Krizolit

(chrysolith), drágakő, nem egyéb, mint szebb fajta, u. n. nemes olivin, melyet másodlagos fekvőhelyen vagyis homokban, átlátszó szabad kristályokban s meggömbölyödve találnak Cejlon szigetén, Hátsó-Indiában, Felső Egyiptomban (Esneh vidékén) és Braziliában. Sárgás-zöld szinü és neve annyit jelent, mint «aranyos kő». A hagymazöld szinüeket estéli smaragdnak is szokták nevezni. Néha a prehnitet is mondják K.-nak. Sorosan v. táblásan, ritkábban rózsának s dombosan szokták megmunkálni. Értéke nem igen nagy, körülbelül a topázzal egyértékü, karátja 2-4 frt; elég nagy, hibátlan darabokban sem igen ritka, innen csekély ára. A kereskedésben cejloni K.-nak mondott drágakő sárgás-zöld szinü turmalin; a hamis K. v. pszeudokrizolit nem egyéb, mint moldawit, az orientális K. v. sárgás-zöld krizoberill v. sárgazöld szinü korund; a csillogó vagy opalizáló K. ugyancsak krizoberill; a szászországi K. topáz, a vizes K. moldawit. L. még Olivin.

Krizománia

(gör.) a. m. pénzvágy.

Krizomelan

(ásv.), l. Hercinit.

Krizopál

almazöld szinü opál (l. o.).

Krizoprász

(chrisopras), a quarc zöld szinü, kalcedonos változata, vagyis világos-, illetőleg almazöld szinü, szemcsés szövetü kalcedon, mely szép, kellemes szine s nagyobb darabokban való ritkasága miatt a drágakövek között is szerepel. Olykor halvány kékes-zöld szinü és szépen áttetsző; nikoloxid-hidrát festi zöldre. Különösen nagy becse volt az ó- és középkorban, ma már értéke nem nagy, de még mindig az összes kalcedonok között a legbecsesebb. Legfőbb termőhelye Szilézia, ahol Frankenstein közelében Kosemitz, Glasendorf, Grochan és Baumgarten puha szerpentinjében képez ereket, de ugyanott a vizmosásokban kisebb görgetegek alakjában is találni. Hazánkban Hunyad vármegyében Brád mellett Rudavidékén is találni, továbbá Salzburg mellett a Stubachthalban, É-Amerikában: Nickel Mount, Douglas county. Ritkán találni egészen hibátlan darabot, gyakran repedéses; köszörülés közben is gyakran repedések támadnak rajta, vigyázva kell megmunkálni. A kereskedésben az u. n. éretlen K.-nak mondott kő almazöld szinü opál.

Krizotil

(chrisotil), l. Azbeszt.

Krizovljan brieg

(Nadkrizovljan), község Varasd vármegye varasdi j.-ban, (1891) 1146 horvát lakossal. Közelében Krizovljan vára van.

Krizpolje

község Lika-Krbava vármegye brinjei j.-ban, (1891) 2637 horvát lakossal.

Krizsán

1. Mihály, kat. áldozópap, szül. Livinán (Nyitra) 1843 szept. 30. A bölcsészetet Nagyszombatban, a teológiát Bécsben végezte. Pappá szentelték 1868 aug. 2. Segédlelkész volt Tótmegyeren és Budapest-Józsefvárosban hosszu évek során át, egyuttal a ferencvárosi irgalmas nővérek elemi s előkészítő tanítóképezdei iskoláinak hitoktatója. 1893. pápai t. kamarás, 1894-ben Budapest székes fővárosi bizottsági tag, 1895 jul. óta a központi papneveldében Budapesten aligazgató. Irt számos cikket a Magyar Államba, Religióba, M. Sionba. Önálló műve: Paulai szent Vince élete (Budapest 1886).

2. K. György, l. Hóra-lázadás.

Krizsna

a Nagy-Fátra-hegység egyik legjelentékenyebb csúcsa (1575 m.), Liptó, Turóc és Zólyom vármegyék összeszögellésénél emelkedik, Óhegy községtől Ény-ra.


Kezdőlap

˙