Kuzneck

1. város Oroszország szaratovi kerületének ilynevü járásában, (1893) 20 919 lak. Van 4 temploma, sok kovácsa, élénk bőr- s gyapjuipara. - 2. K., kerületi város Oroszországban a Kondoma torkolatánál, (1890) 5771 lak. Posta, telegráfállomás, kovácsiparral és vászonszövéssel.

Kuznyecov

Sztephan Kirovics, orosz etnográfus és nyelvész. 1885-ig a kazáni archeológiai és néprajzi társaság titkára, azóta a tomszki egyetem könyvtárosa. A 80-as években néprajzi tárgyak gyűjtése végett több tanulmányutat tett a cseremiszek, vitjákok és csuvasok között. Becses értekezése: A pogányság maradványai a cseremiszeknél. Továbbá: A cseremiszek tulvilági hite; Négy nap a cseremiszek közt a Szjurem-ünnep alatt; Úti jegyzetek a vjatkai kormányzóságban 1880. tett tanulmányútról; Ásatások a vjatkai kormányzóságban; Ataman-csontok. (Nagyrészt az említett társaság kiadványaiban.) Kéziratban: Cseremisz népköltési gyüjtések (kivált mitikus tartalmuak) s egy terjedelmes cseremisz-orosz szótár.

Kuzsinszky

Bálint, nyelvész történet- és régiségtudós, szül. Szabadkán 1864 nov. 6. Az elemi és középiskoláit Fehértemplomon végezte bölcsészeti fakultásán a latin és görög nyelven kivül római joggal, ókori történettel, klasszikai archeologiával és művészettörténettel is foglalkozott. 1887. a magyar nemzeti muzeum szolgálatába lépett, ugyanazon évben a klasszika filologiából tanári vizsgát tett, 1888. pedig doktori oklevelet nyert. 1888 óta Budapest székes főváros megbizásából az aquincumi ásatásokat vezeti, a napfényre került tárgyakból rendezte be a helyszinén emelt aquincumi muzeumot. Ismereteink gyarapítására több ízben tett hazai és külföldi tanulmányutakat, Olaszországban fél évig tartózkodott. A magyar nemzeti muzeumban a görög-római érmészettel foglalkozik, 1892 óta a budapesti tudományegyetemen az ókori művelődéstörténet magántanára. Dolgozatai: az Arch. Értesítőben, Egyetem. Philol. Közlönyben és Budapest Régiségeiben, valamint az Ung. Revue-ben láttak napvilágot. Önállóan jelent meg: Aquincum romjai (2 kiad., magyarul és németül). Továbbá a Szilágyi-féle millenaris történet I. kötetében Pannonia és Dácia című műve jelent meg. E lexikon első négy kötetében az ókori história és archeologiai cikkeket ő irta.

Kuzu

(Phalangista Cuv.), az erszényes állatok (Marsupialia) rendjében a gyümölcsevők közé tartozó állatnem, mellső és hátsó lábai között fentartó ernyőszerű repülőhártya nélkül; arcorra meglehetősen hosszu és hegyes; hátulsó lábának belső ujja lapos körmöt visel; farka vagy egész hosszában, vagy csak tövén szőrös; fajai éjjeli, fákon élő állatok, melyeknek húsát a benszülöttek megeszik. Legközönségesebb a Róka-K. (Ph. vulpina Desm., képét l. az Erszényesek mellékletén), farka egészen bundás, kivéve alsó oldalának egy csupasz hosszsávját; fülei hosszuak, hegyesek; bundája fölül barnásszürke vörhenyes árnyalattal; alul világos okkersárga; nyaka és melle leggyakrabban rozsdavörös; hossza 55 cm. Hazája új Holland és Vandiemensland, hol nappal odvas fákban alszik.

Kübeck

v. Kübau, Frigyes báró, osztrák államférfi, szül. Iglauban (Morvaország) 1780 okt. 28., megh. Hadersdorfban 1855 szept. 11. Bécsben és Prágában tanult; 1800. lépett állami szolgálatba, megpendítette egy nemzeti bank eszméjét, mely meg is alakult és 1825. bárói méltóságot kapott. 1839. a főszámvevőszék, 1840. az udvari kamara elnöke lett. K. a vasutak államosítását akarta s 1846. az állami táviróhálózatot fölállította. Pénzügyminiszter is volt (1848), de csak rövid ideig, mert a tárcát visszaadta, s még ugyanazon év novemberében képviselő lett a kremsieri birodalmi gyülésben; 1849 elején ő birta rá Windischgrätz herceget, hogy a magyarországi hadjárat fővezényletéről lemondjon. (V. ö. Századok 1893. 825-27. old.) Azután Ausztriát képviselte Frankfurtban a központi szövetségi bizottságban (Bundes-Centralkomission) s 1850 decemberben megválasztották a Reichsrath elnökévé. - Alajos báró, osztrák diplomata, az előbbiek unokaöccse, szül. Grazban 1819 dec. 29., megh. u. o. 1873 máj. 14.; szövetségi kiküldött volt Frankfurtban (1859-1866); 1872. nagykövet a Vatikánban. Öccse Guido (szül. 1829 jan. 13.) Stájerország helytartója volt s 1895 szept. 29. vonult nyugalomba.

Kübekháza

nagyközség Torontál vmegye török-kanizsai j.-ban, (1891) 1927 magyar és német lakossal. K. csak 1843. alapíttatott s a legvirágzóbb telepes községek közé tartozik.

Küchenm.

természetrajzi nevek után a Küchenmeister Gottlieb Frigyes Henrik nevének rövidítése, szül. 1821-ben Buchheimban (Szászország), megh. Drezdában 1890 ápr. 13.; főleg a belférgek tanulmányozásával szerzett magának érdemeket.

Kücsük

(török) a. m. kicsi. K. Áhmed (kis Áhmed), K. Aja-Szófia (kis Aja-Szófia), egy dsámi neve Konstantinápolyban.

Kücsük-Kainardsi

falu Bolgárországban, 24 km.-nyire Szklisztriától, az oláh Dobrudsa határán; ismeretes azon békéről, amelyet 1774 jul. 21. II. Katalin kötött a portával, amelyben ez utóbbi lemondott a Dnyepr és Bug közti birtokairól, elismerte a krimi és kubáni tatárok függetlenségét és Oroszországnak protektorusát Moldva és Oláhország fölött.

Kücsük-Mendere

folyam (az ókorban Kaystros) nyugati Kis-Ázsiában, Aidin vilajet szmirnai szandákságában; ered a Boz-dag hegységből, s miután egy 96 km.-nyi hosszu igen kies völgyön átfolyt, 40-50 m. széles torkolattal, nem messze a régi Efezustól, a Scalanuova-öbölbe ömlik.


Kezdőlap

˙