Közös tulajdon

(condominium) létezik akkor, ha valamely dolog tulajdonjoga eszményi részekben több személyt közösen illet. A dolog állagával (substantia) csak együttvéve valamennyi tulajdonos rendelkezhetik, az egyes tulajdonos csak saját eszmei részével. Az eszmei részt meghaladó részében a dolog minden egyes társtulajdonosra idegen dolog, miért is e dolgon minden egyes társtulajdonos p. lopást, sikkasztást elkövethet. Ha a közösség nem egyes dolgokra szorítkozik, hanem egész vagyonra kiterjed, a vagyon közösség (Communio bonorum) fogalmát nyerjük.

Közös ügyek

Magyarország és Ausztria azon ügyei, melyeket a két állam, a közöttük 1867. létrejött megállapodás, u. n. kiegyezés alkalmával, mint az összeköttetésük alapjának tekintett pragmatica sanctióból folyó közös és kölcsönös védelemnek ügyeit, ilyenekül elismer. Ez ügyek se Magyarország, se Ausztria külön kormányzatához nem tartoznak, hanem közös organumok kezelése alatt állanak és névszerint a külügyek, a hadügyek, valamint az ezekre vonatkozó pénzügyek. V. ö. az 1867-iki XII. t.-c.-ket De ez ügyeken kivül Magyarország és Ausztria között vannak még más nagyfontosságu ügyek is, melyeknek közössége nem folyik ugyan a pragmatica sanctióból és ezért a K.-hez nem tartoznak, de amelyek politikai tekintetből, a két állam érdekeinek gyakori találkozása folytán célszerübben intéztetnek el közös egyetértéssel, mint külön-külön. Ezek az u. n. közös érdekü v. közös egyetértéssel elintéző ügyek: 1. a régi osztrák államadósság (melyből a magyar állam egy részt átvállalt, illetve a kamatok fedezéséhez járul) és a függő államadósság ügye; 2. az osztrák-magyar vám- és kereskedelmi szövetség; 3. az osztrák-magyar bank; 4. Bosznia és Hercegovina okkupációja és adminisztrációja, ámbár az okkupáció közös külügy.

Közösülés

l. Erőszakos nemi közösülés.

Közös vámterülete

l. Vámügy.

Közös vasutak

Az Ausztrián és Magyarországon áthúzódó vasutakat 1867 előtt engedélyokirat (pátens) alapján építették. Ezeknek nagy része már teljesen beolvasztott a magyar vasutak hálózatába, azonban még mindig van, mint p. a déli és akassa-oderbergi vasút, melynek vagyona osztatlanul kezeltetik. Ezek a K.

Központ

l. Középpont.

Központbeli virágzat

(növ.) a. m. centrifugalis virágzat (l. o.)

Központi hatóságok

a legfőbb államhatóságok, amelyeknek az alsóbb közigazgatási hatóságok alárendelvék. Ilyenek nálunk a minisztériumok.

Központi igazgatás

a központosítás elvei szerint szabályozott közigazgatás, ellentéte az önkormányzat (Self-government). Igy nevezik továbbá a központi hatóságok hivatali tevékenységét.

Központi Kárpátok

az Északnyugati Kárpátok s általában az egész Kárpátrendszer legmagasabb csoportja, Árva, Liptó és Szepes vmegyében. A hegycsoport D-en a Vág és Poprád lapálya határolja, melyek vizválasztója (Hochwald) az Alacsony-Tátrával hozza némi összefüggésbe; Ny-on az Árva, K-en a Poprád és Dunajec folyó jelöli határát, mig É-on a galiciai lapályra és dombvidékre ereszkedik alá. A K. ezen nagy kiterjedésü csoportja e szerint Ny-ról K-re húzódik, K-i részében azonban inkább É-felé kanyarodván. Szerkezetére s külső alakulatára nézve egymástól lényegesen elütő tagokra oszlik. A K. gerince nyugaton az Árva és Vág összefolyásánál emelkedő Sip-heggyel (1169 m.) kezdődik s Ny-i szakasza, mely innen a kvacsáni völgyig terjed, Arva-Liptói mészkőhegységnek (l. o.) neveztetik. Ezen D-felé meredek homlokzattal, É-felé fensíkszerüleg lassan aláereszkedő láncolat, melynek legkisebb gerincmagassága a 730 m-ig csökken, 3 nagyobb csoportra, a Sip (1169 m.), a Choco (1613 m.) és Proszéki hegy (1373 m.), csoportjára oszlik s jellemző vonása, hogy az É-felől lassan emelkedő, aránylag alacsony főgerinc D-felé magasra emelkedő s a Vág lapályra hirtelen ereszkedő, egymástól szaggatott szűk völgyektől elválasztott oldalágakat ereszt. A kvacsáni völgytől s az innen a Studena völgyébe átvezető hutii hágótól kezdve a K. jellege teljesen megváltozik; határozottan kifejlődött tipikus gerinchegységgé válik, melynek ezerszeresen csipkézett sziklás főgerincéből hasonló külsejű, helyenként azonban terjedelmes havasi legelőktől borított s mélyre bevágódott völgyektől szeldelt oldalágak indulnak ki É- és D-felé. A K. ezen szakasza, mely a mészkőhegység minden jellemző sajátságát mutatja, Liptói-havasok (l. o.) neve alatt közvetetlenül csatlakozik a Magas-Tátrához, melytől a Tycha-Völgy és a Fehér-Dunajec közti Liliove hágó választja el. A Liptói-havasok magassága is jóval jelentékenyebb; főbb csúcsai a Banikov (2178 m.), Placslivo (2126 m.), Velka Kamenista (2128 m.) a főgerincen, a Velki vrch (2184 m.), Jakubina (2189 m.) és Bisztra (2250 m.) az oldalágakon. A Liliove hágón tul a Magas-Tátra kezdődik (l. Tátra). A Magas-Tátrához ÉK-en a gerincével reá derékszög alatt álló s vele a Zsgyár hágó által (1081 m.) összefüggőleg a Szepesi Magura hullámosan domborodó hegyháta alkotta alacsonyabb hegycsoport (Repiszko 1267 m.) csatlakozik. Ezen alacsony dombvidékről É-ra a Dunajec ismert áttörésénél a Pieninek festőileg szép csoportja emelkedik (Koronahegy 982 m.) mint a K. legészakibb tagja. A K. hatalmas heglánca természetszerüleg lényeges akadályokat gördít a közlekedés elé. Az egész hegység gerincén, csak három közlekedési út vezet át, u. m.: az Árva-liptói-mészhegységen át Rózsahegyről Alsó-Kukinba (a 730 m. magas Bresztova nyergen át), a szepesi Magurán át Barlangligetről Juorgovba (az 1081 m. magas Zsgyár hágón át) és Béláról Szepes-Ófalura (a 956 m. magas Magura nyergen át). Másodrendü utak vezetnek még Lucskiről Oszádkára, Kvacsánból Zuberecbe, Rókuszról Javorinába (a Kopa hágón át 1773 m.). A még fenmaradó átjárók mind csak turistautak. Az irodalmat l. a Tátra cikknél.


Kezdőlap

˙