Kredit

(a lat. creditumból) a. m. hitel (l. o.).

Kreditiva

l. Megbizói levél.

Kreds

(kredj), Dar Fertit belső-afrikai országnak a nuba fajhoz tartozó népe, a Dir mellékén, a bongóktól nyugatra; 1871. Schweinfurth, 1877. Potagos látogatta meg őket. L. Fertit.

Kreenfeld

szt. Gellért legendájában a Gellérthegy német neve. Ez a német elnevezés a keresztesháboruk előtt alig lehetett divatban, mert németek csak azután telepedtek le Budán. Emlékeztet a Rajna közelében levő Krefeldre. Magyarosan az oklevelek Kelenföldnek, néha Kerenföldnek írják.

Krefeld

város és járási székhely Düsseldorf prosz kerületben, 6 km.-nyire a Rajnától, vasút mellett, (1890) 105 376 lak. Németországban a legnagyobb selyem- és bársonyiparral; van a városban összesen 73 selyemkelmegyár, 52 selyemfestő, 34 bársonyszövő és 15 olyan ipartelep, amelyekben selymet és bársonyt készítenek. Selyemkelmék és szalagok szövésével foglalkozik 10 173 kézi és 2571 mekanikai, bársonyszövéssel pedig 3593 kézi és 2157 mekanikai szövőszék. A mekanikai szövőszékek lassanként kiszorítják a kéziipart. A legjelentékenyebb épület a városháza Janssen nagy freskóképével (A teutoburgi csata). Több közép- és népiskolán kivül van K.-nek felsőbb szövőiskolája, kereskedelmi továbbképző és gazdasági iskolája. A városnak 1373 óta vannak városi jogai. 1702. került Poroszországhoz. A XVII. és XVIII. sz.-ban a Jülich és Berg hercegségekből bevándorolt reformátusok és mennoniták honosították meg a selyemsövést és alapították meg ezzel a város felvirágoztatását. Az 1758. Ferdinánd braunschweigi herceg által a franciákon kivívott győzelem emlékére 1858. a csata szinhelyén emlékoszlopot állítottak föl V. ö. Keussen, Die Stadt u. Herrlichkeit K. (1859).

Krehl

Kristóf Ludolf Ehrenfired, német orientalista, szül. Meissenben 1825 jun. 29. Lipcsében, Tübingában és Párisban a keleti, főleg a sémita nyelveket tanulta; aztán egy évet Pétervárt töltött. 1852. a drezdai királyi könyvtár titkára lett, majd 1861-ben a lipcsei egyetemen kapott tanszéket a keleti nyelvek előadására. Főbb munkái: Analectes sur l'histoire et la littérature des Arabes d'Espagne, par al-Makkâri (Dozy, Dugat és Wright közreműködésével, Lejda 1855); Recueil des traditions mohamétanes par el-Bokhâri (u. o. 1862-68); Über die Religion der vorislamit. Araber (Lipcse 1863); Das Leben u. die Lehre des Muhammed (u. o. 1884).

Kreibitz

város Rumburg (ettől 12 km.-nyire) cseh kerületi kapitányságban, (1890) 1728 lak., üveghutákkal, pamut- és vászoncérnafonással. Közelében, vasút mellett van K.-Neudörfel (2461 lak.), Nieder-K. (1701 lak.) és Ober-K. (1091 lak.) mindháromban nagy üveghutákkal.

Kreil

Károly, osztrák meteorologus és csillagász, szül. Bairisch-Riedben (Felső-Ausztria) 1798 nov. 4., megh. Bécsben 1862 dec. 21. Tanulmányait Bécsben végezte, hol jogot, matematikát és csillagászatot tanult. 1827. a bécsi csillagdán asszisztens, 1831. pedig a milanói obszervatorium növendéke lett. 1838. a prágai csillagvizsgáló intézetben segéd, 1845. pedig annak igazgatója, végre 1851. a bécsi meteorologiai és földmágnességi központi intézet igazgatója lett. K. számos mágnességi és földrajzi helymeghatározást végzett. Ezenkivül több önjelző meteorologiai műszert szerkesztett. Nevezetesebb munkái: Versuch, den Einfluss des Mondes auf den atmosphärischen Zustand unserer Erde zu erkennen (Prága 1841, XXV.); Üver die Natur und Bewegung der Kometen (u. o. 1843); Magnetische und geographische Ortsbestimmungen im österreichischen Kaiserstaat (Bécs 1846-51, 5 köt.); Anleitung zu magnetischen Beobachtungen (2. kiad., u. o. 1858); Entwurf eines meteorlogischen Beobachtungssystems für d. österreichische Monarhcie (u. o. 1850); Über den Einfluss d. Alpen auf d. Äusserungen d. magnetischen Erdkraft (u. o. 1850); Einfluss des Mondes auf die magnetische Deklination (u. o. 1852). Kiadta az Astronomisch-meteorologisches Jahrbuch für Prag (1842-45) és a Jahrbücher der Zentralanstalt für Meteorologie u. Erdmagnetismus címü folyóiratokat.

Kreith

grófi család, Angliából származik. Innen Németalföldre és Bajorországba, majd a XVII. sz.-ban egy ág Magyarországba költözött. K. Béla, szül. Aradon 1851. Neje közremüködésével összegyüjtötte és megalapította az 1848-49-iki ereklyék muzeumát. - K. József, szül. Eperjesen 1820., megh. u. o. 1891. mint görög katolikus kanonok. 1849 jul. havában mint matiszovai (Sáros) lelkész 2200 hivet kaszákkal fegyverezte föl és velök a betörő oroszok ellen harcolt. Ezért halálra itélték, de kegyelemből Kufsteinban töltött több évet nehéz vasban. - K. Ede, szül. Eperjesen 1813. Vitéz honvéd tiszt volt 1848-49., részt vett Budavár bevételében.

Kreitner

Gusztáv lovag, utazó és főkonzul, szül. Odrauban 1847 aug. 2., megh. Yokohamaban 1893 nov. 20. A tengerészeti és diplomáciai pályán müködött és több ízben utazta be keleti Ázsiát. Részt vett Széchenyi Béla gróf khinai expeciciójában is (1877-80). Azután mint osztrák-magyar főkonzul Japánban küldetett. Több értekezést irt a német földrajzi szaklapokba és a Földrajzi Közleményekbe is (Japán a nemzetközi kereskedelemben, Földrajzi Közlemények 1890). Önálló munkái közül az Im fernen Osten említendő (1881).


Kezdőlap

˙