hangjegyekre támaszkodtak s minden lendületesebb mozgást nélkülöztek. A hangjegyek egységes értékének mind kisebbekre való felosztásával aztán nemcsak maguk a korálok, hanem a másnemü dallamok s zenék is mind több-több életet, pezsgést nyertek, mig végre az egyházi stilustól egészen különvált a világi, kiváltképen pedig a drámai zene. A klasszikus egyházi zene korszakában a legfontosabb szerepet a korálok játszották, kivált mikor a változatosabb szólam vezetéséhez az ellenpontozat művészete is hozzájárult. A reformáció terjedésével a kat. egyházi korálok is jelentős módosításokon mentek keresztül. Nemcsak a kat. antifonákra, hanem a nemzeti népdalok motivumaira is támaszkodtak s ez által több hajlékonyságra s több harmoniai változatosságra lettek képesítve. A korálok szövegét ugy a multban mint a jelenben zsoltárok, bibliai mondások és szent énekszövegek képezik. Az abszolut zenében sokszor e stilus és műforma szöveg nélkül is lép fel. Ily esetben csak a lassu, ünnepélyes s vallásos hangulatra kell támaszkodnia. A korál-stilus és hangulata szülte a különféle nép- és nemzeti himnuszokat is, melyek szövegében mindig főszerepet játszik az imádságos hangulat. A korál-stilus maga abban különbözik más dallamokétól, hogy a korál hangjegyek értéke rendesen egész, fél s negyed hangjegyeket képvisel; ha kisebb értékekre oszlik, mint nyolcad, vagy legfeljebb 16-od hangjegyekre: akkor a tempó tetemes lassításával egyenlíti ki az ünnepélyes hangulatot. A korál a harmoniai modulációkban sem keresi a nagyon mesterségest. Leginkább rokon hangnemekre támaszkodik, kerülve a disszonáns hangzatokat s a komplikált polifonikus fűzéseket.

Koralin

halcsontpótlék, melyet az Agavéhoz (l. o.) hasonlító, a mexikóiak által Ixilének nevezett növény rostjaiból készítenek.

Koráll

l. Korállok.

Korállachát

az achátnak egyik változata, melyen a korállhoz hasonló alaku rajzok vannak, melyeket az ásványon átvonuló vérvörös erek képeznek.

Korállbab

(növ.), l. Korállfa.

Korállborsó

(növ., Adenanthea L.), az érzőkefélék fája, 4 faja Ázsia, Afrika és Ausztrália tropikus vidékein él. Az A. pavonina L. Madagaszkaron és Réunionon terem; szép fénylő piros magvát (kondori) a nők mint piperét viselik, pörkölve és rizzsel elkészítve kedvelt étel; kemény és szépszinü fáját kondorifa v. növénykoráll (corail végétal) néven mint az ébenfát feldolgozzák.

Koráll-érc

l. Cinnóber.


Kezdőlap

˙