Kristályviz

kristályokban foglalt, azok lényeges alkatrészét képező viz, mely csekély mennyiségben minden kristályban megvan s attól a kristályalak szétrombolása nélkül elnem vonható.

Kristiana

magyarországi gazdag nemes olasz nő, 1129. János görög császárnak elárulta II. István magyar király azon tervét, hogy Barancs építése közben a Dunán hirtelen átkelve meglepje és szétverje megfogyott seregét. A császár nagy nehezen elmenekült a király elől, ki az áruló K.-t elevenen megégettette.

Kristiania

l. Krisztiánia.

Kristiania-fjord

D-i Norvégiának leghosszabb (97,5 km. fjordja; a Hval-szigetektől É-ra Kristianáig nyulik számos elágazással, amelyek közt a Drammens-fjord (30 km.) a leghosszabb.

Kristianovic

(ejtsd: krisztianovics) Ignác, horvát iró, szül. Zágrábban 1796 jul. 31., megh. u. o. 1884 máj. 16. mint zágrábi kanonok és almissai választott püspök. Szorgalmas és érdemes iró a horvát nyelv «kajkavstina» nevü tájszülásában. Vallásbölcsészeti munkákat, egyházi beszédeket és tankölteményeket irt. Munkáinak irodalmi becse csekély, de mint egy most már az irodalomból teljesen eltünt tájszólás utolsó emlékei, irodalom történeti érdekkel birnak.

Kristians

Hamar norvén tartomány kerülete Romsdal, Söndre Trondhjem, Hedemarken, Akershus és Buskorud között, 25 368 km2 területtel, (1891) 108 076 (1 km2-re 4) lak. Nagyobb részét hegyek takarják, amelyek között a legmagasabb az Ymesfjeld (l. o.). A főfolyó a Lâgen. Mezőgazdaság és állat-, különösen lótenyésztés a főfoglalkozás. Az erdőségek is még nagy jövedelmeket hajtanak. A Mjösenből és a sok patakból igen sok halat halásznak. Járásai: Söndre és Nordre, Gudbrandsdalen, Toten, Hadeland og Land és Valders. Székhelye Lillehammer (1861 lak.).

Kristiansand

1. tartomány vagyis stift Norvégiában az Atlanti-óceán és a Skager-Rak, Kristiani és Bergen közt. Részei: Bratsberg, Nedenäs, Lister og Mandal és Stavanger (l. az illető címek alatt). - 2. K., az ugyanily nevü stift fővárosa, püspöki szék és kikötőhely, a Skager-Rak egy Ny-i nyulványa végében az Ottara torkolatánál, (1891) 12 541 lak., vitorlavászonkészítéssel és ácsműhelyekkel, szép székesegyházzal. Kereskedelmi hajóinak száma (1892) 129,48 813 t. tartalommal. A kivitel fő cikkei: fa, halak, bőrök, réz és vas. Rendes hajóösszeköttetése van Bergen, Stavanger, Kristiania, Kopenhága, Hull, Leith és Hamburg városokkal. Az 1641. IV. Keresztély által homokos síkságon épített város szép, egyenes utcákból áll. 1892. nagy tűzvész jó részét elpusztította.

Kristiansö

azelőtt Ertholmene, sziklás szigetcsoport 18 km.-nyire Bornholm dán szigettől, melyhez közigazgatási szempontból tartozik. A három sziklasziget: Kristiansholm, Frederiksholm és Gräsholm eredetileg (1684. épült) erőd volt, mely 1855-ig mint állami fogház szolgált. Az erőd legmagasabb tornyán, 29 m. magasan van a jelző lámpa, mely 25 km.-re látható. Kristiansholm szigetén van a templom, az iskola és az élelmezési raktár; Frederiksholmban néhány kaszárnya s az előbbi fogház; a lakosság (1890-ben összesen 274) mint révkalauzok és ügyes halászok tartják fenn magukat. Gräsholm teljesen kopár és csaknem egészen lakatlan.

Kristianstad

1. län vagyis tartomány Svédország D-i végében, 6493 km2 területtel, (1892) 219 011 lak., K. székhellyel. Az egész területnek 32%-a szántóföld, 9%-a rét és 29%-a erdő. A fő keresetforrás a földmívelés és szeszégetés, mely utóbbit különösen a bő burgonyatermés mozdít elő. Márványt és épületköveket is bányásznak benne. - 2. K., az ugyanilye nevü län székhelye, egykoron megerősített város azon fjord É-i végében, amelyen át a Helga-â torkollik a Balti-tengerbe, sík vidéken, vasút mellett, (1892) 9689 lak., posztószövéssel, bőr- és dohány-gyártással, kesztyükészítéssel; élénk gabona- és pálinkakereskedéssel; szép templommal a XVII. sz.-ból. K.-ot 1614. IV. Keresztély dán király alapította. 1658. a roeskildei béke Svédországhoz csatolta. 1847. erődítményeit nagyobbára lerombolták.

Kristiansund

város és kikötőhely Romsdal norvég járásban, a tenger partján négy kis szigeten: Kirkelandet, Inlandet, Nordlandet és Skorpenen, (1891) 10 130 lak., élénk halkereskedéssel; a kivitt halak értéke évenként több mint 10 millió norvég korona. K.-ot 1734. IV. Keresztély dán király alapította.


Kezdőlap

˙