Kuszma

(állat), l. Angvis és Gyíkok.

Kúszó hal

v. mászkáló hal, l. Anabas.

Kúszó madarak

(Scansores, l. a mellékelt képet), a tarajos mellü madarak egyik rendje. E rendbe sorozzuk mindazon madarakat, melyeknek kúszólábuk van, bár testalkotásban és életmódban nagyon is különböznek egymástól. Rendesen középnagyságuak, fészeklakók. Különböző alaku és nagyságu csőrrel, billentyü nélküli orrlikakkal. Lábaik négy ujjuak, melyek közül rendesen kettő előre áll, kettő hátrafelé irányítvák, melyek segítségével az erdőkben, ahol tartózkodnak, a fákon ügyesen tudnak kúszni. A kúszásnál azonkivül segítségükre van többnyire farkuk is, amelynek tollai merevek és erősek. Némelyeknek vetélő ujju lábuk van. A nyelv különböző, majd húsos (papagáj), majd pedig messzire kiölthető, ragadós nyállal borított s a végén visszafelé álló horgocskákkal ellátott és igy a rovarok megfogására kiválóan alkalmas (harkály). Csőrük majd egyenes, erős, vésőszerű (harkály), majd pedig vaskos és kampós (papagáj). Szárnyaik aránylag rövidek. Többnyire erdőkben élnek és rovarokkal táplálkoznak, tehát hasznosak. Egyes családok azonban gyümölccsel és növényekkel is élnek. Egész földön el vannak terjedve, de leginkább a trópusi vidékeken tartózkodnak. Mintegy 170 nemben tartozó 1100 faj ismeretes, melyek közül hazánkban található 14 faj. Könnyebb áttekintésből feloszthatók 3 csoportba, u. m. a) könnyű csőrüek (Coccygomorphae, Levirostres), ahová a kakukhoz hasonló, erős vállizmu és többnyire könnyü csőrű madarakat sorolják, minők a kakukfélék, Musophagidák, Collidák, orrszarvuak, Rhamphastidák, Capitonidák, Trogonidák, szakállas madarak, jégmadarak, gyurgyalagok, karicsok és bankafélék családjai; b) harkályok (Picariae, Coleomorphae) kúpalaku erős csőrrel, kinyujtható nyelvvel és kúszó lábakkal. Családjai: a harkályok, Picumnidák és nyaktekercsfélék; c) Papagájok (Psittacinae, Psittacomorphae), kúszólábuak, kampós csőrüek és húsos nyelvüek. Felosztatnak: kakadufélék, arafélék, psittacidák, Trichoglossidák és Strigopidák családokra. L. még Fakúszók.

[ÁBRA] Nagy harkály (Dendrocopus major).

[ÁBRA] Kék csóka (Coracias garrula).

[ÁBRA] Jégmadár (Alcedo ispida).

[ÁBRA] Büdös banka (Upupa epops).

[ÁBRA] Kakuk (Cuculus canorus).

[ÁBRA] Tukán (Ramphastus Toco).

Kúszó növény

v. kúszó szár (növ., planta v. caulis scnadens), az olyan, mely vékonyan hosszura megnő,de elegendő szilárdsága nincs, hogy szabadon fennállhatna, hanem kacskaringó vagy kapaszkodó gyökér segítségével más tárgyhoz v. fához erősíti magát s úgy kúszik fel, p. a borostyán. L. Iszalagnövények.

Kúszóvas

30-40 centiméternyi magasságukban a falazatba vert villaalaku gömbölyü vasak, melyeken mint fokokon egy kémény szádjához v. egy tűzfalra, fára stb. felmászni lehet.

Kút

l. Vízszerzés.

Kutacs

l. Csecsemő és Gyermek.

Kútágas

gémes kutaknál a kút közelében függőlegesen a földbe állított s a felső végén kétágú gerenda, melynek ágai közé a gémfát (l. Kútgém) helyezik.

Kutahija

(Kutahia, Kjutahija), az ugyanilyen nevü szándákság fővárosa Khodavendikjar kis-ázsiai török vilajetben, 115 km.-nyire Brusszától a K.-szu mellett, termékeny védiken mint 40 000 lak., szőnyegkészítéssel; pamut-, dohány- és szőnyegkereskedéssel, közelében tajték-bányászattal. Régi erőssége meglehetősen jó állapotban van. Az antik Cotyaeum helyén épült város egyike Kis-Ázsia leggazdagabb és legélénkebb forgalmu helyeinek. Házai is a konstantinápolyiak mintájára, de leginkább sárból épültek. Kossuth Lajos bujdosásának helye. 1833. máj. 4. Mehemed-Ali itt kötött békét a portával.

Kutaisz

1. orosz kormányzóság Transz-Kaukáziában a Fekete-tenger, Szukhum-Kale, Terek, Tiflisz, Akhalcik és ázsiai Törökország közt 36 478 km2 területtel, 922 564 lak., akik közt vannak imereciaiak, guriak (470 000), adsarok (46 000), mingreliaiak és lázok (242 000), szvanetok (12 000), örmények (13 000), abházok (36 000), izraeliták (5500), törökök (38 000), osszetek (2700), kurdok, görögök és oroszok (50 000). A Rion medencét kivéve, egész K.-t a Kaukázus-hegyrendszer ágai takarják. A folyók mind a Fekete-tengerbe torkolnak, ezek: az Ingur (250 km.), a Khopi, a Rion a Kvirilával, a Szupsza, Natabeni és a Csoloka. Legnagyobb tava a Paleosztom. Az éghajlat a hegyek közt zord; ellenben a Rion völgyében enyhe, sőt a tenger mellett forró és egészségtelen is. A hegyekben találhatók mangánércek, kőszén, márvány, ólom-, ezüst-, rézércek. A völgyekben a talaj igen termékeny; termesztenek kukoricát, búzát, szőllőt, a magasban fekvő helyeken rozst és árpát; a gyümölcs (szelid gesztenye, füge, gránátalma) szintén bőven terem. Az állat- és méhtenyésztés virágzó; selyemből évenkint 2500 pudot termelnek. Az erdők nagy területeket foglalnak el. Az ipar jelentéktelen; a forgalom, különösen a kikötőkben (Szukum-Khale, Poti és Batum) igen élénk. A belföldi forgalom szolgálatában 337 km.-nyi hosszu vasúti vonal áll. A kormányzóság, amelyet 1846. Guria, Mingrelai, Imerecia, Abkházia, Lzisztán s Szvanetia részeiből alakítottak, 7 járásra van fölosztva; ezek: K., Szugdidi, Lecsgum, Oszugeti, Racsa, Szenaki, Saropani; ezekhez járul Szvanetia, Redut-Kaleh és Poti, amelyeknek külön közigazgatásuk van. - 2. K., az ugyanilyen nevü kormányzóság és járás székhelye, a Rion mellett, közel a Kvirila torkolatához, vasútnál, (1893) 20 222 lak., meglehetős iparral, többféle iskolán kivül gazdasági akadémiával. A magaslatokkal körülvett, félkörben épült város nagy része európaias külsejü. Legjelentékenyebb épületrom benne azon templomé, amelyet a XI. sz.-ban a bagratidák építettek. K.-t a hagyomány szerint II. Leo, Abkhazia királya 806. építette. Régiségéről az is tanuskodik, hogy Procopius a VI. sz.-ban Kutatision néven ismeri. Sokáig Georgiának volt a fővárosa. 1810. jutott véglegesen Oroszország birtokába.


Kezdőlap

˙