Korund

(ásv.), a gyémánt után a legbecsesebb drágakő, mely különösen rubin és zafir néven szerepel a drágakövek közt. Anyaga tiszta kristályosodot aluminiumoxid vagy timföld (Al2O3), mint festőanyagot rendesen csekély mennyiségü krómot és vasat is tartalmaz. Kristályai hatszöges rendszerbeliek, leginkább oszlopos kiképződéssel, de ismeretesek romboéderes alakuak is. Többnyire magános, gömbölyödött kristályokban lelni, főképen másodrendü fekvőhelyen kavicsok, homok között; a hozzá idősebb kőzetekből, nevezetesen gránit, szienit, gnájsz és csillámpalából került. Keménysége 9, a gyémánt után tehát a legkeményebb ásvány, nem hasad. Nagyon sokféle szinü, ritkán viztiszta, gyakrabban kék, vörös, sárga, barna, szürke stb. A szinek és átlátszóságuk szerint különböztetik meg változatait. Az átlátszatlan a közönséges K. vagy gyémántpát, a piros szinü átlátszó, ragyogó K. a rubin, a kék a zafir, az egészen piszkos, szemcsés szerkezetü, mely rendesen vasvegyületekkel van keverve, a smirgel. 1. A közönséges K. vagy gyémántpát átlátszatlan kékes, piszkos kékszürke, zöldes v. barnás, érdes felületü kristályokban terem, avagy vaskosan, hintve régibb kőzetekben. 2. A rubin vörös szine a halvány rózsaszintől a sötét karminvörösig változhatik. Különösen ritkák a nagyobbak, mert a 10 karátos már nagy ritkaság számba megy. A 3 karátnál nagyobb, telt szinü, hibátlan rubint drágábban veszik, mint ugyanoly nagyságu és minőségü gyémántot. Ha a rubint melegítjük, vörös szinét elveszti, zölddé lesz, amely szin azonban nem állandó, mert kihülve megint vörössé lesz. A különböző szinárnyalat szerint más nevet is adnak neki. Nevezetesen a hapialvörös kissé sárgásba hajlónak orientális ametiszt v. ametiszt-zafir a neve. A szint króm okozza. A legszebb rubinokat Birmából hozzák, ott a Mogok völgyében Mandalaytől vagy 120 kilométernyire északnak vannak a bányák. Vagy 78 bányában dolgoznak; a bányászása egyszerü: lyukakat ásnak, a kavicsot kosarakba rakják és onnan szemelgetik ki a rubinokatl Értékét tekintve, az az utolsó időben egyre nagyobbodik, néhány évvel ezelőtt egy nem egészen 10 karátos kőért 70,000 frtot kértek. A sötétszinü, hibátlant, ha egy karátnál nem súlyosabb, a vele egyenlő nagy, első minőségü gyémánt árának kétszeresével fizetik. Rubin helyett számos más vörös szinü drágaköveket is árulnak, nevezetesen spindlt, gránitot és zirkont, de pörkölt ametisztet, a melegben vörössé vált topázt (braziliai rubin), turmalint, sőt vörös quarcot is. Újabb időben mesterségesen is készítik és pedig már oly nagyságban és tömegben, hogy csiszolják is és ékszerekbe foglalják (l. Drágakő, v. ö. Szterényi Hugó: Mesterséges drágakövek, Termt. Olv.). A rubint órások finom tengelyek csapágyaiban is használják. 3. A zafir szine az igen világostól a legsötétebb kékig igen sokféle szinü lehet. Legszebb a tiszta búzavirágszinü, melyet indigós-zafirnak v. hi-zafirnak mondanak, a halavány, kissé fehérbe játszó a nő-zafir. A feketés vagy zöldeskék a hiuz-zafir v. macska-zafir, a tiszta zöldeskék az orientális aquamarin, az igen halvány a vizes zafir, a viztiszta a fehér zafir (leukozafir). A zafir sokkal gyakoribb a rubinnál, és pedig a telt, egyenletes szinü sem nagyon ritka. A legszebbek Hátsó-Indiából (Birma, Pegui, Sziam), valamint Cejlonból kerülnek. Újabban Bangkok vidékéről (Sziam) egészen sötétszinü, majdnem fekete zafirok kerülnek kereskedésbe. A nagyságon kivül a szin teltsége és a kő hibátlansága fokozza az értékét. A zafir óvatos melegítés következtében viztisztává válik. Ezzel a móddal távolítják el róla a foltokat és egyéb hibákat. A legnagyobb ismert zafir 951 karátos. A zafirt mesterségesen is állítják elő, de kék szinü cianittal (l. Diszthén) vagy kordierittal is hamisítják. 4. A csillagos kő v. asztéria (l. o.). 5. Orientális smaragd, tiszta zöld szinü K., a legeslegritkább az összes drágakövek között. Sárgás-zöld szinü K. az orientális krizolit, mely kevésbbé ritka; a tiszta eleven sárga szinü K. az orientális topáz, topáz-zafir vagy sárga zafir, nem nagyon gyakori. 6. A smirgel (l. o.).

Korundofillit

a korunddal együtt termő kloritos ásvány (valószinüleg klinoklór) Chester (Massachusetts) és Asbeville (É.-Karolina) vidékén.

Korunk

politikai napilag, a Deák-párt közlönye, szerk. és kiadta báró Kemény Gábor. Megjelent Pesten, nagy ívrét-alaku egy íven, 1872 márc. 17-tól dec. 30-ig, esti kiadásban is.

Kórus

(chorus), az építészetben a. m. templomoknak szentélye. Ma a K. névvel leginkább a szentéllyel átellenben fekvő karzatot nevezzük, ahol az orgona van és ahol a kar énekel. L. még Kar és Karének.

Koruszkódió

(növ.), az elefántpálma (l. o.) magva.

Kórvegytan

az orvostudomány azon rendkivül fontos ága, amely a beteg szervezet kórosan megváltozott vegyi folyamataival, azok kutatásával és ismertetésével foglalkozik, összehasonlítva azokat a normális körülmények közt végbemenő vegyi folyamatokkal. Újabban a K. mind nagyobb és nagyobb fontosságot nyer, s számos esetben egyedül a K. teszi lehetővé v. biztossá az orvos diagnozisát. Különösen a kóros váladék, ürülékek, főleg a vizelet képezi vizsgálat tárgyát, amelyeknek összetételéből, a bennök esetleg megjelenő kóros anyagokból fontos következtetéseket vonhatnak valamely szerv, p. vese, máj, gyomor stb. vagy egész szervezet megbetegedésére. A K. legkitünőbb tudósa és megalapítója az újabb iránynak Hoppe-Seyler Felix, strassburgi tanár; Az élet- és kórvegytan elemzés kézikönyve címen egy munkáját Plósz Pál dr., a budapesti egyetemen a K. tanára le is fordította, s az orvosegyesület kiadta 1876. Legújabb munkája: Handbuch der physiologisch und pathologisch-chemischen Analyse (Berlin 1893). Kitünő munka még: Neubauer C. és Vogel I., Anleitung zur qualitativen und quantitativen Analyse des Harns (1890); Salkowski E., Practicum der physiologischen und patholog. Chemie. Magyarul egy praktikus útmutató jelent meg Vas B. és Gara G. doktoroktól 1894).

Korvei

(Corvey), helység Minden porosz ker. kormányzóság Höxter nevü j.-ban, a Schelpe és a Weser mentén. A hajdani apátság épületei az udvarral és a templommal négyszöget képeznek. Egyik teremben az összes apátok arcképei láthatók; könyvtára több mint 150,000 kötetből áll; a gót templomban számos dinasztia sírboltja van. Az apátság birtokai (Höxter kivételével) most Ratibor hercegéi. K. hercegi benedekrendi apátság, a Corbie kolostor gyarmata volt, amelyet először Erthában (a sollingi erdőben) alapítottak és amelyet Adalhard apát 822. mint új-K.-et (Corbeja nova) Huxoniba helyezett át. Különös hirességü lett a kolostor azóta, amióta (836) szent Vitus csontjait megszerezte. Az apátnak hercegi rangja volt és közvetlenül a pápa fenhatósága alatt állott. Iskolájából sok hires ember (p. Widukind) került ki. 1804. K.-t szekularizálták s 1815 óta Poroszországé.

Korvett

a gőz- és páncélhajók keletkezése előtt, de jelenleg már csak gyéren használt, eredetileg kizárólag fából épült hadihajó, teljes árbocozattal, mely nagyságra nézve a fregatt-hadihajó után sorolt. A jelenlegi K.-hajók, melyek ugy gőzgéppel mint vitorlafelszereléssel is birnak, fedélzetükön már csak 4-8 12-15 cm. ürméretü lövegeket hordanak, a tulajdonképeni csatahajók sorába nem számítanak, hanem a haditengerészet szolgálatában különös célokra, mint cirkálásra, az anyaországtól messze eső tengerekre, gyarmatokba való kiküldetésre stb. használtatnak. A mostani K.-ek fából vagy vasból, fából, vasból és acélból együttesen 1700-2500 tonna nagyságban építtetnek; a legénység száma 200-260 ember, gépezetöknek indikált lóereje 1500-3000, mellyel 10-15 tengeri mérföld sebességgel futnak óránkint. Minőségre nézve vannak cirkáló K., páncél K., partvédő K. stb., és a szerint, hogy a lövegek fedett fedélzeten vagy felső fedélzeten állanak-e, fedett v. gátonyos K. és síkfedélzetü K.

Korvin

1. János, Mátyás király törvénytelen fia, szül. Budán 1473 ápr. 2., megh. Krapinán 1504 okt. 12. Anyjáról csak annyi bizonyos, hogy Borbálának hivták, aki Istvánffy szerint sziléziai nemes családból, a mölki krónika szerint alsó-ausztriai steini polgár szülőktől származott volna. Az újszülött vezeték- vagy inkább neve. Corvinus (a. m. Hollós) célzás a Hunyadiak hollós címerére és magának Mátyásnak melléknevére. Keresztnevét nagyatyja, Hunyadi János emlékére nyerte, miből a két házassága után is még mindig gyermektelen Mátyás királynak az a szándéka olvasható ki, hogy majdan fiául ismeri el törvénytelen gyermekét, ami, miután 1476. a nápolyi király leányával, Beatrixszal kötött, immár harmadik házassága is gyermektelen maradt, csakugyan meg is történt. 1479. hunyadi grófi és liptai hercegi rangra emeli K.-t Mátyás király, adománylevélben igy említvén őt: «méltóságos János, liptai herceg és hunyadi gróf,a mi egyetlen szülöttünk». A következő évben a dúsgazdag győri püspökség javadalmához juttatta adminisztrátori címen, mihez a pápai szék megadta a kettős kánonjogi akadály: t. i. a törvénytelen születés és a testi fogyatkozás (K. bal lábára sánta volt) alóli fölmentést. Rövid időn azonban kitünt, hogy K. nem a papi pályán fog megöregedni. Mátyásnak minden reménysége eltünt arra nézve, hogy törvényes utódot hagyjon maga után. S attól fogva egész politikájának minha csak egyedül az adott volna irányt, hogy törvénytelen gyermekét tegye meg maga után az ország királyává. A Bécsország ellen viselt hadjárat első sorban e trónöröklés biztosítására célzott. Az ország ugyanis 1462. szerződésileg kötötte le magát III. Frigyes császárnak, hogy abban az esetben, ha Mátyás törvényes fiutódok nélkül halna el, őt és maradékait ismeri el királyául. S midőn Mátyás a Habsburgok magyar trónigényeinek megsemmisítése végett 1484. Bécs városát is elfoglalja, bevonulásakor előre küldi K.-t, kit már ez időben minden ünnepélyes alkalommal jobbjára ültetett, nyiltan kifejezve, hogy örökösének akarja tenni. Ugyanez ében halt meg K. öreganyja, Hunyadi János özvegye, Szilágyi Erzsébet, ki roppant birtokait a különben már is dúsgazdag ifju hercegre hagyván, őt az ország leggazdagabb dinasztájává tette. A Mátyás politikájából világosan kivehető, mily öntudatos számítással igyekezett legyőzni nemzete idegenkedését a törvénytelen születésü uralkodóktól. Kétségkivül főkép azért teremtett egész új arisztokráciát, tömérdek homo novust emelve föl a porból az egyházi és világi legfőbb méltóságokra, hogy ezekben családjának feltétlenül megbizható támaszokat adjon. A mellett gondoskodott arról, hogy fiának fejedelmi rangja legyen. Nagy áldozatok árán szerezte meg számára Sziléziában a ratibori, troppaui, leobschützi, beutheni, tosti és loslaui hercegségeket, valamint a sagani és ölsi hercegségek örökösödési jogát. Uralkodó házból való feleség szintén biztosítékul szolgált volna K. trónöröklésére és Mátyás azért Milano hercegének nővérét, a Sforza-családból való Blanka Máriát kérette meg fia számára és a váradi püspök, K. nevében, Milanóban meg is kötötte a házasságot, mely azonban Beatrix ármánya folytán még sem lehetett ténnyé. Végre Mátyás, betegségét súlyosbodni érezvén, a szabad királyválasztás elvének lábban tiprásával, arra szánta el magát, hogy még életében királlyá emeli fiát. Mindenekelőtt ausztriai hódításait és a cseh tartományokat kivánta átadni fiának és ugyanakkor egyezkedni kivánt mindazon hatalmasságokkal, melyek a trónutódlás kérdésében veszedelmessé válhattak K.-ra nézve. Hódolati esküt vett nemcsak a családi tulajdonát képező, hanem a királyi várak kapitányaitól és a városi hatóságoktól is. S már-már célt ért, midőn hirtelen elhunyt. K., a 18 éves, határozatlan jellemü ifju, minden támasz nélkül maradt. A morva származásu Filipec kancellár és Bakócz Tamás egri püspök, mindkettő Mátyás király teremtménye, lettek a helyzet urai, kik minden képzelhető aljas eszközökkel legelőbb is vele bántak el. Egyezségre szorították, mely szerint, ha nem választanák királlyá, kárpótlásul az új király által Bosznia királyává fog koronáztatni; Szlavoniát, mint magyar fenhatóság alatti fejedelemséget birja, Horvát- és Dalmátország életfogytiglan való bánságával együtt. Ez a szerződés voltakép nem volt egyéb, mint a trónról való lemondás irásba foglalása. K. azonnal megbánta tettét. A délvidéki főurak épp akkor jelentek meg Budán, és Ujlaky Lőrinc herceg vezetése alatt, valamennyien K. ügyéhez csatlakoztak. Bakócz és Filipec azonban, Beatrixet jelöltjük, Ulászló király kezével kecsegtették és az özvegy királynő és K. közt nyilt szakadást idéztek elő. Beatrix azt kivánta, hogy az országos rendek Ulászlót már a választási feltételekben kötelezzék arra, hogy őt nőül veszi. Erre a kancellár és az egri püspök nagy erőfeszítéssel rá is birták a rendeket, egyuttal kijelentvén, hogy az igéret marad szép szó, nem kell beváltani! Ujlaky ekkor rávette K.-t, hogy az összes királyi kincsekkel Budavárából a Délvidékre menjen. A menekvőt Báthory István és Kinizsi Pál előbb Duna-Földvárnál, majd a szabatoni Csonthegynél, Kölesd mellett támadta meg, seregét szétverte és a királyi kincsket zsákmányul ejtette. Maga K. Ujlakyval és Ernuszt pécsi püspökkel együt vad futásban keresett és talált menedéket. Királysága azonban oda volt; még csak jelöltül sem szerepelt jul. 15., midőn a rendek Ulászló cseh királyt választották meg Magyarország királyává. Rövid időn K. személyesen is bemutatta hódolatát az új királynak, könnyek közt kérve annak védelmét. Bukásából csupán hercegi címeit és fejedelmi vagyonát - 40 nagy uradalmat - tudta megmenteni. Tényleges fejedelme maradt a troppaui hercegségnek, a bosszniai koronázás azonban elmaradt és K. beérte azzal, hogy Szlavonia fejedelmének címezhette magát. 1595. erről is lemondott és ahelyett már csupán a kapcsolt részek bánja, de nem életfogytiglan, hanem ameddig a királynak tetszik. Miksa római király betörése alatt, hűsége bizonyságául, kárpótlás nélkül engedte át Ulászlónak Pozsonyt, Tatát és Komáromot, a nyugati részek három legfontosabb királyi várát. Szapolyai István nádor, azon a címen, hogy Ausztria védelmében tett kiadásaiért K. köteles kárpótlást adni, elfoglalta Bajmóc várát, valamint árva-, liptó- és turócvármegyei uradalmait. Egész vagyonában megtámadták igényekkel, követelésekkel és a Hunyadi-örökség a XV. sz. legnagyobb perhalmazatává lett. Szorult helyzetében kibékült régi ellenségével, Frangepán Bernardinnel, kinek leányával Beatrixszal 1496 márc. havában esküdött meg a modrusi várkastélyban. Egyidejüleg fegyverre kelt ipával együtt, kétségkivül első sorban Bakócz püspök lelketlen zsarolásaitól izgatva, melyekkel őt kapzsi álnoksággal vagyona jelentékeny részéből kiforgatta. A fölkelést a nádor csakhamar elnyomta és a gyönge kormány nem merte érte felelősségre vonni a vezetőket. Sőt 1498. Ulászló és Bakócz kénytelenek voltak beleegyezni abba, hogy K. ismét Horvátország és Szlavonia örökös bánja legyen. A következő években, 1499-1502. Boszniát védelmezi sikeresen a török ellen. 1503. Geréb Péter nádor, családjának utolsó sarja, rokonát K.-t tette roppant vagyona egyetemes örökösévé. K. most a nádori méltóságra vágyott. De ebben sem ért célt. A királyné, szövetkezve Bakóczcal, keresztülvitte, hogy Perényi Imrét választották meg nádorrá. Még ebben az évben egy mérkőzése volt a törökkel, de ott is a rövidebbet húzta, kis hija volt, hogy el nem fogták. Tetemeit a lepoglavai pálos templomban temették el. Egyetlen fia, Kristóf herceg 1505 márc. 17. követte őt a sírba, Szerémi György és az egykoru szóbeszéd szerint, a Hunyadi névre féltékeny királyné által elrendelt mérgezés következtében. Életéről monográfiát irt Schönherr Gyula, Hunyadi Corvin János címen (Budapest 1894).

2. K. Mátyás, l. Mátyás.

Korvina

(Corvina, kiegészítve Corviniana Biblotheca, l. a mellékelt képet és a külön mellékletet), Korvin Mátyás hirneves budai könyvtára. A tudományos világ a régi könyvtárakat vagy az alapító, vagy pedig a tulajdonos, város, székhely, épület és védszent után nevezte el és örökítette meg az irodalomban. A közhasználatban azonban, mikor az egyik vagy másik ókori vagy középkori könyvtárra történik hivatkozás, a könyvtárak latin jelzője mellől a bibliotheca szót rendesen elhagyják és az illető könyvtárt csak röviden latin jelzője után említik. Igy használják a régi könyvtárakról az Alexandrina, Palatina, Vaticana, Malatestina, Laurentiana, Marciana, Corvina és más latin elnevezéseket, értvén alatta az ókori világhirü alexandriai és a római Palatinus-hegyen virágzott császári, az V. Miklós pápa által az 1447-55-iki időszakban, Rómában a pápa vatikáni palotájában alapított vatikáni, a Cesenában Malatesta J. által 1452. a saját palotájában alapított Malatesta-féle, a Bessarion bibornok által 1468. Velencében, a velencei köztársaság javára és védszentjének tiszteletére alapított s a doge-palotában felállított szt. Márk-féle, a Medici Lőrinc által Firenzében 1475 körül alapított Lőrinc-féle (Laurentiana) és a Korvin Mátyás által az 1464-iki koronázását követő időszakban Budán a királyi palotában alapított Korvin-féle könyvtárt. A K. a renaissance egyik kimagasló alkotása, mely nemcsak Magyarországon, hanem az európai XV. sz.-beli könyvtárak közt is elsőrendü helyet foglal el. Emléke él a világirodalomban, dicsőségét latin, olasz, francia, spanyol, angol, német. lengyel, magyar és más nyelvü munkák hirdetik. A róla megjelent monográfiáknak és adalékoknak külön irodalma van. Hazai és külföldi tudósok 400 év óta azon fáradoznak, hogy történetét és bibliográfiáját tisztába hozzák. Kutatásaikat azon törekvés vezette, hogy megállapítsák Mátyás király budai könyvtárának alapítási évét, továbbá azt: honnan szerezte be Mátyás király budai könyvtára számára a könyveket? kik voltak könyvmásolói, könyvfestői, könyvkötői, könyvszállítói és könyvtárnokai, mily áldozatokat hozott könyvtáráért és hány kötetből állt az halálakor? milyenek voltak az akkori hazai és külföli könyvtári és művelődési viszonyok? mint mondanak a könyvtárról az egykoru hiteles kútfők? mikor és hogyan pusztult az el? és végre hány könyvet ismerünk jelenleg a K. maradványaiból? és mi történt annak az irodalomban való rekonstruálására?

[ÁBRA] THEOPHRASTUS L. CORVIN-KÓDEXÉNEK CíMLAPJA (Eredetije a Budapesti egyetem könyvtárában, II. Abd ul Hamid szultán 1877. évi adományából).

A könyvtáralapítás idejére nézve a tudományos világban kétféle felfogás uralkodik: a magyar és a külföldi, vagyis olasz felfogás. A magyar történetirók a K. alapításának idejét Mátyás király uralkodásának első tizedére vagyis az 1458-1468-iki időszakra teszik; az olasz humanisták ellenben és utánok más külföldi irók a könyvtár alapítását 1476-ra, vagyis arra az időre helyezik, mikor Mátyás király Aragoniai Beatrixet nőül vette, kinek hatása alatt fejlődött ki szerintök a renaissance kétféle iránya Magyarországon. Az olasz humanisták azon állítása azonban, hogy a K. alapítása és a renaissancenak Magyarországon való meghonosítása Beatrixnak köszönhető, nem felel meg sem az ország akkori műveltségi viszonyainak, sem az egykoru adatoknak, melyeke a K. alapításának idejére ekkorig felkutatni sikerült.

Mátyás a renaissance törekvéseket a maga egyéniségében egészen önállóan dolgozta fel s a tudomány és művészet alkotásait nemcsak az ország művelődési, de hatalmi érdekeinek emelésére is felhasználta. Ő korán megértette a korát mozgató eszméket, élére állt a renaissance mozgalomnak hazánkban, de a tudomány és művészet alkotásaiért nemcsak lelkesült és lelkesített, de az ezekben rejlő őserőt igyekezett az ország politikai céljaira is felhasználni. Ez öntudatos politikának egyik hatalmas tényezője, előmozdítója volt a K. könyvtár, mely az akkori tudományos és politikai világ csodálatát keltette fel. Mátyásnak rendkivüli és nagyszabásu volt egyénisége, rendkivüli családjának emelkedése, királlyá megválasztása, rendkivüli volt uralkodása, ambiciója, tettereje, erélye, műveltsége, önállósága, hadserege, palotái, udvartartása, kormányzási rendszere, intézkedései és alkotásai és foglalkozásai, szóval minden; rendkivüli volt tehát a könyvtára is. Amit ő megcsinált és végrehajtott, azt más uralkodó nem tudta volna akkor megcsinálni és végrehajtani, de azért mert más uralkodó valamit nem csinált meg, v. megcsinálni nem volt képes, nem következik, hogy Mátyás király sem tudta azt megcsinálni. Igy vagyunk a K.-val is, melynek megitéléséhez rendkivüli mértéket kell alkalmaznunk.

Tény, hogy Mátyás király könyvtára gyarapítására nagy összeget fordított, hogy e gyarapítás állt: a) az akkori könyvpiacokon megszerezhető régi latin és görög kéziratokból, melyeket aztán Budán jellemző Korvin-bőrkötésbe átköttetett, b) a külföldi könyvpiacokon, különösen a felső-olaszországi, firenzei és más római, könyvpiacokon megszerezhető XV. sz.-beli kész kéziratokból és ősnyomtatványokból. c) a budai könyvmásoló műhelyben készült és az olaszországi könyvkereskedőknél megrendelt kéziratokból, d) az irók és kiadók által Mátyásnak ajánlott könyvekből és e) a Mátyásnak egyesek által ajándékozott kéziratokból és nyomtatványokból. Ezen különböző szerzésekre Alexander Brassicanus, humanista és bécsi egyetemi tanárnak egy 1530. Stadion lovaghoz intézett levele és Oláh Miklós esztergomi érseknek 1540. irt Hungaria címü munkája legközelebbi forrásaink, melyekből az első, ki a budai Korvina-könyvtárt többször látta, igy ir: «Annyi volt itt a régi görög és zsidó könyv, melyeket Mátyás Konstantinápolynak a törökök általi elfoglalása után, innét és Görögország más városaiból nagy költséggel és áldozattal könyvtára számára összegyüjtött, továbbá oly nagy mennyiségben volt itt a régi újkori latin könyv, mint sehol a világon». Azt pedig Brassicanus Oláh Miklóssal egybehangzóan állítja, hogy Mátyás a budai könyvtár gyarapítására Budán állandóan 30 könyvmásolót és könyvfestőt tartott, kik egy tudós férfiu, utoljára Ragusai Félix felügyelete alatt könyvtára számára könyveket irtak és festettek. Továbbá, hogy Firenzében állandóan 4 másolót tartott, kik Naldus Naldius felügyelete alatt könyvtára számára dolgoztak. A könytárra fordított évi kiadásokat más, közel egykoru források 33,000 aranyra teszik.

 

 


Kezdőlap

˙