Krisztus könnye

(növ.), l. Jóbkönnye.

Krisztus követése

l. Kempis.

Krisztus-létra

(növ.), a Cirsium lanceolatum nevü tövises aszottkóró népies neve; l. Aszott.

Krisztus megjelenése

l. Krisztofánia.

Krisztus-monogramm

Krisztus nevének feliratokban gyakran előforduló jele. Legrégibb alakjai egy dült kereszt vagy X és a név két első betüjének X (Ch) és P (R), még pedig ugy, hogy a P az álló v. dült keresztbe illesztett, tehát [ÁBRA] v. [ÁBRA]. Ez utóbbi alakkal rokon az egyiptomi füles kereszt [ÁBRA], az élet jele, melyet az egyiptomi keresztények a kereszt helyett használnak. A másik alak a IV. sz. óta sír-emlékeken és sírbeli tárgyakon fordul elő, Nagy Konstantin a labarumra s a katonák pajzsára tétette. Ehhez csatolták már igen az A W (alfa és omega) betüket, később olajfakoszorut s a szent lélek szimbolumát, a galambot. A XII. sz. óta érmeken és ábrázolásokon a Krisztus szó két első és legutolsó betüjét használták; XC és XPC v. XPS; és a Jézus nevének hasonló rövidítését: IH és IHC v. IHS. Ez utóbbi monogramm különösen a középkor vége felé jutott nagy tekintélyhez; Sienai Bernardin ugyanis prédikációi végén e névjellel ellátott aranybetüs táblácskát tétetett ki köztiszteletre; később a jezsuiták rendjök jelvényéül fogadták el. L. még Hal.

Krisztuspálma

v. Krisztus keze v. tenyere (növ.), tenyeres fajtáju leveléről, a palma Christi nyomán, a ricinus neve; palma a. m. tenyér és pálmafa; l. Ricinus.

Krisztus-rend

1. Pápai legmagasabb érdemrend, mely eredetét tekintve tulajdonképen protugáliai. A templárius-rend megszünte után ugyanis Dyonis portugál király a rendet országában K. neve alatt 1317. újra föltámasztotta. XXII. János pápa a rendet 1319. megerősítette, de fentartotta magának is a jogot, hogy a rendet adományozhassa. A rend idők folyamán tisztán érdemrenddé változott át s jelenleg a pápai széknek legmagasabb érdemrende, melyet csak nagy ritkán adományoznak kiváló katonai v. polgári téren szerzett érdemekért, bel- és külföldiek részére. A rendnek csak egy osztály van. Jelvénye: keskeny aranyszegélyü vörös zománcos kereszt, melyen fehér zománcos latin kereszt fekszik. Fölötte arany díszítményen arany korona, e fölött, ha a rend hadi érdemekért adományoztatik, arany katonai jelvények. Szalagja vörös, melyen a rendet nyakban viselik. (L. Rendjelek II. tábla.) Csillagja ezüst, gyémántozott, rajta zöld, tölgykoszoruban a rendjelkereszt a korona nélkül; bal mellen viselik. A rend egyenruhája biborvörös kabát, himzett arany tölgylevelekkel ékítve, gallérja és hajtókái fehér posztóból. Nadrága fehér 4 cm. széles arany szegéllyel. Kalapja fehér tollakkal és arany bojttal ékítve. Ehhez még aranyhimzésü félköpeny. - 2. Portugáliai legmagasabb rendjel, melynek eredetéről föntebb volt szó. Később a rend, melynek eleinte tisztán egyházi jellege volt, mindinkább világi renddé változott át, mig végre VI. Hadrián pápa a nagymesterséget a portugál királyra ruházta. 1789 óta a rend belföldi tagjai, kiknek katolikusoknak s nemesi származásuaknak kell lenni, áll a nagymester, nagykomtur, 450 komtur és korlátlan számu lovagokból. A rend kétféle formában adományoztatik. Katonák tetszés szerint a régibb v. újabb alakot viselhetik. Azonkivül mindegyik osztály birtokosának megvan a joga a jelvényt gyémántokkal ékesíttetni. A portugál K. Braziliába is átment, hol egy 1843 szept. 9. császári rendelet értelmében a rend szalagja kék szegéllyel lőn ellátva. A császárság bukásakor a rend a többivel együtt eltöröltetett.

Krisztus-szem

(növ., Tolpis Adans.), nyelves fészkesek füve, a siposka vagyis Crepis rokona, 18 fajjal a mediterrán vidéken meg a Kanári-szigeteken. A T. vagy Crepis barbata L. egynyári, virága sárga, kertben vigáágy szegélyének ültetik v. csoportot alakítanak belőle. Áprilisba melegágyba vetik, májusba ültetik ki.

Krisztustövis

(növ.) a. m. Ilex aquifilium; l. Magyar, Zizyphus spina Christi; l. Jujubafa, továbbá a Crataegus oxyacantha, l. Galagonya.

Krisztusvirág

(növ.), a fekete hunyor, l. Hunyor.


Kezdőlap

˙