Koszorufa

v. süvegfa, favázas épületekben az a vizszintes gerenda, mely a szárfákat fölül összeköti, l. Favázas fal (1. ábra w gerenda).

Koszorupárkány

l. Koronázó párkány.

Koszorus költő

(poeta laureatus) volt a görögök és rómaiak mintájára a középkorban és különösen Olaszországban a XIII. sz.-ig az, ki a költészet terén rendezett versenyekben a győzelem jeléül koszoruval lett kitüntetve. Olaszországban e koszoruzás a kapitoliumon történt Rómában és az újabb költők közül Petrarca volt az, akit ott ünnepélyesen megkoszoruztak. Angolországban a K. (poet laureate) címe a király által adományoztatik.

Koszorus verőerek

(art. coronariae), több helyen vannak az emberi testben. Az ajkakon a külső állcsonti verőérből erednek, a gyomron a hasi aorta nagyobb ágaiból, mindkét helyen vannak felsők és alsók. A sziv koszorus verőerei a felhágó aortából jönnek, mindjárt annak félholdalaku billentyüi felett (ezekről és a vivőerekről l. Sziv). A Willisius-féle verőeres koszoru az agyalapon van a turhamirigy körül, l. Koponya.

Koszoru-virág

(növ.), akárminő virág lehet, vagyis koszorut sok mindenféle virágból szokás fonni. Nevezetesebb K. azonban a mirtusz, babér, borostyán, ezzel együtt a gyöngybogyó fehér, a magyal piros bolyója, a nefelejts, búzavirág, szalmavirágok stb. A Hypnum trigretrumból fonják a mohakoszorut; a rénzuzmó fajait, a bodzaág belsejének szálait díszítőnek nevezik.

Koszosság

fejkosz (favus), többnyire a hajzatos fejbőrön, nagy ritkán azonban a testnek szőrrel fedett egyéb helyein is mutatkozó betegség, mely állatokon is (egerek, házinyulak, macskák) előfordul. Okát az 1839. Schönlein által fölfedezett Achorion Schönleinii nevü élősködő gomba képezi. Többnyire a szegény nép közt, tisztátalan s rossz egészségi viszonyok (nedves, zsufolt lakás, rossz táplálkozás) közt élő egyéneken szokott fellépni s ragályos természetéből kifolyólag a folyton érintkező családtagok közt csakhamar elterjed. A bántalom első szakában, mely ritkán kerül észlelés alá - minthogy szubjektiv kellemetlenséget nem okoz - egyes hajszálak körül kis kerek folt keletkezik, melynek kerületén gombostűfejnél is kisebb hólyagocskák vannak. A folt közepén kénsárga pikkely képződik, mely folyton nagyobbodik és vastagszik, felületének közepén azonban besüppedt s azért tányérhoz hasonló alaku. A betegség a szomszéd hajszálak körül is mutatkozik, ugy hogy a pikkelyek összeférnek s a hajzatos fejbőrt krajcárnyi, néha tenyérnyi vastag felrakodások alakjában ellepik. A bántalom által ellepett területeken a hajszálak tönkre mennek. Elhanyagolás esetében állandó kopaszság lehet a K. következménye. Gyógyítása, minthogy a K.-ot okozó gombák a szőrtüszők fenekéig hatolnak s erős ellentálló képességgel birnak, csak hónapokig, esetleg évekig tartó erélyes kezelés által lehetséges. A gyógykezelésnél első sorban lágyító szerekkel kell a felrakódásokat eltávolítani s azután gombaölő szereket (kénesővegyületek, kátrány, naftal stb.) kenőcs vagy folyadék alakjában a fejbőrbe bedörzsölni. Valamennyire siettethetjük a gyógyulást az által, hogy a beteg hajszálakat pincette segélyével kihúzzuk.

Kosztajnica

1. önálló város Horvát-Szlavonországban, Zágráb vmegyében, az Una balpartján igen kies vidéken, a sziklás Djed-hegy (246 m.) aljában. K. a hasonnevü járás szolgabirói hivatalának székhelye; van járásbirósága és adóhivatala, takarékpénztára, vasúti állomása posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztárral. K.-nak (1891) 403 háza és 2093 lakosa van, közte csak 20 magyar, 47 német s 1976 horvát-szerb. Lakói kereskedést, ipart és földmivelést űznek. K. vára, mely ma is meglehetősen ép, már a XVI. sz.-ban állott fenn az Una folyó szigetén. A török háboruk alatt gyakran szerepelt; 1556. parancsnoka Lurthaler a várat a törököknek 2000 aranyért átadta, de árulásáért halállal lakolt; a törökök azonban 1596-ig birták a várat, amikor Draskovics János bán a törököket megverte s a várat felgyujtota. 1624. Zrinyi György, 1657. Erdődy Miklós bán leverte a törököket s tőlük végleg visszahódította K. várát.

2. K., Bosnyák-K., az ugyanily nevü járás székhelye Banjaluka bosnyák kerületben, az Una jobb partján, (1885) 1375 lak. 1556. a török ostrom alá fogja, de Zrinyi Miklós fölszabadítja. 1690. pedig Draskovics horvát bán 50,000 törököt ver itt meg.

Kosztel

-hegység, Horvát-Szlavonország egyik kisebb hegycsoportja, mely Varasd vmegyében a Solta és Krapina völgyei között emelkedik s leginkább cerithium- és kongéria-képződményekből áll. A K.-hegység É-felé közvetlenül összefügg a magasabb Macelj-hegységgel.

Kosztnic

l. Konstanz.

Kosztolány

1. Fenyő-K., 1. azt. - 2. Nagy-K., kisközség Nyitra vármegye pöstyéni j.-ban, (1891) 1563 tót és német lakossal, vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. Nagy-K. egyik főfészke volt Giskra cseh martalócainak, különösen pedig a hirhedt Dzvela zsebrák vezérnek, kit Mátyás király 1466. innen kiostromolt; a kuruc időkben is szerepelt.


Kezdőlap

˙