Króm oxidjai és hidroxidjai

A króm több oxidját és hidroxidját ösmerjük, melyek közül felemlítjük a következőket; krómoxid CrO és kromohidroxid Cr(OH)2, tisztán alig ösmeretes vegyületek, melyek igen könnyen kromokromioxiddá Cr3O4 alakulnak. A kromioxid Cr2O3 a kromihidroxid Cr2(OH)6 v. krómtrioxid CrO3 izzítása útján készülhet; igy előállítva smaragdzöld, amorf por. Kristályosan igen kemény, zöldes fekete fénylő kristályokból áll. Üvegbe olvasztva azt szép zöldre festi, ezért alkalmazása az üveg- és porcellán-festésre. A kromihidroxid kékeszöld, kocsonyás csapadék alakjában leválik, ha kromisóoldathoz lúgot elegyítünk. Ammoniában nem oldódik; kálum v. nátriumhidroxidban könnyen, de a forraláskor ismét leválik. A krómoxid és hidroxid elegyét zöld festékül (Guignet-féle zöld) használják. A krómtrioxid v. krómsavanhidrid rendesen pirokrómsavas káliumból készül olyformán, hogy e só alkalmas töménységü oldatát tömény kénsavval elegyítik. A forró folyadékból a lehüléskor kikristályosodik. E kristályokat likacsos lemezekre teszik, hogy a reátapadt anyalúgot eltávolítsák. Fénylő sötétvörös kristályokból áll. A levegőn szétfolyik. Vizben könnyen oldódik. E vizes oldata sárgásveres, erősen savanyu kémhatásu, miért is ez oldhatatban a krómsav H2CrO4 jelenlétét kell feltételeznünk. Hatalmas oxidáló anyag, igy organikus anyagokkal összehozva, azokat gyakran tűztüneménye között oxidálja. Hevítve oxigén fejlődése közben kromioxiddá Cr2O3 alakul. Tömény sósavval melegítve klórgázt fejleszt. Vizes oldatához hidrogénhiperoxid oldatot elegyítve, ez kék szinüvé válik a krómheptoxid Cr2O7 képződése folytán; e vegyület ez oldatából éterrel való kirázással kivonható, de száraz állapotban előállítani azonban nem sikerült.

Kromoxilográfia

(gör.), szines nyomatok előállítása fametszetek útján.

Krompach

(Nemessor volt községgel), nagyközség Szepes vmegye szepesváraljai j.-ban, (1891) 1805 tót és német lakossal, vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. K. vidékén jelentékeny bányászat folyik; az ezüst- és kénesőtartalmu ezüstércek bányászatánál azonban sokkal jelentékenyebb az itt működő krompach-hernádi vasműbányatársulat üzeme, mely nagy vasgyárból s vasércbányákból áll; a kohómű a zsakaróci határhoz közel eső bányákban termelt vaspát-érceket dolozza fel, az ércek pörkölésére 7 pörkölőkemence, és a nyersvasolvasztásra 2 nagy olvasztó szolgál. Az évi termés mintegy 60 000 q nyersvas és vasöntvény 200 000 frt értékben. A munkások száma 300. K. környékén a nép parasztposztó és szobapokrócok készítésével is foglalkozik.

Krómpácok

l. Pácok.

Krómsárga

l. Ólomkromát.

Krómsavak és sóik

A króm trioxid vizes oldatát a krómsav H2CrO4 oldatának tekintjük. E sav szabad állapotban tisztán aligha van előállítva. Sóit, a kromátokat jól ismerjük. A kromátok több tekintetben a szulfátokhoz hasonlók. A krómsav ellenére annak, hogy kétalju sav, csak szabályos (és bázisos) sókat képez, de savanyukat nem. E közönséges krómsavon kivül a pirokrómsav H2Cr2O7 sóit is jól ismerjük; maga a szabad sav nincs előállítva. E sav sóit pirokromátoknak, de dikromátoknak is mondják. E krómsavak sói sárgák, illetőleg vörösek; közöttük fontosabbak a káliumkromát K2CrO4, a káliumpirokromát K2Cr2O7, az ólomkromát (krómsárga) PbCrO4, a bázisos ólomkromát (krómvörös) PbCrO4.PbO (l. o.). Úgy a krómsav mint a pirokrómsavsók oxidáló hatásu vegyületek, különösen megsavanyított oldatban, mert ilyenkor krómsav van az oldatban. Reakciói közül felemlítjük, hogy krómsavsó- v. pirokrómsavsó-oldathoz ólomacetát-oldatot elegyítve, sárga csapadék (PbCrO4) keletkezik; ezüstnitráttól sötétvörös csapadék (Ag2CrO4 illetőleg Ag2Cr2O7) képződik.

Krómsavas ammonium

l. Ammoniumkromátok.

Krómsavas bárium

l. Báriumkromát.

Krómsavas kálium

l. Káliumkromát.

Krómsavas ólom

l. Ólomkromátok.


Kezdőlap

˙