Kunsziget

(Öttevénysziget), kisközség Győr vmegye tósziget-csilizközi j.-ban, (1891) 1006 magyar lak.

Kun-Szőllős

(Constantia, Lunga), kisközség Torontál vármegye zsombolyai j.-ban, (1891) 1127 német és oláh lak.

Kunszt

1. János, kertészeti iró, szül. Losoncon 1831 márc. 19. Atyját, aki kereskedő volt, korán elvesztvén, s 1849. szülővárosát és házát az orosz felpörkölvén, otthon kezdett tanulmányát nem folytathatta. Pesten csak egy évig (1853-54) tanult a kereskedelmi iskolában, azután magánszorgalommal szerezte meg kereskedői, botanikai és kertészeti ismereteit. 1856. a bajor gyakorlati kertésztársulat rendes tagja s a Verenigte Frauen-Blätter 1858. évfolyam 48-52. számában Fragmente über die Blumenkultur im Winter c. tanulmányt közölt. 1870 óta a losonci takarék- és hitelbank pénztárosa. Hirlapokban és folyóiratokban számos gyakorlati cikket közlött, melyeknek fő célja a botanikának meg a kertészkedésnek a nőkkel való megkedveltetése volt. A termékkiállításon többször kitüntetést nyert.

2. K. József, kalocsai érsek, szül. Zubrohlaván (Árva) 1790 jun. 28., megh. Peten 1866 jan. 5. Iskoláit Komáromban, Esztergomban, Budán, Nagyszombatban, a teologiát 1809-től a bécsi egyetemen végezte. Papp szenteltetett 1813. 1851 november 30. kalocsai érsekké lett. 1852 április 24. valóságos belső titkos tanácsos, 1854 április 22. a Lipót-, 1863-ban a Szt. István-rend nagykeresztese. Mint kalocsai érseknek első gondja volt a papnevelő-intézetek újjáalakítása. Jótékony célokra közel egy milliót áldozott. Létesített a szegény iskolanénék vezetése alatt álló növeldét és egy finöveldét, mely a jezsuiták vezetése alatt áll. A magyar kultura előmozdítására töb alapítványt tett, ugy a magyar tudományos akadémiának is 10 ezer forintot adományozott. 1863 szept. 8. érsektartományi zsinatot is hivott össze. Végrendeletében vagyonát részint alapítványokra, részint a Kalocsán létesítendő gyermekszemináriumra és az iskolanénék intézetében nevelendő gyermekek nevelésére hagyta. Számos szent beszéde és körlevele jelent meg. V. ö. Zelliger A., Egyház irók csarnoka.

Kun-Tapolca

(Kunova-Teplica), kisközség Gömör vármegye rozsnyói j.-ban, (1891) 566 magyar lak. A csetneki Concordia vasműtársulatnak (Sárkány József Károly örökösei és társai) itt vaskohója, olvasztó kemencéi, mintázó- és appretur-műhelye van, melyekben 90 munkás dolgozik; az évi termelés mintegy 20 000 q nyersvas.

Kunth

Károly Zsigmond, német botanikus, szül. Lipcsében 1788 jun. 18., megh. Berlinben 1850 mác. 22. Mint a tengeri kereskedelem tisztviselője Berlinbe kerülvén, Humboldt lelkesítő hatása alatt egészen a növénytan művelésére szánta magát, melynek első eredménye Berlin és környéke növényzetének leirása (Flora Berolinensis) lett (1813, 2. kiad. 1838, 2. köt.). Később Willdenow halála után, a Humboldt és Bonpland gyüjtötte amerikai növényeknek rendezésével foglalkozott és a leirásukat folytatta; e célból 1813. Párisba utazott. Itt jelent meg Synopsis plantarum (Páris 1822-25, 4 köt.); Mimoses et autres plantes légumineuses du Nouveau Continent, recueillies par Humboldt et Bonpland (u. o. 1819-1824, 60 szines táblával); Distribution méthodique de la famille des graminées (u. o. 1835, 2. köt., 220 táblával), valamint a Humboldttal és Bonplandnal együtt, az utóbbi kettőnek utazása közben gyüjtött anyagból a Nova genera et species plantarum (u. o. 1815-28, 7 köt., 700 rézmetszet). E közben mintegy 30 000 fajt számláló herbariumot állított össze. Angolországi és svájci útja után Berlinbe visszatért s itt az egyetemen a növénytan tanára meg a botanikus kert aligazgatója lett. Ezután irta Ernumeratio plantarum omnium hucusque cognitarum (Stuttgart 1833-1850, 5 köt.) címü munkáját, mely nagyobbrészt az egysziküeket ismerteti. Humboldt és Bonpland tiszteletére nevezték a Kunthia délamerikai pálmát.

Kuntz

1. Károly, német festő, szül. Mannheimban 1770 jul. 28., megh. Karlsruheban 1830 szept. 8. Rönger és Quaglio tanítványa, felső-olaszországi tartózkodása alatt, azonkívül a régi mesterek, különösen Potter műveinek tanulmányozása által ügyes táj- és állatkép-festővé képezte ki magát. 1805. badeni udvari festő, 1829. a karlsruhei képtár igazgatója lett. Különösen sikerültek Potter, Roos, Claude-Lorrain festményei után készített aquatinta-reprodukciói. - 2. Fia. K. Rudolf, német rézmetsző és litográfus, szül. Mannheimban 1798 szept. 10., megh. Karlsruheban 1848 máj. 8., atyjának tanítványa, főleg lovak festésével foglalkozott. Kiadta a Abbildungen der württembergischen Gestütspferde (Stuttgart 1823-26) és Abbildungen sämmtlicher Pferderassen (Karlsruhe 1827-32) c. munkákat.

Kuntze

János Emil, német jogtudós, szül. Grimmában 1824 nov. 25., megh. Lipcsében 1894 febr. 11. Lipcsében tanult és ugyanott lett később egyetemi tanár is. Előadásokat tartott a római jogról, előbb pedig még a kereskedelmi és váltójogról is. Főbb művei: Institutionen u. Geschichte des röm. Rechts (2. kiad. Lipcse 1879-80); Der servus fructuarius des röm. Rechts (u. o. 1889); Zur Geschichte des röm. Pfandrechts (u. o. 1893); Die deutschen Staatgründungen (u. o. 1891).

Kunyhó

födött helyiség, mely az embert a szél és az idő viszontagságai ellen védi. Anyaga és alakja sokféle lehet. Nálunk rendesen nádból készül, még pedig legegyszerübben ugy, hogy a nádkévéket cirokjukkal felfelé rézsút keresztbe döntik s ahol érintkeznek, ott egy lécet vagy vastagabb faágat húznak el alatta; mely az alkotmány gerincét képezi; ilyenek a halászkunyhók. Vannak még szalmakunyhók is, leginkább az Alföldön (az u. n. csősz-kunyhók), melyek szalmából készülnek, de minthogy a szalmakévék rövidebbek, harántlécekkel erősítik meg belül az egyes kévéket.

Kunze

1. Gusztáv (rövidítve Kze), néemt botanikus, szül. Lipcsében 1793 okt. 4., megh. u. o. mint a botanika tanára 1851 árp. 30. Munkái; Analecta pteridographica (Lipcse 1837); Die Farnkräuter (u. o. 1840-51); Supplemente der Riedgräser (u. o. 1840-50); Schmidt-tel együtt Mycologische Hefte (u. o. 1817-23) stb.

2. K. Miksa Frigyes, német erdész, született Wildenthalban 1838 febr. 10. Drezdában, Tharandtban (erdésezti akadémiát), Lipcsében és Giessenben (az egyetemen) tanult. 1870. kinevezték matematikai segétanárrá a tharandti erdészeti akadémiára, hol 1873 óta mint rendes tanár működik. Főbb művei: Lehrbuch der Holzmesskunst (Berlin 1873); Anleitung zur Aufnahme des Holzgehaltes der Waldbestände (u. o. 1886).

Kunzen

Frigyes Lajos, dán zenész, szül. Lübeckben 1761 szept. 24., megh. Kopenhágában 1817 jan. 28. A kieli egyetemen tanult és később Kopenhágában udvari karmester lett. Főérdeme az, hogy Holger Danske címü operájában megmutatta, miként lehet a dán nemzeti nezét művészi magaslatra emelni.


Kezdőlap

˙